XIV. Leó pápa vezette a keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál április 3-án, a hagyományos nagypénteki liturgia keretében, Jézus Golgotára tartó útjára, szenvedésére és kereszthalálára emlékezve. Az idei keresztúti elmélkedéseket Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi évében Francesco Patton ferences szerzetes, a Szentföldi Kusztódia emeritus vezetője írta.

Nagypénteken Jézus keresztáldozatára, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház. A liturgia a „hiány” liturgiája: az Egyház megidéz, szemlélni hív. A Szent István-bazilikában Mohos Gábor, esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa vezette a szertartást április 3-án. Kovács Zoltán plébános-helyettes Jézus főpapságáról tanított.

A nagycsütörtöki esti szentmise az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását, a szenvedéstörténet kezdetét tárja elénk. Az utolsó vacsora egyben az első szentmise és az Eucharistia alapításának az ünnepe. A püspöki szertartásokról az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília szertartásával veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára ünnepi írását olvashatják.

Nagypéntek estéjén különleges és régi hagyomány elevenedik meg a Veszprémi Főegyházmegyében: a liturgia után Udvardy György érsek megnyitja a felújított szentsírt, amely hosszú idő után ismét a hívek elé kerül a Szent Mihály Főszékesegyházból nyíló Szent György -kápolnában.

A Castel Gandolfó-i pápai palotában március közepén nyílt kiállítás El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) két művét állítja párbeszédbe, bepillantást engedve a művész alkotói folyamatába, egyben Szent Ferenc halálának 800. évfordulója előtt tisztelegve. A VI. Pál pápának ajándékozott Megváltó-portré feltárása során kiderült: az átfestett arckép alatt eredeti El Greco-festmény rejtőzik.

Április 2-án, nagycsütörtökkel kezdetét vette a húsvéti szent háromnap, a délelőtti olajszentelési szentmisékkel. Az esti szertartásokon az utolsó vacsora emlékmiséjére gyűltek egybe a hívek. A külhoni magyar egyházmegyék liturgiáiról az egyházmegyék beszámolói alapján állítottunk össze egy körképet.

Jézus 7 fontos mondatot szól a kereszten, mielőtt beteljesedne az a felfoghatatlan áldozat, amit értünk vállalt. Szinte midegyikük egy fohász. Megrendítő és megindító szavak. Most elmondjuk nektek, számunkra mit is hordoznak magukban. Hihetetlen jelentőségűek! 1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” (Lk23,34) – Ujhelyi Dóra Jézus szenvedéstörténete nemcsak a fájdalomról, hanem a megbocsátás mindent felülmúló erejéről is szól. Jézus szavai – ,,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” (Lk 23,34) – olyan mély irgalmat tükröznek, amely messze meghaladja a megszokott emberi reakciókat. Jézus olyan emberekért imádkozik, akik éppen kínozzák, gúnyolják és halálra ítélik. Ő mégsem akar bosszút állni, nem vádolja őket, hanem kegyelmet kér számukra az Atyától. A hozzáállása rámutat arra, hogy a megbocsátás nem a gyengeség jele, hanem a szeretet legnagyobb ereje. Sokszor mi, emberek, egészen apró dolgok miatt is képesek vagyunk hosszú ideig haragudni egymásra. Egy bántó szó, egy félreértés vagy egy igazságtalannak érzett helyzet napokig, sőt, akár évekig is megmérgezheti kapcsolatainkat. Jézus példája azonban arra hív, hogy tekintsünk túl a sértettségünkön, és próbáljunk meg irgalommal fordulni a másik felé. Ha Ő a legnagyobb szenvedés közepette is képes volt ellenségeiért imádkozni, akkor nekünk is érdemes megvizsgálnunk, vajon mi mennyire tudunk megbocsátani a körülöttünk […]

The post Jézus 7 szava a kereszten – nekünk ezt jelentik appeared first on 777.

Nagycsütörtök (idén április 2.) délelőtt a főpásztorok a papsággal közösen mutattak be szentmisét, amelyen megújították azokat a fogadalmakat, amelyeket a szenteléskor Istennek és az Egyháznak tettek. A szentmise másik fontos mozzanata a liturgia keretében a szentségek kiszolgáltatásához, valamint az oltár-, templom-, harang- és papszenteléshez használt olajok megáldásának szertartása volt.

Hagyományosan nagycsütörtök délelőtt a Katolikus Egyház székesegyházaiban a főpásztorok egyházmegyéjük papságával koncelebrálva olajszentelési, más néven krizmaszentelési szentmisét mutatnak be. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Az április 2-i olajszentelési szentmisékről az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Nagypénteken annak járunk utána, hogy tényleg az emberek-e a legeszesebb lények.

Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, egyetemi oktató írását olvashatják.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Április 3-án, nagypénteken délelőtt XIV. Leó pápa és Isaac Herzog, Izrael Állam elnöke közötti telefonbeszélgetésre került sor húsvét alkalmából – adta hírül a Szentszéki Sajtóközpont.

Múlt hét pénteken az első 777 szervezésében megvalósuló keresztúton Martos Levente Balázs püspök atya oldalán a Központi Szeminárium kispapjai is csatlakoztak hozzánk. A papnövendékek elmélkedésein keresztül késértük Jézust a Via Dolorosan. Most nagypénteken -, amikor a világ kivetette magából a Mennyországot – újra ott lehetünk a Fájdalmak útján Krisztus mellett, és a kereszt tövében, amely az egyetlen létra, amin a mennybe juthatunk. 1.  stáció: Jézust Pilátus halálra ítéli – Herold Barnabás József Nekünk, embereknek az ítélkezés egyik leggyakoribb bűnünk, bár sokszor nem is tartjuk bűnnek. Talán észre sem vettük és már tettünk is egy negatív megjegyzést szüleinkre, társainkra, házastársunkra, ismerősünkre. Sokszor csak úgy meggondolatlanságból, megszokásból ítélkezünk, nem gondolunk a következményekre. Pilátusi magatartás. Ő is így tett, s ítélete egy ártatlan ember életének kioltásához vezetett. Ez a tett még súlyosabb, ha megfontoljuk, hogy az elítélt az örök Atya egyszülött Fia volt. Megfontolhatnánk, hogy amikor valakit elítélünk, mi is pilátusi magatartást tanúsítunk, ami miatt valaki, valakik szenvednek. Kérünk Urunk, add meg nekünk a bölcsesség lelkét, hogy megnyilvánulásaink a Te szeretetedet tükrözzék és a Te Szent Fiad lelkületével tudjunk fordulni embertársaink felé. 2.  stáció: Jézus vállára veszi a keresztet – Marton Balázs Jézus nem menekül a szenvedés elől, hanem szeretetből magára veszi a […]

The post ,,A világ Ura a porban fekszik” – kispapok keresztútja appeared first on 777.

Április 3-án, nagypénteken délelőtt telefonos megbeszélést folytatott egymással XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – adta hírül a Szentszéki Sajtóközpont. A szívélyes hangvételű beszélgetés során a Szentatya jókívánságait fejezte ki a húsvéti ünnepek alkalmából, és megerősítette közelségét az ukrán néphez.

A krízisekkel egyre inkább átszőtt világban a katasztrófák nemcsak fizikai, hanem mély pszichológiai következményekkel is járnak. E gyakran háttérbe szoruló szempontra hívta fel a figyelmet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán március 27-én tartott katasztrófapszichológiai konferencia, mely a szakmai felelősség és a felkészültség kérdéseit állította fókuszba.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat harmincharmadik részét olvashatják.

Nagyszerdán, április 1-jén, közösen részesedhettek a miskolci görögkatolikus székesegyházban a hetedik szentségben azok, akik egészségi állapotuk miatt ennek szükségét érezték.