November 30-án, libanoni apostoli látogatásának első napján este a Szentatya a libanoni állami és vallási vezetőkkel, valamint a civil társadalom és a kultúra képviselőivel találkozott Bejrútban. Joseph Aoun, a Libanoni Köztársaság elnöke „a béke hírnökeként” köszöntötte a pápát.

Mi a határ az egészséges önszeretet és az önkizsákmányolás között? Miben különbözik a hitből fakadó kérdezés a kételyből fakadótól? Az Életed kérdései legújabb részében két olvasói felvetés nyomán Szilágyi Szabolcs és Gájer László atyák segítenek tisztábban látni önmagunkkal és Istennel kapcsolatban is. Evelyn:  Önismeret: Milyen a helyes önszeretet? Hogyan ne legyünk önmagunk zsarnokai, hogy másokat is jobban szerethessünk? Sokan túl szerények, vagy egyéb önbizalmi problémájuk van és úgy gondolják, hogy ha szeretnék magukat, az bűn lenne, de éppen ezért kizárólag eszközként tekintenek testükre, lelkükre és kizsigerelik – ők és sokszor mások is. Ha pedig valami nem működik (betegség, korlátok), nagy erővel haragszanak saját magukra. Szilágyi Szabolcs atya: Kedves Evelyn! Ez egy roppant jó kérdés, és valljuk be: nem kevesebb múlik a helyes önszereteten, mint az, hogy hogyan tudom magamat igazán jól és örömtelien megélni. Hiszen akkor igazán jó a saját bőrömben lennem, ha helyesen szeretem magam. Ahhoz, hogy a szeretethez megérkezzünk, távolabbról kell indulnunk. Szeretet nincs szabadság nélkül, mert szeretni csak szabadon lehet; szabadság viszont nincs igazság nélkül, mert az igazság tesz szabaddá (vö. Jn 8,32); végül igazság nincs Jézus nélkül, aki maga az Igazság (vö. Jn 14,6). Jézus tanít meg az igazságra, ami felszabadít bennünket a szeretetre. Ő mutatja […]

The post Életed kérdései – a helyes önszeretet és Mária kérdésének titka appeared first on 777.

Idén is megkezdtük a betlehemi jászol felé vezető adventi utunkat. Sötétben járunk, de a fény felé tartunk, a Megváltót várva. A decemberi hajnalok különlegesen szép szentmiséinek hagyománya mélységeiben kifejezi ezt a virrasztó várakozást, imádkozva megtett lépéseinket, melyek a sötétségből a fénybe visznek.

Tematikus sétákkal, különleges tárlatvezetéssel, sőt kedvezményekkel várja Pécs az érdeklődőket december 1. és 2026. január 4. között a város ókeresztény látnivalóinál abból az alkalomból, hogy a római kori sírépítmények 25 éve kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségi listájára – tájékoztatta a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) az MTI-t.

November 30-án, advent első vasárnapján Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A plébánia közössége ez alkalomból köszöntötte a főpásztort aranymiséje alkalmából. Az ünnepi liturgia után a bíboros megáldotta a belvárosi Kálvária-kápolnát és a keresztutat, amelynek tizennégy stációját Esztergom városa közadakozásból újította fel.

Az olasz származású Chiovini Ferenc (1899, Besenyszög – 1981, Budapest) Munkácsy-díjas, érdemes művész festő nagyapja a szabadságharc alatt hadbíró főhadnagy volt Egerben, 1848 után családjával Besenyszögre menekült. Chiovini Ferenc már ott született, és ott érték első meghatározó vizuális élményei: a szikes legelők, a tikkadtan pihenő gulya, az eső nélküli nyarakon könnyen kipattanó tüzek.

November 30-án, helyi idő szerint 15.34-kor érkezett a Szentatya a Bejrút – Rafic Hariri nemzetközi repülőtérre Isztambulból. A cédrusok országának fővárosában, első apostoli útjának második állomásán a délutánt a hivatalos találkozóknak szenteli, beszédet tart a hatóságok előtt.

Több száz éves sírokra és 17. századi ruhadarabokra bukkantak a régészek a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának helyreállítása során. A látogatók vezetett sétákon fedezhetik fel a főtemplom szívét.

Sikerek és kudarcok váltakoznak a karitászos munkában, melynek lényege, hogy Krisztus szeretetét vigyék az emberekhez. A Lélekjelentlét 16. adásában Bogdányi Krisztina, az Alsógödi Katolikus Karitász vezetője mesél a munkájáról, az emberekről, arról, hogy legjobb sok kicsit adni, de azt nagy szeretettel.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Balog Márta nővér, a Nyolc Boldogság Közösség afrikai tartományának elöljárója felhívást tett közzé két afrikai missziójuk támogatására, hogy háborús körülmények között élő, alultáplált gyerekeknek karácsonyi ajándékot vásároljanak – „hogy néhány percre minden gyerek igazán gyerek lehessen a világon”.

November 30-án, törökországi látogatásának harmadik, egyben utolsó napján délelőtt a Szentatya Szent Liturgián vett részt az isztambuli Szent György pátriárkai székesegyházban.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az idei adventben az elcsendesedés útján kísérnek bennünket Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásai – az első rész már most arra hív, hogy a rohanásból kilépve a csöndben találjunk rá Isten hangjára. Keresztelő Szent Jánosról úgy szoktunk beszélni, mint prófétáról, aki az Ó-és Újszövetség határán élt. Viszont általában a prófétáról nem az jut eszünkbe, hogy egy csöndes személy: inkább olyan valaki, aki Isten nevében szól az emberekhez, akinek szava van, akire éppen a szavak miatt figyelünk fel. De a Keresztelőnél nagy hangsúly van a csöndes életen. Figyelmünk úgy irányul Rá, mint a pusztában kiáltó hangra. Az evangéliumban először nem a hangját halljuk meg, hanem a csöndjét. Mielőtt János kiáltott volna, hosszasan hallgatott. Hallgatása a Csöndre, Istenre figyelés volt. Ez a pusztai csönd, amit nekünk is ki kell alakítanunk, hogy hangot adjunk ki. A pusztában, a csöndben van idő arra, hogy formálódjon bennünk, az, amiről kell, vagy amiről érdemes beszélni. A hallgatás által idő adódik arra, hogy gyűjtsük a megfelelő szavakat,és amint úgy érezzük, hogy éretté váltak a bennünk csöndben megfogalmazódott szavak, akkor már kiálthatunk. A pusztaság csöndje előkészít arra, hogy hangot adjunk annak, amit érleltünk, kimondjuk, amit befogadtunk. Mert egyedül az Isten jelenlétében formálódott a hang, amely képessé tette Jánost, […]

The post Advent első ajándéka: a csönd appeared first on 777.

November 30-án, törökországi látogatásának harmadik napján délelőtt a Szentatya látogatást tett II. Szahak örmény pátriárkánál, az isztambuli örmény apostoli székesegyházban.

Az adventi időszak sokak számára ma csupán a karácsonyt megelőző sürgés-forgás ideje, ám a keresztény hagyományban jóval mélyebb valóságot hordoz: az Úr eljövetelére való készület misztériumát. Barsi Balázs OFM szerzetes atyát kérdeztük arról, mit jelent valójában ez a várakozás, és hogyan fedezhető fel benne Isten megelőző szeretete. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan őrizhető meg a karácsony szakrális jellege egy anyagiasodó kultúrában, milyen akadályai vannak ma az Istennel való találkozásnak, és milyen utat láthatunk a keresztény család megújulása felé. Balázs atya mély teológiai és lelkipásztori tapasztalatából kiindulva beszél a szeretet valódi természetéről, az alázat misztériumáról, az imádság tanulhatóságáról, valamint az Egyház előtt álló kihívásokról és tisztulási folyamatról. Szavai rámutatnak, hogy a kereszténység lényege ma is ugyanaz, mint kétezer éve – az élő Istennel való találkozás. Az alábbi interjú erre a mélységre hív: visszatérni a gyökerekhez, ahol a hit, a szeretet és az emberi méltóság újra értelmet nyer. Balázs atya, sokan az adventet ma pusztán a karácsony előtti készülődés időszakának tekintik. Mit jelent valójában az „adventus Domini” – az Úr eljövetelére való várakozás – egy hívő ember számára? Valóban készületről beszélünk – csakhogy elsősorban nem az ember, hanem maga az Atya készült erre a találkozásra. Mindig a gyökerekig kell […]

The post ,,Fájóan hiányzik a másik ember tisztelete” – adventi nagyinterjú Barsi Balázs OFM szerzetessel appeared first on 777.

Szent András apostolra emlékezünk liturgikus ünnepén, november 30-án.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Novemberben Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 24,37–44

Egy ötvenéves vers, Weöres Sándortól, egy csillagról, mely vallomást kér jótettekről, vétkekről, mulasztásokról. Advent kezdetén, rálépvén ismét a Betlehembe vezető útra, figyeljük és követjük ama csillagot, őszinte szívvel, jóra törekvéssel.