Albrecht Dürer erőteljes férfit, Ulrich Varnbülert ábrázoló fametszete barna és okker tónusdúccal készült 1522-ben (1620 körül nyomtatva). Dürer a maga korában nemcsak a bibliai témájú képeiről volt híres, mint például a Nagy és a Kis Passió, az Apokalipszis-sorozat, vagy éppen a sokat reprodukált A lovag, a halál és az ördög című metszete, hanem portréi is népszerűek voltak.

Az idei télen az áram hiánya tovább fokozta a szenvedést a háború sújtotta Ukrajnában. Az ukrajnai karitász (Caritas-Spes Ukraine) segítségkérő szavai, valamint Lucsok Péter Miklós munkácsi és Varga László kaposvári megyéspüspök beszélgetése nyomán adománygyűjtési akció indult.

Február 8-án a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumról, a keresztények azon küldetéséről elmélkedett, hogy a föld sója és a világ világossága legyenek. Kiemelte, hogy a Jézussal való közösség teszi életünket igazán ízessé és ragyogóvá.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a keszthelyi Szent Miklós-kápolna történetét ismerhetjük meg.

A pápa február 5-én keleti ortodox papokat és szerzeteseket fogadott az Apostoli Palota Kelemen termében, akik a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztériumának szervezésében tanulmányi napokat töltenek Rómában. Kiemelte: az egyházakon belüli történelmi és kulturális különbségek a közös keresztény örökség csodálatos mozaikja, és reméli, hogy mindenki növekedhet a Krisztusba vetett közös hitben.

Az alábbiakban Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér Fra Angelico domonkos szerzetes, firenzei festő Jézus bemutatása a templomban című alkotásáról szóló írását közöljük.

A Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Wettstein József piarista szerzetes 2025. december 24-én, életének 70. évében megtért Urunkhoz. Az alábbiakban egykori diákja, Szövényi-Lux Balázs filmrendező, forgatókönyvíró megemlékezését olvashatják.

Nemrég lezárult az ökumenikus imahét, amely évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a Krisztusban való egység nem pusztán teológiai eszmény, hanem közös imádságban, találkozásokban és szolgálatban megélt valóság. Az ekkor megélt lelki közösség építéséhez járul hozzá a 2025-ben megújított Ökumenikus Charta, amely az európai egyházak közös elköteleződésének dokumentuma.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az alábbiakban Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke üzenetét adjuk közre, amelyet a házasság hetére írt.

Február 8. a szudáni származású rabszolga, később szerzetesnő, Bakhita Jozefina liturgikus emléknapja. E napot Ferenc pápa 2015-ben az emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította, és imanapot hirdetett az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság felszámolásáért.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 5,13–16

Harangok és lelkek találkozásáról, de még inkább a pillanat megragadásáról, a mostban való jelenlétről vall Reményik Sándor e néhány soros remeke. Fénytelen fény, örökzöld a télben, csönd és harangzúgás… ellentétpárokból bontakozik ki a száz évvel ezelőtti, rég elillant, de a vers által mégis megőrzött varázsos hangulat.

Kádár-Bárczi Maria Barbara tavaly szerezte meg diplomáját jeles minősítéssel az ELTE Bölcsészettudományi Karának lengyel nyelv és irodalom mesterszakán. Dolgozatában a ferences lelkiséggel foglalkozik a magyar–lengyel Árpád-házi szentek és boldogok (Szent Erzsébet, Szent Kinga, Boldog Jolán, illetve az Anjou-házból származó Szent Hedvig) életpéldájának és kultuszának bemutatásán keresztül.

1945 januárjától körülbelül 33 ezer bánsági svábot „mozgósítottak”, vagyis deportáltak a Szovjetunióba, az úgynevezett újjáépítési munkálatokra. Közöttük volt Martin Roos nyugalmazott temesvári megyéspüspök édesanyja is.

A 2026. évi, XXV. téli olimpiai játékokat február 6. és 22. között rendezik meg Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. A megnyitó ünnepség előtt XIV. Leó közzétette Bőségben élni című levelét a sport értékéről, melyben kiemelten arra buzdít „minden nemzetet, hogy fedezzék fel újra és tiszteljék a reménynek ezt az eszközét, az olimpiai fegyverszünetet, a megbékélt világ szimbólumát és ígéretét”.

A Vigilia ez évi második számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Január 31-én, szombaton az ecuadori Cuenca városában, a Segítő Szűz Mária-kegyhelyen megáldották a Tiszteletreméltó Carlo Crespi Croci szalézi pap emlékére épült kápolnát, földi maradványait pedig átszállították oda a cuencai temetőből.

Évközi 5. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 5,13–16)