Hírolvasó
Leó pápa: Mondjunk harsány „igent” a békére és a testvériségre!
Udvardy György a sümegi ferences kegyhely főbúcsúján: Mária egész élete Krisztusra mutat
Pakisztánban terjednek a vallási szekták – Megöltek egy zarándoklatot végző katolikus férfit
Lenyűgöző koncert és drónshow világhírű művészekkel a Szent Péter téren
Elkezdődött a tanév a Veszprémi Érseki Főiskolán
Parolin bíboros: Európában és a Közel-Keleten is félő, hogy kiszélesedik a háború
Hivatás az örökkévalóság fényében – így lesz a hétköznapi robotolás helyett szeretett munkánk
A munkánk – bárhová is sodorjon minket a hétköznapok forgataga – nem pusztán feladat vagy pénzkereset, hanem Isten színe előtt végzett szeretetszolgálat. Timothy Keller és Katherine Leary Alsdorf könyve úgy mutatja meg, hogyan válhat a hivatásunk szent feladattá, hogy az összeköt minket a Teremtővel és másokkal, és reményt ad a megváltás ígéretében. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.” (Kolossé 3,23). Ez az ige olyan, mint egy titkos ajtó a mindennapok szürke folyosóin, feltárja, hogy a munkánk – bármilyen szerénynek vagy jelentéktelennek tűnik is – Isten színe előtt történik. A hajnalban felgyúló villanyfény a pékségben, a tömegközlekedés forgatagában fáradtan nyíló laptop, a gyerekek zajától zsibongó iskola, a kórházi folyosón szaporázó lépések mind-mind helyszínei lehetnek annak a szent liturgiának, amely az élet szövetében bontakozik ki. A hívő ember munkája nem csupán kenyérkereset, hanem szövetség, részvétel Isten teremtő és helyreállító művében. Ahogy a magvető hite a földbe hulló magban rejlik, úgy a hivatás méltósága is abban a hitben gyökerezik, hogy amit teszünk, nem vész el, hanem az Úr szőlőjének termésévé válik. Az irodai íróasztalok kékes fényében, a műhelyek olajos csöndjében, a kórtermek hajnal előtti félhomályában és az otthoni laptopok zizegő ventilátorai mellett ugyanaz a kérdés […]
The post Hivatás az örökkévalóság fényében – így lesz a hétköznapi robotolás helyett szeretett munkánk appeared first on 777.
A kereszt oltalmában – 1908-ban elhelyezett időkapszulába zárt dokumentumot találtak Debrecenben
Joseph Farrellt választották az Ágoston-rend új generálisává
Teológia a Sapientiától – Várják a jelentkezőket a pozsonyi magyar szabadegyetemre
Mexikó és USA püspökei: A migránsok embertelen, veszélyes körülményekkel néznek szembe
Legyetek a reményben örvendezők, az imában állhatatosak! – Pálos 70 zarándoklatok idén is
Gyógyító sebzettség – Pannonhalmára látogat Erik Varden trappista, Trondheim püspöke
A páfrányfenyő diadala – Gyermekre vágyók imaestje programsorozat az országúti ferenceseknél
„Elérhetetlenül közel” – Siska Péter versvilágáról
Missziós úton – Oktatási intézmények lelkészeinek tartottak szakmai napot Vácon
„Megerősítjük egymást!” – Káplántovábbképzőt tartottak a gyulafehérvári szemináriumban
2025. október 1. 19:30 – Balázs János és Szamosi Szabolcs közös koncertje
Tudta, hogy a zongora neve a nyelvújítás korából származik, és a zengő orgona rövidítéséből született? Nem véletlenül, hiszen az akkoriban elterjedő hangszerek egyik legfeltűnőbb tulajdonsága az volt, hogy egy pedál segítségével össze lehetett zúgatni, zengetni a hangokat, melyre az addigi billentyűs hangszerek nem voltak képesek. Persze az orgonának is volt zengése, de míg azt a templomok akusztikája adta, a zongora esetében maga a hangszer rendelkezett egy szabályozható zengéssel. De hogyan zeng a zongora a templomban? A két rokonhangszer ugyanis szinte sosem találkozott egymással azóta sem, és a zeneirodalomban sem jellemző, hogy együttesen alkalmazzanak zongorát és orgonát. Pedig a két hangszer rokonsága ellenére sok különbséggel is rendelkezik. Míg az orgona hangjai mindaddig szólnak, amíg egy billentyűt lenyomva tartunk, addig a zongora leütött hangjai elhalnak. Az orgona billentyűit bármilyen erősen nyomjuk, a hangerő nem változik, ellentétben a zongorával, ahol a hangszínt leginkább a billentéssel lehet formálni. A zongorán viszont nincs több billentyűsor és hangszínregiszter, míg az orgonán ezek bőséges tárháza áll rendelkezésre. Az orgonán a zengető pedál hiányában csak az éppen leütött hangok szólnak, viszont lábbal is lehet dallamot játszani, míg a zongorán a zengető pedállal egyszerre több hang szólhat, mint ahány ujja van a játékosnak. Mennyi változatosságot tesz lehetővé a két hangszer hasonlósága és különbsége! Itt az alkalom, hogy találkozzék a két külön-külön ismert rokon, és valami olyan köntösben mutassanak meg néhány fontos zeneművet, amilyenben igazán ritkán hallani! Szamosi Szabolcs és Balázs János pedig gondoskodni fog róla, hogy sem a programból, sem az előadásból ne hiányozzék az innováció!
A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje.
Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Miniszterelnökség
ELŐADÓK:
Balázs János – zongora
Szamosi Szabolcs – orgona
MŰSOR:
Bach: D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532
Improvizációk
Bach: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
Liszt: Consolation
További információ és jegyvásárlás: https://filharmonia.hu/programok/4685/balazs-janos-es-szamosi-szabolcs-kozos-koncertje
Az Ezüsthíd szociális intézmény lakói a szombathelyi püspöki palotába látogattak
A Fájdalmas Szűzanya
Oldalak
