Hetényi Varga Károly (1932–2002) író, tanár, egyháztörténész, a nyilas és kommunista diktatúrák egyházi ellenállásának szimbolikus alakja. Legismertebb könyve a Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című, háromkötetes monográfia. A Beszélgetés a Mesterrel című kötete 1982-ben jelent meg először. Ez a mostani már a tizenharmadik, javított kiadás.

Lelkigyakorlatra gyűltek össze Londonban az angliai magyar ajkú katolikus közösség tagjai a Szent István Ház Mindszenty termében április 5-én. A lelkigyakorlat vezetője ezúttal Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára volt, aki Nagyböjt a gyógyulás ideje címmel tartott előadást.

Április 18-án, Urunk szenvedésének ünnepén reggel Veres András megyéspüspök imaórát vezetett a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ugyanitt került sor a főpásztori liturgiára délután, a kereszthalál órájában. Veres András püspök elmélkedését megelőzően elhangzott az énekelt passió Szent János evangéliuma szerint.

Kirchenplakat

Meskó Zsolt író, rendező ünnepi novelláját olvashatják.

Április 18-án, nagypénteken az egri bazilikában tartott szertartás kezdetén csendes bevonulást követően a vértanúkra utaló piros miseruhában Ternyák Csaba érsek az asszisztenciával együtt az önátadás jelenként leborulva imádkozott az oltár előtt.

Rendhagyó szakmai és lelki napra gyűltek össze a szerzetesi fenntartású szociális intézmények mentálhigiénés munkatársai Budapesten, a Szerzetesi Irodában április 8-án. A meghívott előadók, Lengyel Donát OFM és Tegzes Katalin segítőnővér közreműködésével a palliatív szemlélet, a személyre szabott élet végi kísérés és a gyász témái kerültek a találkozó középpontjába.

Március 5. és április 13. között a Győri Egyházmegye Családbizottsága is csatlakozott a „40 nap az életért – ima, böjt és békés jelenlét” nemzetközi kezdeményezés tavaszi kampányához. A hat héten át tartó imaséta szentmisével zárult a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban április 12-én, amelyet Császár István, a győri Papnevelő Intézet spirituálisa mutatott be.

Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász ismét többféle adománnyal támogatta a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét. A nagyhéten egy ukrán kisbusz belső rakterét töltötték meg az Nyíregyházi Egyházmegye karitászmunkatársai ruhákkal, hálózsákokkal, generátorokkal és tartós-élelmiszerrel is – adta hírül a Nyíregyházi Egyházmegye április 16-án.

Az alábbiakban Válóczy József, az Esztergomi Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet teológiatanára írását olvashatják.

Nagyszombat csendje nem csupán a gyász, hanem a remény csöndje is. Ferenc pápa és Rónaszéki János atya gondolatai arra hívnak bennünket, hogy ne meneküljünk tovább a belső csönd elől, hanem találkozzunk önmagunkkal, és ezen keresztül Istennel. A Szent Háromnap középső, legcsendesebb napja mélységes üzenetet hordoz: a sír csendje nem az üresség, hanem az újjászületés előtti pillanat nyugalma. Szent Háromnap Ferenc pápával Rónaszéki János atya elmélkedése 777 – 2025. Húsvét NAGYSZOMBAT A csend fontos dolog az életünkben, mégis gyakran menekülünk előle. Zenehallgatással és a közösségi média folyamatos hatásaival életünk minden egyes perce megtelik zajjal. Így a csönd valami hiányként kezd megjelenni az életünkben. Olyan dolognak tartjuk, ami fölösleges és időpazarlás. Menekülünk a csend elől, de valójában nem is csend elől menekülünk,  hanem saját magunkkal való találkozástól. A csend ugyanis arra késztet, hogy szembenézzek önmagammal, bűneimmel, árnyoldalammal, és kérdéseket tegyek fel saját életemmel kapcsoltban.   ,,A csend egy kicsit megijeszt bennünket, mert arra kér, hogy lépjünk be önmagunkba, és találkozzunk énünk legigazibb részével. (…) A szív mélysége a csenddel növekszik, olyan csenddel, amely nem némaság, hanem amely teret enged a bölcs körültekintésnek, az elgondolkodásnak és a Szentléleknek. Néha félünk a csend pillanataitól, de nem szabad félnünk tőlük! A csend nagyon jót tesz […]

The post “Nagyszombat arra hív, hogy a szívem csöndjében rátaláljak Istenre” – Rónaszéki János atya appeared first on 777.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 24,1–12

Ferenc pápa írta az idei, április 18-án, nagypénteken este tartott római Via Crucis elmélkedéseit. A Szentatya a jubileumi szentévben a remény zarándokaiként szólít meg bennünket.

Az idei nagypénteki szertartást – április 18-án – Erdő Péter bíboros, prímás vezette az esztergomi bazilikában. Az egyházi év legcsendesebb és legmegrendítőbb napján a hívő közösség együtt emlékezett meg Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról, valamint sírba tételéről.

Az idei nagypénteki szertartást – április 18-án – Erdő Péter bíboros, prímás vezette az esztergomi bazilikában. Az egyházi év legcsendesebb és legmegrendítőbb napján a hívő közösség együtt emlékezett meg Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról, valamint sírba tételéről.

Április 18-án, nagypénteken délután öt órakor vette kezdetét a Szent Péter-bazilikában Urunk szenvedésének ünneplése, amelyet Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa vezetett. A passió után a hagyománynak megfelelően a Pápai Ház szónoka, Roberto Pasolini kapucinus pap tartott homíliát az önmagát teljesen átadó Jézusról.

Barsi Balázs és Telek Péter Pál gondolatait adjuk közre.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília szertartásával veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre.

Az elcsendesedés és a lélekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt húsvéthoz kapcsolódóan Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában április 17-én este.

Április 17-én, nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékére mutattak be szentmisét főpásztoraink. A püspöki szertartásokról az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.