Miért mondjuk, hogy a közösség képes megtartani? Miért fontos, hogy közösségben is imádjuk az urat? Milyen lehetőségeink vannak Magyarországon, ha szeretnénk valahova tartozni? Ezekről beszélgettünk legújabb podcast adásunkban vendégeinkkel, Balog-Bobok Ágnes egyetemi lelkésszel és Pádár Tamással, aki a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás szövetségén belül az Ifjúsági irodában dolgozik. Egy izgalmas beszélgetés, amely segít közösségre találni is! Volt olyan, hogy nektek személyesen segített, hogy közösséghez tartoztok? Pádár Tamás: Számomra a legerőteljesebb ilyen élmény akkor volt, amikor egyetemista voltam. Odakerültem egy idegen városba, idegen emberek közé, és hirtelen egyedül éreztem magam. Előtte mindenem megvolt a plébánián, mindenkit ismertem. Ez az időszak nagyon átformálta a gondolkodásomat, az életemet. Most is katolikus vagyok, és fontosak az egyház tanításai számomra, de ez a pár év felnyitotta a szemem, amikor nem találtam katolikus fiatalokat magam körül, hanem elsősorban evangélikus és református diákokkal találkoztam. Velük is tudtunk közösen Bibliát tanulmányozni. Sokat köszönhetek ezeknek az embereknek, akik akkor nemcsak a bulis részét választották az egyetemi létnek; nagy öröm volt hétről hétre összegyűlni és együtt keresni Istent, imádkozni és igét olvasni. Nagy szerepe van ennek a közösségnek abban, hogy én az egyetem alatt is keresztény maradtam. Balog-Bobok Ágnes: Mindig azt tapasztalom, hogy kell a közösség, mert megtartó ereje van. […]

The post Közösséghez tartozni erőt ad – Pádár Tamás és Balog-Bobok Ágnes a keresztény fiatalokkal való szolgálatról appeared first on 777.

A jubileumi év alkalmából az őshonos népek hálózataihoz és teológusainak közösségéhez intézett üzenetében a pápa hangsúlyozza, hogy a szentév értékes időszak arra, hogy „szívből megbocsássunk testvéreinknek”, „megbékéljünk történelmünkkel”, és „hálát adjunk Istennek az irántunk való irgalmáért”.

A Székesfehérvári Egyházmegye hitoktatóinak szakmai napját október 11-én tartották Székesfehérváron. A találkozón szó esett aktuális kérdésekről, feladatokról, és átadták az idei Szent Gellért-díjakat. „A hitoktatónak irányt mutató embernek kell lennie, és arra kell törekednie, hogy akiket nevel, akiket tanít, azokat ezzel az iránymutatással készítse föl” – hangsúlyozta Spányi Antal megyéspüspök.

A II. Vatikáni Zsinat előtti kalendárium szerint október 21-én emlékezünk Szent Orsolya vértanú szűzre és társnőire.

Közös szolgálat, váratlan megtérés, összeakadó tekintetek, jelek Istentől és a párkeresés rejtelmei – ezekről és sok másról is szó esett a Páratlan Párosok podcast 7. epizódjában. Gégény-Kiss Abigél és férje, Gégény Dávid voltak a vendégeink. Abigél és Dávid már 20 éves korukban megházasodtak, hamarosan a 10. évfordulójukat ünneplik. Sokat költöztek – és az sem kizárt, hogy még fognak, – együtt keresik az Urat. Elhívást éreztek egy YouTube-csatorna elindításához, ami számukra az evangelizáció egyik eszköze lett. Beszélgettünk a férfi-női szerepekről, a kommunikáció fontosságáról, a közös ima tanulási folyamatáról és arról is, hogy meddig áltathatjuk magunkat azzal, hogy mi fogjuk megtéríteni a barátunkat, barátnőnket. Milyen társra vágytatok? Milyen elvárásaitok voltak egy párkapcsolattal szemben? Dávid: Nagyon radikális megtérésem volt, mindent egy lapra tettem fel, többek között az is egy nagy kérdés volt, hogy ki lesz az én feleségem. Onnantól fogva, hogy az életemet az Úrnak adtam, tudtam, hogy Istent fogom szolgálni. Nekem az egy kritérium volt, hogy biztos, hogy egy nagyon hasonló gondolkodású párt szeretnék magam mellé, akivel meg tudom osztani a szívemet, akivel tudok imádkozni, közös lesz a célunk. Pont emiatt nem is nagyon akartam saját magam választani, hanem ezt a kérdést teljes mértékben Isten kezébe raktam le: „Istenem, én azt akarom, […]

The post „Istenem, Te legyél az én párkeresőm” – Gégény Dávid és Gégény-Kiss Abigél appeared first on 777.

Utolsó királyunkra, a 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk október 21-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Októberben Földi István keszthelyi címzetes esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 12,35–38

Gróf Széchenyi István mélyen hívő keresztény, katolikus ember volt. Fennmaradt pár imája, amikből bepillantást nyerhetünk a legnagyobb magyar istenkapcsolatába. Nem mindennapi, intim olvasmány. „Előttem csak az látszik talpraesettnek, aki csend’ s béke közt naponta felemeli lelkét a Legdicsőbbhöz.” – írta Gróf Széchenyi István, melyből kitűnik milyen fontos volt számára az ima, az Istennel való kapcsolatteremtés. Jól példázza ezt az alábbi három mély, alázatos és bensőséges ima is. Széchenyi így ír naplójában hitéről és a gyónás szentségének személyes megéléséről: „Amit saját hitemben a legfelségesebbnek találok, az a teljes megalázkodás Isten előtt. Ily diadalt vívhatni ki önmaga felett a legelső és legtisztább erkölcsi gyönyör, melyet az ember érezhet. S lehet-e az önmegtagadásnak nagyobb foka, mint egy, tán csekélyebb értékű embertársunk előtt minden hiúság félretételével egyenkint leleplezni vétkeinket, erkölcsi fogyatkozásainkat s oly rossznak tüntetni föl magunkat, aminőnek bizony nem szívesen láttatjuk az emberek által magunkat. Én ez önmegtagadásra mindig könnyen rá tudtam szánni magamat s nem átallottam olykor a legbutább olasz pap előtt feltárni egész valómat s keserves könyözönben áradozni.” 1 – „Add tudtomra, mit tegyek” „Mindenható Isten! Hallgasd meg minden órai imámat! Töltsd el szívemet angyali tiszta szeretettel embertársaim, hazám és honfitársaim iránt! Világosíts fel engem egy kerub lángszellemével, erős eszével! Engedj […]

The post 3 fohász Széchenyi Istvántól – imádkozz úgy, mint a legnagyobb magyar! appeared first on 777.

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen megnyitotta Ervin Gábor boldoggá avatási ügyének egyházmegyei szakaszát. Október 20-án a budapesti prímási palotában az eljárásban közreműködők esküt tettek. Szüksége van egész társadalmunknak azokra a életpéldákra, akik arról üzennek, mi összetartozunk itt Magyarországon – mondta Erdő Péter.

Átadták a Szentföldi Kusztódia Helen Keller nevét viselő iskolájának új termeit szeptember 22-én. A speciális nevelési igényű gyerekek nem csupán oktatásban részesülnek, hanem odafigyelést, érzelmi stabilitást nyújtanak számukra a ferences intézményben. Francesco Guaraldi írása.

Tavaly „Mindszenty 80” címmel emlékévet hirdetett a Veszprémi Főegyházmegye Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének megünneplésére. 2025 októberében a tiszteletreméltó bíboros esztergomi érseki és prímási szolgálatának kezdetére emlékezünk. Kovács Gergely, a hercegprímás boldoggáavatási eljárásának viceposztulátora, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője írását olvashatják.

Távolba tekintő, mégis bensőséges ünnep volt a missziós vasárnap a budapest-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templomban október 19-én. Fodor Réka missziós orvos, Izunna Okonkwo atya Nigériából és a plébániához tartozó Regele Krisztina az Afréka Alapítványról meséltek ebben a családias közegben, amelyet áthatott az együttlét öröme és a beteg missziós társukért szóló imádság légköre.

XIV. Leó október 16-án, csütörtökön délelőtt ellátogatott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) római székházába az élelmezési világnap és a szervezet alapításának 80. évfordulója alkalmából. Beszédében a pápa megerősítette a Szentszék közelségét az intézményhez, és közös globális elkötelezettségre szólított fel az éhínség és az alultápláltság felszámolása érdekében.

A remény jubileumi szentévében október 14–16. között került sor a Bákó megyei Lunkány (Luncani) községben található kármelita kolostorban a romániai férfi, illetve női rendi elöljárók konferenciáinak általános gyűlésére és képzési alkalmára. Ezzel az ülésszakkal zárult az a hároméves periódus, amely három témát – az idő (2023), a tér (2024) és kapcsolatok (2025) – foglalt magában.

Hont vármegyében 1782-ben gyilkosság és emberevés vádjával ítéltek el közel száz cigány embert. Kínvallatással kicsikart vallomásuk alapján negyvenegyet kegyetlen módon kivégeztek. Rájuk emlékeztek a Pest megyei Kemence község határában október 19-én, ahol az egykori kivégzőhelyen emléktáblát áldott meg Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.

Október 17-én – miként minden hónap 17. napján – új papi és szerzetesi hivatásokért mutatott be szentmisét Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise szónoka Szaradits József, Osli plébánosa, a Katolikus Tábori Püspökség nyugalmazott általános helynöke volt.

Az év utolsó búcsújára készül a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely. Október 25-én, Szent Hubertus, a vadászok és erdészek védőszentjének ünnepén ér véget a 2025-ös zarándokévad, s kezdetét veszi a csendes elvonulások, imák és lelkigyakorlatok időszaka a kegyhelyen.

„Örüljetek az Úrban” mottóval hívta össze a Nyíregyházi Egyházmegye október 18-án a szeretetszolgálatok közel 1200 munkatársát, akikkel ellátottak is érkeztek a máriapócsi lelkinapra, melynek célja a találkozás, a közös hálaadás, a megerősödés és az áldáskérés volt a szociális területen tevékenykedők szolgálatára.

Alapítása 75. jubileumát ünnepli idén a Katolikus Szeretetszolgálat. Október 17-én Székesfehérváron, az Országos Papi Otthonban visszaemlékezésekkel, előadásokkal, püspöki szentmisével, gyermekek műsorával ünnepelték az évfordulót.