A Harmat József hitoktató-kántor által vezetett Kisteleki Betlehemezők Csapatának „háromkirálya” XIV. Leó pápa meghívására december 31-én és január 1-jén a Vatikánba látogatott.

Böcskei László nagyváradi püspök OC X/2025. számú körlevelében hangsúlyozta: a 2025-ös jubileumi év tapasztalataiból merítve a lelki növekedés útján kell tovább haladni, ehhez pedig egy szentírási gondolatot emelt ki: „Az Úr lábához ült és hallgatta szavait” (Lk 10, 39).

Urunk megjelenésének főünnepén, 2021. január 6-án, öt éve szentelték püspökké és iktatták be főpásztori hivatalába Felföldi Lászlót ünnepi szentmise keretében a pécsi székesegyházban. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás; a társszentelők Udvardy György érsek és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök voltak.

Az új év mindig egy friss kezdést jelent az életünkben, legalábbis én mindig így élem meg: új lehetőségekkel, új tervekkel és új kihívásokkal. De mielőtt beleugranánk a mindennapi teendőkbe, érdemes megállni egy pillanatra, és a lelki életünkre is gondolni. A gyónás nemcsak a bűnbocsánat szentsége, hanem egyben a lelki megújulás és a tiszta lappal való újrakezdés nagy lehetősége is. Íme öt ok, amiért érdemes az új évet gyónással kezdeni. 1. Tiszta lappal indulhatsz „Tabula rasa” – amikor a tanár például az órán letörölte a táblát és minden eltűnt, te pedig bosszankodhattál. A gyónás viszont pozitív értelemben jelent tiszta lapot: a bűneid terhét letenni felszabadító érzés. Nincs annál jobb érzés, mint amikor úgy vághatsz neki egy új esztendőnek, hogy az előző időszak néha súlyos terheit lerakod. Nem könnyű szembenézni a bűneinkkel, és nem könnyű kinyitni a gyóntatószék ajtaját (néha amúgy nem csak átvitt értelemben nehéz), mert néha ezzel önmagunkat és a kísértéseinket is le kell tudnunk győzni. De éppen ez a szembenézés és a megbocsátás az, ami igazi szabadságot ad: a gyónás során nemcsak Isten bocsát meg, hanem te magad is könnyebben elengeded a múltat, és tiszta szívvel, nyugodtan indulhatsz az új év feladatai felé. 2. Mélyebb kapcsolat Istennel Lehet, hogy […]

The post Lelki restart 2026-ra: 5 ok az év eleji gyónásra appeared first on 777.

André Bessette a kis út szentje – nem volt rendalapító, nagy teológus, de még pappá sem szentelték. Portás volt, aki Istenbe kapaszkodott, amikor nem találta a helyét a világban. Rá emlékezünk január 6-án, liturgikus emléknapján, amit szülőhazájában, Kanadában január 7-én tartanak.

Szent II. János Pál pápa 33 éve, 1993-ban Urunk megjelenésének ünnepén szentelte püspökké Ternyák Csabát, aki hosszabb vatikáni szolgálata után 2007 óta egri érsek; valamint éppen harminc éve, 1996-ban Majnek Antalt, aki több mint negyed századon keresztül vezette a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyét. A Szentatya régi szokást követett a püspökszentelések vízkereszti időpontjával.

Az év első napjaiban sok keresztény ház ajtaja felett jelenik meg egy különös, első pillantásra talán megfejthetetlennek tűnő felirat: C+B+M. Van, ahol az aktuális évszámmal együtt írják fel krétával – például 20+C+M+B+26 –, máshol állandó jelölésként látható az ajtófélfán. De vajon mit takarnak ezek a betűk, és honnan ered ez a szokás? A felirat története feltételezhetően egészen a középkorig vezethető vissza. A nyugati kereszténységben már évszázadokkal ezelőtt kialakult az a hagyomány, hogy Vízkereszt ünnepén, január 6-án a papok megáldották a hívek otthonait. Ez a házáldás nem csupán egy rövid liturgikus aktus volt, hanem annak kifejezése, hogy a családok az új esztendőt is Krisztus oltalma alatt, az Ő áldásával szeretnék megkezdeni. Az ajtók megjelölése ennek az áldásnak a látható jele lett: a pap egy megáldott krétával írta fel a betűket az ajtó fölé, mintegy „rábízva” a házat Istenre. A három betű eredetileg egy latin mondat rövidítése: Christus mansionem benedicat, vagyis „Krisztus áldja meg ezt a házat”. A latin formula egyszerű, mégis mély tartalmú imádság: arra kéri Jézust, hogy legyen jelen az otthon falai között, kísérje a benne élők mindennapjait, adjon békét, egységet és védelmet. A középkori ember számára természetes volt, hogy az áldásokat ilyen jelképes rövidítésekkel is megerősítsék, ezért vált általánossá […]

The post C+B+M – mi ez a furcsa felirat a keresztény otthonokban? appeared first on 777.

Huszonhat évvel ezelőtt, 2000. január 6-án különleges vízkereszti misét mutatott be Szent II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában: az Úr megjelenésének ünnepén ugyanis régi szokás szerint püspököket szentelt, köztük két magyar püspököt, Veres Andrást és Erdő Pétert.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 2,1–12

Hihetetlenül izgalmas az élet! Nem mindig gondolom ezt, de az esetek többségében nagyon nagy lelkesedéssel nézek a holnapba, még ha olykor el is kap egy kis pesszimizmus. Minden nap egy új esély, interakció köztem és rengeteg ismerős és ismeretlen ember között és egy óriási lehetőség, hogy alázattal formálódjunk Isten akaratában és eszközei lehessünk az év minden napján. A január nálam mindig az összegzésé. Most Isten megvilágított előttem pár dolgot, amit az elmúlt évben tanultam Tőle, Róla. A legváratlanabb pillanatokban értet meg magáról dolgokat Emlékszem, húsvét felé közeledett az idő és lélekben – ahogy tudtam – készülődtem is az ünnepre, de közben már évek óta nyomasztott a tény, hogy valahogy nem tudom úgy megélni ezt az ünnepet – és vele a legnagyobb ajándékot -, mint például a karácsonyt. Nyilván ez a gyerekkorom nosztalgikus karácsonyi emlékei, élményei és a csak félig-meddig hívő családi gyökereim miatt is volt. Viszont miután tudatosabb lettem, kerestem a módját és imádkoztam is érte, hogy ne csak az eszemmel, de a szívemmel is befogadjam, megértsem a húsvét üzenetét, és néha szomorúan konstatáltam, hogy még mindig nem érkezett meg bennem az érzés, hiába minden. Persze elsodortak az események és az év más időszakaiban nem a húsvét körül forogtak a […]

The post 3 dolog, amit nemrég megtanított nekem Isten appeared first on 777.

A magyarországi vészkorszak idején, 1944–1945-ben a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány kolostoraiban zsidókat és más üldözötteket bújtattak a szerzetesek, amiről írásos dokumentumok tanúskodnak.

Három, a magyar rendtartományban szolgáló jezsuita pap kezdi meg a jezsuita formáció utolsó, „a szív iskolájának” is nevezett szakaszát, a terciát Kenyában. András Csaba, valamint a vietnámi származású Pham Dinh Ngoc József és Tran Van Ngu József a több mint egy évtizede tartó képzésről, várakozásaikról, belső folyamataikról számoltak be Gianone Péternek az indulás előtt.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) elhunyt diákjaiért és tanáraiért ajánlottak fel szentmisét immár hagyományos módon január első vasárnapján, ezúttal január 4-én az Egyetemi templomban. A liturgiát Szabó Gábor váci egyházmegyés pap, a Központi Szeminárium prefektusa vezette.

Crans-Montanában Jean-Marie Lovey, a helyi sioni egyházmegye püspöke mutatott be szentmisét január 4-én a szilveszteri tűzvész áldozataiért. „Mindannyian összetört szívvel állunk itt ma” – mondta, és arra buzdított, hogy a szenvedésben legyünk a fény őrszemei. Az egyház lelkigondozói szolgálatot indított azok számára, akiknek szükségük van rá.

Egyedülálló tanórákon vesznek részt a budapesti Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont gimnazistái: az „Osztozó” foglalkozásokon többek között olyan témákat járnak körbe, mint az identitás, a jövőkép, a stressz vagy éppen az erőszakmentes kommunikáció. A programnak köszönhetően a diákok megtanulnak reflektálni önmagukra, a világban történő eseményekre, kifejezhetik gondolataikat, érzéseiket.

Wir feiern das Fest der Taufe des Herrn!

Herzlich willkommen!

Am Dienstag, 06.01. um 18:00 Uhr!!!

Herzlich willkommen!

János áll a part felett, véle hívő nagy sereg. S íme, Jézus lép oda, mint a hajnal csillaga. Nincs homály, itt a nap, minden új fényt kap – kezdődött a szabadtéri vízszentelési szertartás január 4-én, vasárnap Balatonudvariban. Czakó András OSB, a település lelkipásztora vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva megszentelte a Balaton vizét, és áldásban részesítette a tó partján összegyűlt híveket.

A nagyváradi püspöki palota jobb szárnyában alakították ki a tridenti zsinat papi ideálját jelentő Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt kápolnát, melynek belső díszét a falakat és a mennyezetet is teljesen beborító, Johann Nepomuk Schöpf készítette freskóciklus adja.