1951. június 17-ről 18-ra virradó éjszaka, az ortodox pünkösd ünnepén kezdődő tömeges deportálás során a román kommunista hatóságok több mint negyvenezer embert telepítettek ki kényszerrel a Bánságból és Mehedinți megyéből a Bărăgan-síkság gyéren lakott területeire. A deportáltak között élő papok nemcsak osztoztak a szenvedésben, hanem lelki támaszt nyújtottak mindenkinek, aki hozzájuk fordult.

Június 28-án, az évközi idő tizenharmadik vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában található dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, méltó bemutatását. Érsekségi ékességek című sorozatában ezúttal A Veszprémi egyházmegye multjából sorozat hatodik, A Zirci Apátság templomépítkezései a XVIII. században című kötetét ismerhetjük meg.

Június 27-én, szombaton délelőtt a VI. Pál teremben összegyűlt bíborosok megállapították, egyre kevesebb a tartalmas emberi kapcsolat, növekszik a szélsőséges individualizmus a társadalomban. XIV. Leó pápa az ülés elején vett részt, majd a csoportok beszámolói előtt tért vissza, és ő vezette a déli imádságot.

Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök volt a főcelebránsa és szónoka a Szent László király ünnepén, június 27-én, szombaton 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisének a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartást követően a fogadalmi körmenetet a nagy melegre való tekintettel rövidített útvonalon, a székesegyház körül tartották meg.

Június 27-én, szombat este fejeződött be a bíborosok rendkívüli kétnapos konzisztóriuma. Záróbeszédében a Szentatya az emmauszi tanítványok történetének képével foglalta össze a közös munkát, és köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak annak sikeréhez.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

A kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélés vádja alaptalan - ezt állapította meg az Egri Főegyházmegye vizsgálata a Miskolcon megjelent névtelen plakátok ügyében, melyben egy papot vádoltak meg visszaéléssel. Az alábbiakban az Egri Főegyházmegye június 28-án kiadott sajtóközleményét olvashatják.

Ferenc pápa 2022. január 21-én közzétett dekrétumával egyháztanítóvá nyilvánította a 2. században élt Lyoni Szent Iréneuszt, aki „híd volt a keleti és nyugati keresztények között, lelki és teológiai téren egyaránt”. Az ő életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, június 28-án.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 10,37–42

Június 27-én ünnepelte Bábel Balázs érsek pappá szentelésének 50. évfordulóját Kalocsán, a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. Az ünnepen koncelebráltak az MKPK tagjai, Michael W. Banach kinevezett argentínai nuncius, José García ügyvivő, az érsek pap barátai, és az egyházmegye papsága. A szentbeszédet Várszegi Asztrik emeritus főapát mondta, aki ötven évvel ezelőtt az újmisés szónoka is volt.

Magáért beszél a cím és magáért beszél a vers ezekben a napokban… amikor olyan erőteljesen érezzük a nyár konok, kegyetlen, gyilkolni és gyújtogatni egyaránt kész szenvedélyét.

Megkezdődött az utóbbi évek egyik legjelentősebb restaurálási munkája a Vatikánban: az apostoli palotákban található Raffaello-lodzsák felújítása öt évig tart majd – jelentette be a helyreállítási munkákról tartott június 24-i sajtótájékoztatón Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója.

Milyen jó, amíg az embernek van reménye, de mi marad, amikor az is veszni látszik? Mi történik, ha úgy érezzük a szemünk előtt kártyavárként dől össze az életünk? Hogyan lehet teljes szívvel Istenhez fordulni, ha közben teli vagyunk kétséggel? Tényleg olyan nagy ereje van az imádságnak? Az elmúlt időszakban párszor olyan helyzetbe kerültem, amikor úgy éreztem már nem tudok többet tenni, csak az imádság segíthet. Nem, mint utolsó mentőöv, hanem amikor rájön az ember, hogy a saját ereje nem elég, mert itt a földön nem tud tenni semmit. És amikor azt hittem, hogy már megtanultam bízni Istenben, és tudom mennyire fontos az imádság, akkor újra mély vízbe kerülök. Ez történt megint. Azt érzem kicsúszik a lábam alól a talaj, nincs, amibe kapaszkodjak, teljesen tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzem magam, és ekkor megszólal bennem egy hang: „Imádkozz!” Legbelül tudom, hogy ez a helyes megoldás, hiszen kiskorom óta ezt a példát látom magam előtt, mégis kételkedem: „Segít ez bármit is ebben a helyzetben?”. Szégyellem magam. Oly’ sokszor megtapasztaltam már az ima erejét, és mégis kétkedem. Azt érzem egy porszem vagyok, egy bábú, aki körül az események folyamatosan történnek, de nem tud beleszólni, nem tud mit tenni, csak kívülről szemlél mindent, és imádkozik. Elveszett vagyok, […]

The post „Segít ez bármit is ebben a helyzetben?” – kitartani az imában a legnehezebb időkben appeared first on 777.

Pénteken délután a VI. Pál teremben összegyűlt bíborosok egyetértettek abban, hogy a béke és a szeretet civilizációjának építésén kell dolgozni a meghallgatás és a megbocsátás nyelvezetén keresztül is. Több csoport jelezte, hogy meg kell haladni a jogos háború logikáját, és helyette az arányos védelemhez való jogról kell beszélni. A pápa részt vett az ülés elején, majd a végén vezette a záróimát.

„Az utolsó éjszakáját / Társaival tölti el, / És szétosztja vacsoráját / Törvény s szokás rendivel, / A tizenkét tanítványnak / Önmagát szolgálja fel. // Mert Krisztus szent szózatán a / Vére borrá változott, / Kenyér lett a hús szavára, / S ha ésszel fel nem fogod, / Tiszta szív tanúságával / S hittel kipótolhatod.” Aquinói Szent Tamás Pange linguájának „lelke” ez a néhány sor.

Május 25-én mutatták be a Magnifica humanitas kezdetű enciklikát, amely XIV. Leó pápa első körlevele. Az alábbiakban Beran Ferenc teológus, budapest-újlaki plébános, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének oktatója írását olvashatják.

Kocsis Imre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékének tanszékvezető professzora. Legújabb könyvében azt mutatja be, hogyan jelenik meg az irgalmasság, a szeretet és a kegyelem hármasa az Újszövetség három nagy szövegegyüttesében, a szinoptikus evangéliumokban és Szent János irataiban, végül Szent Pál leveleiben.

Évközi 13. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 10,37–42)