Január 18-án a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében hangsúlyozta, hogy Isten ma is közénk jön, „hogy osztozzon fáradozásainkban és magára vegye terheinket, felfedve előttünk, kik vagyunk valójában, és mennyit érünk az ő szemében”.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek január 10-én, szombaton megáldotta a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának felújított kalocsai Szent József-templomát.

Az alábbiakban Deák Hedvig domonkos szerzetesnővér a Vigilia folyóirat A mértékletesség erénye című, a decemberi számban tárgyalt körkérdésére adott válaszából közlünk részletet, a Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala nyomán.

Árpád-házi Szent Margit égi születésnapján, január 18-án a Margitszigeten – az elmúlt évtizedek hagyománya szerint – megemlékeztek az engesztelés Árpád-házi szentjéről. IV. Béla király lányának egykori kolostoránál Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be szentmisét.

A Pécsi Egyházmegye főpásztora által 2025-ben meghirdetett fiatal felnőttek fóruma a novemberi nyitó találkozót követően januárban és márciusban is várja a 25–45 éves, családot még nem alapított fiatal felnőtteket Pécsen, illetve Szekszárdon.

Az EWTN Töprengés Istenről című sorozatának Székely János püspök atya volt a vendége. Egy igazán különleges témakörről, a lelki életünkben megtapasztalható személyességről fejtette ki gondolatait, többek között szó esett a Miatyánk imádság kapcsán az Istenhez fűződő kapcsolatunkról, lelkiismeretről, Isten akaratának fürkészéséről, hivatásról, szabadságról és nevelésről is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének gondolatait szemlézzük. Személyesség Annak kapcsán kezd az ember magára igazán reflektálni, hogy rájön: Isten színe előtt éli az életét. Van valaki, aki látja, hallja, akivel dialógusban van. A személyesség igazi mélysége a személyes Istennel való találkozás során bontakozik ki. Maga a személy szavunk is, mely latinul: persona, azt az álarcot jelentette, amin keresztül áthangzik a színész hangja. Egy szerep. De ennek a szónak igazi mélysége nem volt. Ezt a kereszténység által kapta. A kereszténység egy döbbenetes kulturális forradalom az ember önmegismerésében, a kiteljesedésében egy minőségi lépés. Az ember lelkiismerete Mi a lelkiismeret? Ez egy nagyon szent, különleges dolog. Hittan órán úgy tanultuk, hogy a lelkiismeret Isten hangja bennünk, ha jót teszünk megdicsér, ha rosszat, furdal. Az ember döbbenetes alaptapasztalata, hogy van bennünk egy hang, ami – főleg ha rosszat teszünk – kérlelhetetlenül elítél. Ezt nem tudjuk elnémítani. Lehet tompítani vagy nem foglalkozni vele, de teljesen megszüntetni nem tudjuk. […]

The post „Az imádság nem harc Istennel, hanem gyönyörű találkozás” – Székely János appeared first on 777.

Korunk embere a napi lótás-futás után – jól megérdemelt pihenésként és jutalomként – helyet foglal a tévé előtt, és sorozatot néz. Mindegy, milyen hangulatban van – nevetni, meghatódni vagy rettegni akar –, bármilyen műfajban találhat kedvére valót.

A közbeszéd eldurvulása, az online gyűlölködés és a felszínesség mellett sokan csendben egy másik küzdelmet is hordoznak: a pornóval és az önkielégítéssel való belső harcot. Hogyan mérgezi a közléskényszer és a digitális zaj a kapcsolatainkat – és van-e valódi szabadulás a titokban megélt szégyenből? Az Életed kérdései rovatban Gájer László és Szilágyi Szabolcs atyák válaszolnak a Ti kérdéseitekre, őszintén a közbeszédről, a pornóról és a belső szabadság útjáról. Dominik: Mit gondolnak a közbeszéd állapotáról, hogyan lehetne jobbá tenni a közbeszédet? Annyi gyűlölködést, mocskolódást olvasni, hogy az embernek teljesen elmegy az életkedve. Gájer Lászó atya: Kedves Dominik! A felvetéseddel nagyon sokan egyetértenek Magyarországon, de szerte a világban is. A Szentatya is rendszeresen beszél a közbeszéd minőségéről és annak tisztaságáról. Én alig múltam negyven éves, de még én is emlékszem, hogy a közbeszéd szintje a mainál sokkal jobb is volt. A politikai viták jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt tartunk. De a kommunikációnk és a kommunikációs csatornák megváltozása még inkább. A Facebook kora talán tizenöt éve kezdődött el, és onnantól ugrásszerűen változtak meg a kommunikációs csatornáink és a hírforrásaink. Amikor húsz éve egyetemista voltam, ha a hírekről akartunk tudni, akkor vettünk egy napilapot, vagy idővel fel-felmentünk ezen napilapok megszülető honlapjaira. Így az […]

The post Életed kérdései – hazai közbeszéd állapota, súlyos bűn a pornó? appeared first on 777.

Az alábbiakban Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára írását olvashatják az itthon talán kevéssé ismert Tota pulchra es, Maria (Egészen szép vagy, Mária!) kezdetű himnuszról.

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Január 16-án Kolozsvárott, az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótér adott otthont az öt kötetből álló zarándokútikönyv-sorozatunk bemutatójára. A könyvbemutató egyben találkozás volt a kötetek szerzőivel.

Könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Mária Rádió magyarországi elindulása huszadik évfordulója alkalmából január 17-én. Az ünnepen Erdő Péter bíboros, prímás főcelebrálásával mutattak be szentmisét Budapesten, a Szent István-bazilikában. 

Szent Margitra, a nagy engesztelőre, IV. Béla király leányára emlékezünk ünnepén. Az Árpád-házi királylány 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 1,29–34

Vándorok csodálatos találkozásáról mond mesét a vers. A költő szerint az ilyen sorsszerű találkozások segítik céljához a világot. Minden igazi találkozás csoda. Akkor a némák megszólalnak, és a süketek megértik a szavukat. Mindannyian vándorok vagyunk. Szerb Antal Száz vers című antológiájából választottunk verset ezúttal.

Egy halálos kimenetelűnek ítélt betegség, egy hitben összetört tinédzser és egy pápa, aki ösztönösen pontosan oda helyezte a kezét, ahol a daganat volt. Egy amerikai pap gyógyulását ma orvosilag megmagyarázhatatlannak tartják, az eset kivizsgálása pedig már meg is kezdődött – sokak szerint a fordulat XVI. Benedek pápa áldását követően történt. Az elmúlt napokban több külföldi katolikus honlap is beszámolt egy korábbi rendkívüli és orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásról, melyet XVI. Benedek pápa által kiesdett csodának tartanak. Az eset 2012 júniusában történt XVI. Benedek pápa egyik általános audienciáján a Szent Péter téren, és főszereplője Peter Srsich, a Denveri Főegyházmegye ma már 30 éves fiatal papja, aki az események idején mindössze 17 éves diák volt. Peter, – aki vegyes vallású családban született (apja katolikus, anyja metodista volt) – már tinédzserkorában elhatározta, hogy megkeresztelkedik. Nem sokkal később érezte magában a papi hivatást. Azonban alig 16 évesen a tartós köhögése okának kiderítéséhez szükséges vizsgálatok során az orvosok rákot diagnosztizáltak nála, amely már a negyedik stádiumban volt. „Azt mondták, hogy egy softball labda méretű daganatom van” – mesélte 2021-ben a frissen felszentelt pap a Denver Catholicnak – „amely a mellkasomban, a bordám és a tüdőm között helyezkedik el, és valójában már összeomlasztotta a bal tüdőmet, és folyamatosan […]

The post „Megmagyarázhatatlan gyógyulás” – csoda történhetett XVI. Benedek áldását követően appeared first on 777.

Az alábbiakban Varga Gyöngyi lelkész, biblikus teológus a Vigilia folyóirat A mértékletesség erénye című, a decemberi számban tárgyalt körkérdésére adott válaszából közlünk részletet, a Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala nyomán.

A január 16-án, pénteken este 19.30-kor kezdődő szertartáson Mauro Gambetti OFMConv bíboros, a bazilika főpapja prezideált. A szertartáson részt vett Diego Giovanni Ravelli érsek, a Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalának vezetője; a rítust Massimiliano Matteo Boiardi pápai szertartó vezette.

A budafoki szobrászművész házaspár, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet neve mára talán kissé feledésbe merült. Az 1960-as, '70-es években azonban szinte mindenki ismerte őket a környéken. A művészkörök és a műértő közönség is elismerte, nagyra értékelte őket és alkotásaikat. Tárlataikkal idehaza és külföldön is sikert arattak.