A győri bencés közösség február 7–8-án rendezte meg a XIII. Győri Bencés Bált, amely egyben a jezsuita alapítású győri bencés gimnázium alapításának 400. évfordulójához kapcsolódó kettős jubileumi emlékév ünnepélyes megnyitója volt. Az eseményen közel ötszáz vendég – öregdiákok, szülők, diákok és barátok – gyűlt össze Győr történelmi szívében, a Széchenyi téri Alma Mater falai között.

Őszintén a házasságról címmel, közismert párok részvételével tartottak pódiumbeszélgetést a házasság hete rendezvénysorozat keretében február 11-én, szerdán este Budapesten, a Károlyi–Csekonics-palota dísztermében.

A betegek világnapjához kapcsolódóan Udvardy György veszprémi érsek február 12-én délelőtt szentmisét mutatott be Várpalotán, a Szent Donát Kórházban, Szijártó László esperes-plébános és az intézmény vezetése meghívására. A szentmise után a főpásztor megáldotta a hospice osztályon kialakított imasarkot, amely a betegek és hozzátartozóik számára a csendes imádság és vigasztalódás helye lehet.

A 2026-os milánó-cortinai téli olimpiai játékok előtti időszakban egy ókori szokás merült fel újra a társadalmi vitákban. A háborúk olimpiai játékok idején való szimbolikus felfüggesztésének gyökere az ókori görög világból ered, ahol a szent idő és közös tér lehetővé tette a találkozást háborúban álló városok között is.

Február 9-én a budapesti Radnóti Miklós Művelődési Központban (RaM Colosseum) Szerelemkoncert címmel tartott dicsőítő estet az Eucharist együttes. Az előadók az idei házasság hete mottójához kapcsolódtak: „A hűség szabadsága”. Az esemény, melynek médiatámogatója a Magyar Kurír volt, a XIII. kerületi önkormányzat és az Árpád-házi Szent Margit-templom együttműködésében valósult meg.

Február 11-én, a betegek 34. világnapján a Szent István király székesegyházban Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét a város papságával együtt, amelynek keretében kiszolgáltatták a betegek kenetének szentségét. A megyeszékhely különböző plébániáiról egybegyűlt hívekkel együtt kérték az Úr kegyelmét a betegek testi-lelki gyógyulásáért.

Február 9–10-én papi találkozót tartottak a spanyol fővárosban, Madridban, melyre XIV. Leó pápa üzenetet küldött, arra buzdítva a lelkipásztorokat, ne csüggedjenek el a kihívások és a szekularizáció miatt, hanem ismerjék fel, hogy imádságos lelkületük és Krisztushoz való közelségük segíthet megmutatni másoknak, hogy az Úr tölti be szívünk legnagyobb vágyait.

A villamosenergia-hálózatot ért orosz támadások következtében Ukrajna több térségében súlyosbodtak az áramellátási nehézségek. A Katolikus Karitász február 12-én a nemzetközi szolidaritás jegyében humanitárius segítséget juttatott el az ukrán karitásznak (Caritas-Spes Ukraine) a lakosság megsegítésére: 32 darab áramfejlesztőt, valamint 10 millió forint támogatást.

Február 3–6. között tartotta választókáptalanját a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Ennek kapcsán beszélgetett a Ferences Sajtóközpont munkatársa Orosz Lóránt atyával, a helyszínt biztosító Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely igazgatójával, aki jó szívvel ajánlja más rendeknek, lelkiségi mozgalmaknak, egyházi társulatoknak is tanácskozásaik megtartására ezt a szent helyet.

A betegség olyan állapot, mely a testi-lelki törékenységünkkel szembesít minket, olykor még a hitünket is próbára téve. Bálint Brigitta tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi mindennap, kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. Lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten a szenvedőkhöz való közelségéről szól a Lélekjelenlét újabb adása.

A nagyszülők és idősek világnapját 2021 óta minden évben július negyedik vasárnapján – idén július 26-án – tartja az Egyház. A hatodik világnapra készülve a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma lelkipásztori anyagokat tett közzé.

Hamarosan indul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) működő Boszporusz Kutatócsoport új podcastsorozata – adta hírül a kutatócsoport február 4-én. A podcastok a közel-keleti térség és a Mediterráneum politikai, társadalmi és geopolitikai folyamatait vizsgálják majd, szakértői szemmel, közérthető formában. Február 12-én rögzítették az első részt, melyet hamarosan közzétesznek.

A Prédikátorok Rendjéhez 2025. év végén világszerte 5111 szerzetes tartozott – derül ki a rend Általános Kúriája által készített, újonnan közzétett statisztikából. Az adatok képet adnak a domonkosok életről világszerte.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 7,31–37

Hét nap, hét házasság, hét élethelyzet, egy közös pont: a feltétlen szeretet, az Istennel kötött hármas kapcsolat mindent legyőző ereje. A Görögkatolikus Metropólia idén is interjúsorozattal készült a házasság hete rendezvénysorozatára. Negyedikként Hegyi István és Szántay Marianna különleges kapcsolatának történetéből olvashatnak részleteket.

Február 12-én délelőtt a MagNet Közösségi Házban rendezte meg a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége az első „sajtóbrunch” alkalmát, melyen a szervezet ismertette tevékenységét, célkitűzéseit. Lakatos Máté elnök és Mikesy András alelnök bemutatta a Tanárnak lenni jó! kampányukat is, mellyel szeretnének pozitív, vonzó képet kialakítani a pedagógusi hivatásról.

Hamarosan kezdődik a nagyböjt. Bizonyára sokakban felmerült már, hogy milyen lemondásokat vagy gyakorlatokat fog idén vállalni. Elgondolkodtam, hogy pontosan mi is a célja és értelme a nagyböjti bűnbánati időnek és a lemondásoknak. Azt gondolom, hogy sokan vannak, akik megszokásból, a vallási előírásoknak eleget téve tartják a böjtöt. Belegondolunk-e úgy igazán, hogy mit jelentenek ezek a „lemondások”? Hogy nem lehetnek öncélú tevékenységek, amelyeket kipipálhatunk, és már eggyel feljebb léptünk az üdvösség felé vezető létrán? Mint ahogy a vallásos gyakorlatok önmagukban nem elegendőek az üdvösséghez, úgy a nagyböjt sem éri el valódi célját, ha „csak” külsőségekben nyilvánul meg, és nem ér el a szívünkig. Érdemes hát egy kicsit mélyebbre ásni és megnézni a nagyböjt lelki tartalmát. Természetesen nem bocsátkozom teológiai fejtegetésekbe, pusztán azt osztom meg veletek, amit számomra jelent. Kezdjük az alapoknál! A Magyar Katolikus Lexikon szerint a nagyböjt „szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete. Napjainak száma Jézus pusztai böjtjéhez igazodik.” Máté és Lukács evangéliuma egy kicsit részletesebben írja le Jézus megkísértését a pusztában (lásd Mt 4,1-11; Lk 4,1-13), mondanivalónk szempontjából azonban Márk evangéliumának címe érdekes. Nála olvashatjuk ugyanis, hogy Jézus negyvennapos böjtje a pusztában a nyilvános működésének előkészülete volt. Böjttel készült arra, hogy megkezdje három évig tartó […]

The post Tulajdonképpen miről is szól a nagyböjt? appeared first on 777.

Február 12-én ünnepli 95. születésnapját a Vatikáni Rádió. Ennek örömére a rádióállomás új hanglogót kapott: megújult az úgynevezett ident – a szignál, amelyet a pápai rádió hallgatói már régóta ismernek.

A szerelmesek védőszentjének miséjét a házasság hetében, Szent Bálint napjához kapcsolódva Horváth Achilles OFM ferences szerzetes, káplán mutatta be a budapesti országúti ferences templomban február 11-én. Homíliájában Gorove László állandó diakónus, a Családok Jézusban Közösség (CsJK) vezetője nehéz élethelyzeteink megoldásának kulcsát öt pontba foglalta.