Katolikus egyházi hírek
„Mindenki karácsonya” a Karitásszal – Az ünnepek után is életmentő a segítség
A gonosznak emberarca van – Josef Mengele könyvben és filmeken
Katonalelkészeknek tartottak szakmai napot a Katolikus Tábori Püspökségen
Szavalóversenyt hirdet gyerekeknek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Leó pápa a munkajogászokhoz: A vállalatok emberi és testvéri közösségek legyenek!
Nem lesz tökéletes, de lehet áldott – Pál Feri atya karácsonyi útmutatója
Milyen buktatói lehetnek a karácsony előtti rohanásnak? Mi segíthet tudatosan felkészülni az örömmel természetesen együtt járó nehézségekre is? Mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Ezekre a kérdésekre is választ kap, aki végighallgatja a mentálhigiénés szakemberként is méltán ismert és elismert Pál Ferenc atya – vagy miként mindenki ismeri, hivatkozik rá: Pál Feri – advent III. vasárnapján mondott homíliáját. Üzenete ma sem veszít érvényéből, sőt: napról napra aktuálisabb! Talán a legtalányosabb kérdés az utolsó. Ismétlem: mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Nos, erre a kérdésre épül az egész elmélkedés, és az általunk is – dióhéjban – szemlézett kétszer tíz pont. A Keresztelő Jánosról szóló evangéliumi szakasz zárásaként jelenti ki Jézus: még a legnagyobb prófétánál is „nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában.” Érdemes hát erre törekedni – és már itt a földön Isten dolgaiban, „országában” lenni. De mégis hogyan, mikor az érzések és érzékelés szintjén ezekben a napokban – a karácsony előtti rohanás, ügyek, feladatok és ajándékok hajszolása közepette – többségünk valami teljesen mást tapasztal? Az első 10 pont az adott szentírási szakaszból (Mt 11,2–11) kiindulva […]
The post Nem lesz tökéletes, de lehet áldott – Pál Feri atya karácsonyi útmutatója appeared first on 777.
Cabrini Szent Franciska, az emigránsok védőszentje
Útravaló – 2025. december 22.
Mai evangélium – 2025. december 22.
Adventi és karácsonyi párbeszéd Sík Sándorral
„Amikor az ember távolodik, Isten közelít” – Csönd, ami gyógyít
Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásokkal gazdagította a várakozás időszakát. A negyedik vasárnapon az ember csöndjének megértésében mélyedhetünk el. Az ember számára a csönd kialakítása, vagy csöndre időt szánni egyáltalán nem a legkönyebb feladat. És ha valami miatt mégis csöndben van, az általában negatív tapasztalat miatt történik. Lehet, hogy az ember menekülni szeretne a csöndbe? Mert a csönd egy olyan hely, ahol el lehet bújni, ahol ki lehet adni a legszörnyűbb fájdalmainkat, traumáinkat. Ezek azok a helyzetek, amikor az ember belül csak arra vágyik, hogy csöndben lehessen, hogy egyedül lehessen. Az ember, mint teremtmény első csöndje is ilyen volt, úgy is mondhatnánk ez volt a rejtőzködés csöndje. A Teremtés könyve így írja le: Ádám és Éva miután ettek a tiltott gyümölcsből, „meghallották az Úristen lépteit… Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között.” A bűn elkövetése után akkora csöndet alakítanak ki, amiben az Isten lépteit is lehet hallani. Ebben a csöndben azonban inkább feszültség, szégyen és félelem van, amikor az ember nem mer szembenézni az igazsággal. A bűn első következménye az volt, hogy elszakadt az Istentőt. Ezért az emberben kialakult a félelem, ami pedig menekülésre indítja, el akar bújni, hogy ne lássa […]
The post „Amikor az ember távolodik, Isten közelít” – Csönd, ami gyógyít appeared first on 777.
A nagycenki hársak zöld alléja – A Győri Egyházmegye természetvédelmi értékei
Keresztes Szent János centenáriumi évre készül a kármelita rend
XIV. Leó pápa összehívta első bíborosi konzisztóriumát
Jacopo Tintoretto: Az angyali üdvözlet
Leó pápa vasárnap délben: Imádkozzunk, hogy valamennyi gyermek békében élhessen az egész világon!
Járjatok templomba – egy mondat, amit nem lehet kikerülni
Mindennapi utamon, a reggeli dugóban ülve gyakran imádsággal indítom a napot, keresve a csendet és az Isten felé fordulás lehetőségét a zajos hétköznapokban. Egy ilyen alkalommal váratlan üzenet állított meg és késztetett elmélyülésre: egy óriásplakát egyszerű, mégis súlyos felszólítása. A hétköznapi környezetben megjelenő mondat nem magyaráz, nem vitázik, csak irányt mutat. Ez az írás annak a belső megállásnak és továbbgondolásnak a lenyomata, amely ebből a találkozásból született. Minden reggel ugyanazon az útvonalon járok munkába. A sűrű dugó, ami a fővárost jellemzi, nem egyszerű feladat elé állítja ez a sofőröket nap mint nap, kora reggel. Ezt az egyébként sokáig tartó procedúrát én általában az irgalmasság rózsafüzérének mondásával szoktam meggyorsítani; mégiscsak jobb és fontosabb, hogy az Úrral legyek és Vele, illetve Hozzá fohászkodjak. A nap fontos és meghatározó indítása ez számomra. Egyik reggel, miközben a rózsafüzért mondtam magamban halkan, az M5-ös autópálya bevezető szakaszának egyik felüljáróján egy óriási reklámplakátra lettem figyelmes, amelyen ez állt: ,,Járjatok templomba”. Annyira jólesett a lelkemnek és szívemnek ezt olvasni, hogy azóta minden reggel lelassítok ezen a szakaszon és újra és újra csodálva olvasom. Nem mintha nekem ez nem lenne evidens – mármint a templomba járás -, hanem azért, mert a világunkat és mindennapjainkat átjáró, egymást lejárató és […]
The post Járjatok templomba – egy mondat, amit nem lehet kikerülni appeared first on 777.
