Idén ünnepeljük az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítás megjelenésének 400. évfordulóját. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai 2025. őszi ülésükön arra hívtak, hogy a katolikus tudományos közélet tagjai tárják fel és méltó módon mutassák be a Káldi-biblia jelentőségét. Székely János, az MKPK elnöke, biblikus teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre az alábbiakban.

„Zöld hősök” elnevezéssel valósítottak meg környezetvédelmi projektet a Semmelweis Egyetem szociális munka mesterszakos hallgatói egyéves gyakorlatuk során a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori intézményében, ahol fogyatékossággal élő fiatalokat látnak el.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye a föltámadás reményében tudatja, hogy Timothy John McCarthy lelkész életének 65., papságának 19. évében, 2026. január 22-én szentségekkel megerősítve az Örök Hazába költözött.

Idén is meghirdeti katekéta-lelkipásztori munkatárs és kántor alapképzését, valamint hittanár-nevelőtanár mesterszakját az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF). A hitéleti képzésekre június 9-ig jelentkezhetnek az érdeklődők az intézmény honlapján elérhető elektronikus felületen.

A világ számos jövőbeni kihívása olyan szakemberekért kiált, akik a biológiai rendszereket és a mérnöki folyamatokat egyaránt értik. Az infobionika emberig jutó fejlesztéseinek egyik legjelentősebb kutatási-oktatási intézménye Európában épp Magyarországon található: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karáról (PPKE ITK) van szó.

Január 12-én a Don Bosco Szaléziak (SDB) és a Segítő Szűz Mária Leányai (FMA) legfőbb vezetői, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma képviselői találkoztak a Vatikánban, hogy meghallgassák egymást és közösen gondolkodjanak a szalézi nevelői küldetés jelentőségéről és kilátásairól. A találkozót José Tolentino de Mendonça bíboros, a dikasztérium prefektusa vezette.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 6,53–56

Marcin Ciechanowski atya- pálos szerzetes, a Częstochowai főegyházmegye ördögűzője, lelkigyakorlat-vezető, zenész, valamint orgonista és zeneszerző, illetve a Krakkói II. János Pál Pápai Egyetem médiatudományi előadója. Marcin atya homíliáit hívők ezrei hallgatják, Youtube csatornáján többezres nézettsége is ezt erősíti meg. Januárban a lengyel Rozaníec készített vele egy interjút, ennek fordítását olvashatjátok Marik Viktória önkéntesünknek köszönhetően. – Ön ördögűzőként is szolgál. Ma, amikor lelki veszélyekről beszélünk, sokan éreznek félelmet, és azon gondolkodnak, hogyan védekezzenek ellenük. – Nem a gonosz lélek elleni harcra kellene összpontosítanunk, hanem Istenre. Ez olyan, mint a házasság célja: nem az, hogy ne veszekedjünk vagy ne dobáljuk egymáshoz a tányérokat, hanem az, hogy szeressük egymást. Hasonlóképpen, a keresztény ember célja sem az, hogy teljesen bűntelen legyen, hanem az, hogy Istent a legteljesebb szívvel szeresse és ebből gyümölcsözően embertársait is szeresse. Ezért, ha az ember csak arra koncentrál, hogy ne kövessen el bűnt, az túl kevés. Nem lenne értelme az imádságnak, ha az csak a gonosz lelkek elleni küzdelmet szolgálná. A legfontosabb a szeretet, nem a gonosz elleni küzdelem. Ha valaki kertjét gondozza, elsősorban nem a férgekre és kártevőkre figyel, hanem a növényekre, gyümölcsökre és virágokra. A virágok illatát akarjuk érezni és a gyümölcsöt enni, nem pedig kártevőket fogni. – […]

The post „A sátántól semmit sem szabad kérdezni” – egy lengyel ördögűző őszinte válaszai appeared first on 777.

Csobán András képzőművész és Csobánné Rákóczy Sarolta tanár huszonhét éve boldog házasok. A házasság hete (ami idén február 8. és 15. között zajlik) alkalmából nagytétényi otthonukban beszélgettünk velük a párválasztásról, a házasság gyakorlati oldaláról, és arról, hogy mitől vált egyre erősebbé az egymás iránti szeretetük és kötődésük.

„Japánnak és más középhatalmaknak együtt kell működniük egy nukleáris fegyverek nélküli, jogokon alapuló világért, hogy előmozdítsák a békét és a jólétet Kelet-Ázsiában és a globális színtéren. Ez az elköteleződés közös a Szentszékkel” – jelentette ki Koji Abe, Japán új Szentszékhez akkreditált nagykövete, aki 2025 decemberében kezdte meg munkáját.

A Szűzanyáról már sokan írtak és bár én csak egy fiatal lány vagyok, de szeretném, ha Máriában mások is felismernék az emberiségnek ajándékozott Édesanyát, az engedelmes fiatal názáreti lányt, és a kitartó hittel élő asszonyt. Miközben Szűz Máriát jobban megismerjük, egyre közelebb kerülünk Jézushoz is. Mi mást szeretne egy édesanya mint azt, hogy szeressék a Fiát? Különösen, ha Ő Isten Egyszülött Fia! Az életemben van három terület, ahol újra és újra ránézhetek Máriára és megláthatom, hogy hogyan lehetne még jobban élni. Ez a három pedig nem más, mint az emberi kapcsolataim, a munka, feladatok elvégzése – és a legfontosabb -, az Istenkapcsolatom. Az emberi kapcsolatokban újra és újra jó, hogyha eszembe jut, hogy Mária hogyan sietett Erzsébet felé még áldott állapotban is. Nem a saját kényelmét helyezte előtérbe, hanem a szolgálatot. Ez emlékeztet engem is, hogy ne hanyagoljam el a többi embert, a barátnőimet, mert hatalmas ajándékok Istentől az életemben! Jézus Édesanyja tudott hallgatni – mikor a pásztorok beszédére, vagy épp Simeon szavaira figyelt a templomban – de tudott szólni is mások érdekében – például amikor Jézushoz fordult a kánai menyegzőről szóló evangéliumban. Odafigyelt másokra, és sosem akarta magára vonni a reflektorfényt, pedig, ha valaki, akkor ő igazán mondhatta volna, […]

The post 3 ok, amiért felnézek Máriára – egy fiatal lány tapasztalatai a Szűzanyáról appeared first on 777.

Albrecht Dürer erőteljes férfit, Ulrich Varnbülert ábrázoló fametszete barna és okker tónusdúccal készült 1522-ben (1620 körül nyomtatva). Dürer a maga korában nemcsak a bibliai témájú képeiről volt híres, mint például a Nagy és a Kis Passió, az Apokalipszis-sorozat, vagy éppen a sokat reprodukált A lovag, a halál és az ördög című metszete, hanem portréi is népszerűek voltak.

Az idei télen az áram hiánya tovább fokozta a szenvedést a háború sújtotta Ukrajnában. Az ukrajnai karitász (Caritas-Spes Ukraine) segítségkérő szavai, valamint Lucsok Péter Miklós munkácsi és Varga László kaposvári megyéspüspök beszélgetése nyomán adománygyűjtési akció indult.

Február 8-án a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumról, a keresztények azon küldetéséről elmélkedett, hogy a föld sója és a világ világossága legyenek. Kiemelte, hogy a Jézussal való közösség teszi életünket igazán ízessé és ragyogóvá.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a keszthelyi Szent Miklós-kápolna történetét ismerhetjük meg.

A pápa február 5-én keleti ortodox papokat és szerzeteseket fogadott az Apostoli Palota Kelemen termében, akik a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztériumának szervezésében tanulmányi napokat töltenek Rómában. Kiemelte: az egyházakon belüli történelmi és kulturális különbségek a közös keresztény örökség csodálatos mozaikja, és reméli, hogy mindenki növekedhet a Krisztusba vetett közös hitben.

Az alábbiakban Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér Fra Angelico domonkos szerzetes, firenzei festő Jézus bemutatása a templomban című alkotásáról szóló írását közöljük.

A Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Wettstein József piarista szerzetes 2025. december 24-én, életének 70. évében megtért Urunkhoz. Az alábbiakban egykori diákja, Szövényi-Lux Balázs filmrendező, forgatókönyvíró megemlékezését olvashatják.

Nemrég lezárult az ökumenikus imahét, amely évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a Krisztusban való egység nem pusztán teológiai eszmény, hanem közös imádságban, találkozásokban és szolgálatban megélt valóság. Az ekkor megélt lelki közösség építéséhez járul hozzá a 2025-ben megújított Ökumenikus Charta, amely az európai egyházak közös elköteleződésének dokumentuma.