Hírolvasó
Diakónus a XXI. században: felkiáltójel egy kérdőjelekkel teli világban
Az ősegyház első vértanújától, Szent István diakónustól indul, és a 21. század lelki, társadalmi kihívásaihoz érkezik el Kiss Antal írása. A szerző – maga is állandó diakónus – amellett érvel, hogy a házas férfi diakónusok szolgálata ma nem csupán egyházi intézmény, hanem különleges küldetés: a relativizmus, az értékvesztés és a hitetlenség világában élő, szolgáló, helytálló keresztény ember látható jele. Publicisztikája a diakonátus bibliai gyökereitől a mai magyar valóságig keresi a választ arra, miért lehet egyre nagyobb szükség az „angyalarcú” szolgálattevőkre. „…olyannak találták arcát, mintha angyalé volna.” Így zárul István diakónus kivégzése előtti beszámoló az Apostolok Cselekedeteiben Szent Lukács tollából. Ez a fél mondat mindent elmond úgy történeti, mint küldetéstörténeti szempontból. A férfi diakónusok kézrátétellel való felszenteltelése mélyen az ősegyházba ágyazottan, apostoli közreműködéssel született. Küldetése pedig az, hogy bármilyen társadalmi környezetben is él, a démoni világban angyallá kell válnia. Angyallá kell válnia, akár annak árán is, hogy a vértanúság koronája várja. Sok minden csökken itthon, azonban a házas diakónusok száma nő. Az idők szava? Krisztus halála és feltámadása után Kr. u. 33-35 körül, nem sokkal, a nagy üldözések előtt megtörtént a diakónusok kiválasztása és az elsők „szentelése”. „Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványokat: „Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, […]
The post Diakónus a XXI. században: felkiáltójel egy kérdőjelekkel teli világban appeared first on 777.
A jelen gyönyörködik a múlt felett – Megnyílt a megújult esztergomi Keresztény Múzeum
Megjelent az Új Ember 2026. július 5-i száma
„Lásd hitemet, de sokkal inkább hitetlenségemet” – ezért vesd papírra az imáid
„Add, Uram, hogy ez az ima, ha egy picit is, de méltó lehessen, hogy a Lélek vezessen és a lábad elé tehessem.” Częstochowa margójára. Egy Lengyelországban született ima. Nem mindig imádkozom a legösszeszedettebben. Sokszor csak beszélgetek Istennel, elmesélem Neki a napomat, az örömeimet, szomorkodásaimat. Néha csak egy Miatyánkra futja, és persze a csend, a Jézus jelenlétében töltött idő lenne a legfontosabb, amikor nem én locsogok, hanem megpróbálom meghallani az Ő hangját… Nos, ez utóbbit még igazán gyakorolnom kell. Múlt héten Lengyelországban egy hosszabb virrasztáson vehettem részt a Fekete Madonna kegykép előtt, miközben dicsőítettünk és imádkoztunk. Ekkor fogalmazódott meg bennem ennek az imának a nagy része. Nem tettem még rendszerré, hogy leírom az imáimat, de néhányszor csináltam már ilyet, és nagyon hasznos. Jó őket visszaolvasni, ráadásul írás közben sok mély dolog feljöhet bennünk és tudatosodhat azzal, hogy leírjuk, vizualizáljuk. A kreatív írást oktatóknak rengeteg gyakorlata van erre, ők az önismeretre használják ezeket, ami keresztényként is fontos, de az imák papírra vetésével az istenismeretünk is mélyülhet. Ez az én imám Mester, Tiéd akarok lenni. Tiéd egészen. Legyek templom a Szentlelkednek, még ha kicsi, omladozó templom is. Veled új alapokra építhetem, befoltozhatom a lyukat a tetőn, és kifesthetem a falait. Legyek madár, aki oda repül, ahová […]
The post „Lásd hitemet, de sokkal inkább hitetlenségemet” – ezért vesd papírra az imáid appeared first on 777.
A munkácsi Istenszülő-ikon elhelyezésének 100. évfordulóját ünnepelték
A venezuelai földrengés károsultjainak gyűjt adományt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Közös tanúságtétel a hitben – Szent Pál ünnepe a szabadkai székesegyházban
XIV. Leó pápa videoüzenete az amerikai fiataloknak: A tökéletes örömet az Úrnál találjátok meg
Ti vagytok a föld sója – Te Deummal zárták a nevelési évet a Győri Egyházmegyében
Venezuelai plébános: A földrengés után hatalmas a kétségbeesés, minden segítségre szükség van
Az eutanázia nem oldja meg a szenvedést, csak megsemmisíti a szenvedőt
A franciaországi eutanáziáról szóló döntés túlmutat egy jogi vitán: alapvető kérdéseket vet fel arról, hogyan tekintünk az emberre, a szenvedésre és a méltóságra. Zsódi Viktor piarista szerzetes szerint a keresztény nevelés egyik legfontosabb feladata ma az, hogy olyan kultúrát formáljon, amely nem a gyengeség eltüntetését, hanem a szenvedő ember kísérését és az élet feltétel nélküli tiszteletét választja. A francia Nemzetgyűlés tegnap harmadszor is megszavazta az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot engedélyező törvénytervezetet. Laurent Ulrich, Párizs érseke alig néhány órával a döntés után egy drámai nyilatkozatot tett közzé, amelyben így fogalmazott: „Társadalmunknak nem a halálba segítésre, hanem sokkal inkább az élethez való segítségre van szüksége. Az értelem és a testvériség egyaránt egy másik útért kiált, nem azért, amelyik jelenleg kirajzolódik előttünk.” Ez a döntés nem csak egy távoli ország belpolitikai magánügye. A kérdés ugyanis, amit a franciaországi események elénk tárnak, valójában pedagógiai és antropológiai természetű: Milyen világot kell építenünk a nevelés által, amely még képes megérteni az élet szentségét ebben a zajban? A modern eutanázia-párti diskurzus a korlátlan, abszolút emberi autonómiára, és az ezzel párhuzamosan futó, a gyengeségtől és a kiszolgáltatottságtól való rettegésre épít. A szekularizált világ azt sugallja, hogy a méltóság egyenlő a produktivitással és az önrendelkezéssel; ha […]
The post Az eutanázia nem oldja meg a szenvedést, csak megsemmisíti a szenvedőt appeared first on 777.
Gyakorlatorientált új képzésekkel várja a jelentkezőket a Pázmány BTK
Leó pápa szerzetesnővért nevezett ki az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma élére
Szerzetesnővért neveztek ki az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma új prefektusává
A pápa felhívása a X. Piusz-testvérülethez: Ne szakítsátok szét Krisztus varratlan köntösét!
Lépjünk az emberi testvériség, szabadság útjára – A párizsi érsek segélykiáltása az élet védelmében
Új játszóudvart adtak át a pécsi Néri Szent Fülöp-tagóvodájában
Udvardy György érsek a BALAKAT nyitó szentmiséjén: Isten akarata nemcsak gyógyít, hanem újjáteremt
Paolo Veronese: Szent Barnabás meggyógyít egy beteget
Gyorstalpaló egyházszakadásról
Feszült figyelemmel várta a világ a mai napot, amikor is a Szent X. Piusz Papi Testvérület püspökszentelésére kerül sor – pápai jóváhagyás nélkül. Az egyházjog szerint ez önmagától beálló kiközösítést von maga után. Miért vezet egy érvényes püspökszentelés az egyház legsúlyosabb büntetéséhez? Mit jelent ez a gyakorlatban? Mivel indokolják cselekményeiket az érintettek? Mit jelent a kiközösítés? Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a kiközösítés nem jelenti az Egyházból való kizárást. Az Egyháznak megvan a hatalma, hogy különféle büntetésekkel sújtsa azt, aki súlyos, külsőleg is megnyilvánuló bűnt követ el. Ezen szankciók közül az exkommunikáció a legsúlyosabb, amely gyógyító büntetésként nyer jogi meghatározást. A kiközösítés az egyházzal való külső közösséget érinti, vagyis a kegyelem külső eszközeiben való részesedést. Az a személy, akire a büntetés vonatkozik nem járulhat többé szentségekhez, liturgikus szertartásban való szolgálati részvétele tilalmazott és nem adható neki feloldozás mindaddig, amíg le nem mond a büntetés okáról. Azonban az egyházzal való belső közösség, a kegyelem és az isteni életben való részesedés közössége magánál a büntetésnél fogva nem szűnik meg. Mi az az SSPX és miért fenyegeti őket kiközösítés? A Szent X. Piusz Papi Testvérület egy katolikus közösség, melynek papjai kizárólag a II. Vatikáni Zsinat előtti hagyományos latin rítus szerint mutatják be a szentmisét. […]
The post Gyorstalpaló egyházszakadásról appeared first on 777.
