„Itt vannak a gyökereink, és itt is maradunk” – buzdította Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka a gázai Szent Család katolikus plébánia híveit. December 19-én látogatott el a plébániára – ahol több mint 400 menekült van elszállásolva –, és 21-ig maradt, hogy a kis egyházközséggel együtt ünnepelje a karácsonyt.

December 3-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola általános rektorhelyettesévé nevezték ki Juhász Gergely docenst, házas diakónust.

Kevés személy hatott olyan mélyen az emberiség történetére, mint Jézus Krisztus. Mégis újra és újra fel kell tennünk a kérdést: ki is Ő valójában, és miért jött közénk? A betlehemi gyermek megjelenése nem elszigetelt esemény, hanem egy hosszú ígéretsor beteljesedése, amelyben Isten közel lépett az emberhez. Jézus nem hatalomban és dicsőségben érkezett, hanem emberi törékenységben, hogy osztozzon életünk valóságában. Története ezért nem csupán a múlt része, hanem ma is megszólító jelenlét. Kevés történelmi személy formálta úgy az emberiség sorsát, mint Jézus Krisztus. De ki is Ő valójában, és miért jött? A történelem egy pillanatában közénk jövő Jézus hozzánk, emberekhez hasonló lett – a bűnt leszámítva. Az ószövetségi próféciákat beteljesítve. „Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Iz 9,5) Istenünk egyszülött Fiát küldte hozzánk, üdvösségünk forrását. Ahogyan a Zsoltárok könyvében olvashatjuk: ,,Az Úr végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: A Fiam vagy, ma adtam neked életet.” (Zsolt 2,7) Nem váratlanul jött közénk, hanem évszázadokon át érlelődő ígéretek beteljesítőjeként érkezett.  „De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a […]

The post Ki ez a gyermek – és miért változtatta meg a világot? appeared first on 777.

A megváltás egyetemessége – Feltételek nélküli remény címmel tartotta meg harmadik adventi prédikációját Roberto Pasolini kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka december 19-én Leó pápa és a Római Kúria tagjai jelentétében. Elmélkedésében a napkeleti bölcsek benső útjáról szólt, ahogy elindultak, útbaigazítást kértek, majd Világosság elé térdeltek, ajándékaikban visszakapva igazi önmagukat.

Magyarországon több mint hatezer egyházi jogi személy működik, pénzügyeik kezelése pedig komoly szakértelmet igényel. Az MBH Bank ezért hozta létre egyedi, egyházakat kiszolgáló üzletágát, amely a pénzügyi szolgáltatások mellett az egyházak közösségi és társadalmi céljait is támogatja.

December 19-én Udvardy György veszprémi érsek roráte szentmisét mutatott be a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomban. Az adventi hajnali szentmise különleges kegyelmi ajándékot is tartogatott: a templom közössége ekkor vehette át Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjét.

Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron december 11-én. A közösségi médiában gyorsan megjelentek azok a hangok, amelyek a helyzetet „migránsügyként” próbálták értelmezni. Szász István Szilárd, a Romkat.ro erdélyi katolikus hírportál munkatársa a jelenséget az Ó- és Újszövetség fényében vizsgálta meg, tágabb bibliai és emberi összefüggésekbe helyezve.

Az ELTE HTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport nagy örömmel adta hírül, hogy megjelent a kutatócsoport tagja, Szoliva Gábriel monográfiája az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriuma (Breviarium notatum Strigoniense) második, szanktorále-kötetének rekonstrukciójáról.

Zene, varázslat és a névre szóló angyalbatyuk öröme tette emlékezetessé a Katolikus Karitász „Mindenki karácsonya” ünnepi délutánját december 21-én. Menekült családok, baranyai felzárkózó településekről érkezett fiatalok és a vidéki karitász által támogatott gyerekek ünnepeltek együtt a budapesti Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban: több mint 250 ajándékcsomag talált gazdára a 350 résztvevő között.

A hat évig tartó, sokmillió áldozatot követelő második világháború mérhetetlenül sok szenvedést okozott, az emberiség pedig igazságot követelt. Ha már jóvátenni nem lehet semmit, legalább a bűnösök nyerjék el méltó büntetésüket. A nürnbergi perek mellett számtalan eljárás indult 1945 után a háborús bűncselekménnyel vádolt személyek ellen.

Idén december 16-án, kedden találkoztak utolsó alkalommal katonalelkészi szakmai nap keretében a tábori lelkészek Budapesten, a Katolikus Tábori Püspökségen. Az eseményen szinte valamennyi diakónus és áldozópap részt vett, akik tábori vagy börtönlelkészként a Katonai Ordinariátushoz tartoznak.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szavalóversenyt hirdet az egyházmegye területén élő gyerekeknek, melynek célja, hogy évente új tematikában új verset tanuljanak meg, amivel nemcsak önmagukat, hanem családjukat és az adott közösségeket is gazdagítják, ahol a versek elhangzanak. Nevezési határidő 2026. január 12.

XIV. Leó pápa december 18-án, csütörtökön fogadta az Olasz Munkajogászok Kamarájának tagjait, a szervezet alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából. Minden vállalat őrizze meg humánus és testvéri jellegét, figyeljen oda a dolgozók igényeire, és ebben a munkaügyi jogászok fontos szerepet játszanak, hiszen közvetítenek a vezetőség és a munkavállalók között.

Milyen buktatói lehetnek a karácsony előtti rohanásnak? Mi segíthet tudatosan felkészülni az örömmel természetesen együtt járó nehézségekre is? Mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Ezekre a kérdésekre is választ kap, aki végighallgatja a mentálhigiénés szakemberként is méltán ismert és elismert Pál Ferenc atya – vagy miként mindenki ismeri, hivatkozik rá: Pál Feri – advent III. vasárnapján mondott homíliáját. Üzenete ma sem veszít érvényéből, sőt: napról napra aktuálisabb! Talán a legtalányosabb kérdés az utolsó. Ismétlem: mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Nos, erre a kérdésre épül az egész elmélkedés, és az általunk is – dióhéjban – szemlézett kétszer tíz pont. A Keresztelő Jánosról szóló evangéliumi szakasz zárásaként jelenti ki Jézus: még a legnagyobb prófétánál is „nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában.” Érdemes hát erre törekedni – és már itt a földön Isten dolgaiban, „országában” lenni. De mégis hogyan, mikor az érzések és érzékelés szintjén ezekben a napokban – a karácsony előtti rohanás, ügyek, feladatok és ajándékok hajszolása közepette – többségünk valami teljesen mást tapasztal? Az első 10 pont az adott szentírási szakaszból (Mt 11,2–11) kiindulva […]

The post Nem lesz tökéletes, de lehet áldott – Pál Feri atya karácsonyi útmutatója appeared first on 777.

December 22-e Cabrini Saverio Franciska liturgikus emléknapja. Az olasz származású szerzetes és rendalapító az Egyesült Államokba érkezett bevándorlók, szegények között szolgálva lett az emigránsok védőszentjévé.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Decemberben Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 1,46–56

Sík Sándor a második világháború után, a katolikusok számára igen nehéz történelmi időszakban a „konferenciáknak” nevezett, alkalmakhoz (például nagyböjt vagy advent) kötődő lelkigyakorlat-sorozataival tartotta a lelket a budapesti hívőkben.

Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásokkal gazdagította a várakozás időszakát. A negyedik vasárnapon az ember csöndjének megértésében mélyedhetünk el. Az ember számára a csönd kialakítása, vagy csöndre időt szánni egyáltalán nem a legkönyebb feladat. És ha valami miatt mégis csöndben van, az általában negatív tapasztalat miatt történik. Lehet, hogy az ember menekülni szeretne a csöndbe? Mert a csönd egy olyan hely, ahol el lehet bújni, ahol ki lehet adni a legszörnyűbb fájdalmainkat, traumáinkat. Ezek azok a helyzetek, amikor az ember belül csak arra vágyik, hogy csöndben lehessen, hogy egyedül lehessen. Az ember, mint teremtmény első csöndje is ilyen volt, úgy is mondhatnánk ez volt a rejtőzködés csöndje. A Teremtés könyve így írja le: Ádám és Éva miután ettek a tiltott gyümölcsből, „meghallották az Úristen lépteit… Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között.” A bűn elkövetése után akkora csöndet alakítanak ki, amiben az Isten lépteit is lehet hallani.  Ebben a csöndben azonban inkább feszültség, szégyen és félelem van, amikor az ember nem mer szembenézni az igazsággal. A bűn első következménye az volt, hogy elszakadt az Istentőt. Ezért az emberben kialakult a félelem, ami pedig menekülésre indítja, el akar bújni, hogy ne lássa […]

The post „Amikor az ember távolodik, Isten közelít” – Csönd, ami gyógyít appeared first on 777.

A nagycenki hársfasor egy kettős, kislevelű hársfákból (Tilia cordata) álló fasor, amelyet 1754-ben Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna ültetett. Eredetileg 645 fa alkotta, mára mintegy 450 példány maradt fenn. Ez az allé vert a Széchenyi-kastély és a kastélykert tengelyében, észak–északkeleti irányban húzódik, mintegy 2,6 kilométer hosszan, több mint 11 hektáron elterülve.