A 2025/2026-os tanév kegyelmeiért és eredményeiért adtak hálát a Veszprémi Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási intézmények vezetői, pedagógusai, munkatársai és hitoktatói a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban június 23-án. A Te Deum szentmisét Udvardy György veszprémi érsek mutatta be.

Pécelen, a Jézus Szíve Társasága Idősek Otthonának kápolnájában június 5-én kiállítás nyílt Boldog Bódi Mária Magdolna életéről, valamint elhelyezték a tavaly szeptemberi boldoggá avatásakor használt kép másolatát. Bódi Mária Magdolna először 1941-ben vett részt ugyanitt, az egykori Caroleanumban lelkigyakorlaton, aminek hatására tisztasági fogadalmat tett.

A nyári szünet első napján, június 22-én ismét a sajópálfalai kegyhelyen gyűltek össze a Miskolci Egyházmegye hittanosai, hitoktatói és papjai, hogy közösen adjanak hálát az elmúlt tanévért.

Hálaadó szentmisével zárta a 2025/2026-os tanévet június 24-én a Váci Egyházmegye közoktatási intézményeinek közössége a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. A Te Deum szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be.

A Székesfehérvári Egyházmegyében ősi hagyomány, hogy Keresztelő Szent János születésének napján tartják a pap- és diakónusszenteléseket. Június 24-én a Szent István király székesegyházban Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök diakónussá szentelte Egyed Viktort az egyházmegye szolgálatára.

A kolozsvári Szent Mihály-templomban június 20-án adtak hálát az elmúlt egyetemi évekért és zárták le ünnepélyesen tanulmányaikat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) idén 30 éves Római Katolikus Teológia Karának alap- és mesterképzést végzett hallgatói. A hálaadó szentmisét Pál József Csaba temesvári megyéspüspök mutatta be.

Idén is együtt zárták a tanévet a Hajdúdorogi Főegyházmegye fenntartásában működő nevelési, oktatási és szakképzési intézmények munkatársai. Június 22-én több mint ötszázan érkeztek a hajdúdorogi Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskolába, hogy hálát adjanak a mögöttünk álló tanévért.

Biciklis zarándoklat indult Szentjobbra június 20-án a nagyváradi egyházmegye fiataljaival, a Szent László király által alapított püspökség udvarából. Böcskei László megyéspüspök áldását követően a résztvevők mintegy negyven kilométert tettek meg a Nagyvárad–Hegyköztóttelek–Siter–Fegyvernek–Szentjobb útvonalon.

A Váci Egyházmegye idén ünnepli megalapításának ezredik évfordulóját. A börtönlelkészi szolgálat a Márianosztrai Fegyház és Börtönben is megszervezte az egyházmegye jubileumára felkészítő „Élő kövek” programsorozatot. Erről az alábbiakban az egyházmegye honlapján június 23-án megjelent írást olvashatják.

Tényleg Szent Lukács festette a Fekete Madonnát? A Kegyképet a Szent Család étkezőasztalának lapjára pingálták? Miért éppen Częstochowában őrzik, és köthetőek-e a festményhez csodák? Voltak jelenések Jasna Górában? Derítsük ki! A Fekete Madonna kegykép Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A Fényes Hegy legnagyobb kincse a Szűzanya képe. A Fekete Madonnának köszönhetően a Jasna Góra a 15. században Lengyelország egyik legnagyobb Mária-kegyhelyévé vált. A legenda szerint a kegykép megfestését Szent Lukács evangélistának tulajdoníthatjuk. Különösen érdekes, hogy Jasna Góra területén soha nem voltak Mária-jelenések, ellentétben más kegyhelyekkel. A Szűzanya képének legrégebbi leírása Jan Długosztól származik a „Liber Beneficiorum” -ban: „Mária, a legdicsőségesebb és legnemesebb Szűz és Asszony, a világ királynője és a mi királynőnk képe (…) furcsa és ritka festési módban készült (…) arcán nagyon bájos kifejezéssel, amely különös jámborsággal hatolja át a nézőket – mintha egy élő embert néznél.” A festmény a Hodegetria nevű ábrázolási típusba tartozik, ami azt jelenti: „Aki utat mutat.” Máriát Isten Anyjaként, ugyanakkor minden ember anyjaként mutatja be a festmény. A kép eredetéről és történetéről 1382-ig nem állt rendelkezésre biztos és hiteles történelmi információ, csak hagyományok és különféle legendák. A hagyomány szerint […]

The post Jézusék názáreti asztalára festették a híres kegyképet? – A Fekete Madonna nyomában appeared first on 777.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 7,21–29

 Hétfő hajnaltól péntek hajnalig izgalmas kalandban van részem, ugyanis a Misszió Tours Utazási Iroda meghívásából a 777 részéről engem ért a megtiszteltetés, hogy a 10. Fekete Madonna zarándokvonattal Częstochowa-ba utazhattam, hogy tudósítsak Nektek. Útinapló az második napról. Erről a pár napról egy kis útinapló sorozattal jelentkezem, mindig másnap. Így most a keddi napról szeretnék nektek mesélni egy kicsit. 5.30-kor keltünk a szobatársammal, ugyanis a Fekete Madonna kegyképet mindig reggel 6 órakor nyitják fel ünnepélyes módon, elképesztően hangos fanfárokkal. Katartikus élmény a csurig tele lévő templomban hallani ezt az elsöprő trombitaszót miközben lassan felhúzódik a festményt takaró aranyozott ajtó. A Kegykápolnából élőben közvetítik az eseményeket, érdemes meglesni. Egy biztos: a lengyelek mindennek megadják a módját, főleg a Szűzanya tiszteletének! Reggeli után a zarándokház elől kereszttel, táblákkal és zászlókkal félezren felvonultunk a Jasna Góra-i bazilikához a magyar misére. A bevonulás közben kereszteződött az utunk egy másik zarándokcsoporttal, akik keresztútra igyekeztek, fentebb, a kolostorváros falainál sétáltak, meglátták, hogy énekelve közeledünk és rögtön lelkes integetés bontakozott ki közöttünk. Őszintén semmi extra nem volt, de nagyon meghatódtam. Krisztusban tényleg egyek vagyunk! A bazilikában Grzegorz Ryś bíboros, krakkói érsek celebrálta a misét Bátor Botond pálos szerzetes atya tolmácsolásával. A bíboros eredetileg Krakkóban fogadott volna minket csütörtökön, […]

The post A Szűzanya lábához kuporodva dicsőítettük Jézust – Częstochowa útinapló 2. appeared first on 777.

Június 24-én, szerdán az általános kihallgatást a Szent Péter téren tartották, ahol a Le pápa az Olaszországból és a világ minden tájáról érkezett hívőkkel és zarándokcsoportokkal találkozott. Ennek keretében folytatta a II. vatikáni zsinat dokumentumairól szóló katekézissorozatát. Mai beszédének témája: A Sacrosanctum Concilium konstitúció. Az eucharisztikus misztérium (vö. 1Kor 12,12.27).

Az Új Ember 2026. június 28-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

A korábbi évek hagyományához híven idén is közöljük a Balaton környéki települések templomainak nyári miserendjét.

XIV. Leó pápa június 20-án lelkipásztori látogatást tett a lombardiai Pavia városában, és a San Pietro in Ciel d’Oro-bazilikában Szent Ágoston ereklyéi előtt imádkozott, minthogy a 8. századtól kezdve ott őrzik a nagy püspök és egyházdoktor földi maradványait. Vértesaljai László SJ alábbiakban közölt írásából megtudhatjuk, hogyan kerültek az ereklyék az észak-afrikai Hippó városából Paviába.

„Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt” (Fil 2,5) – ezzel a mottóval rendezik meg az idei országos cigánypasztorációs lelkigyakorlatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón a július 18–19-i hétvégén. A jelentkezés határideje: július 12., vasárnap.

Székfoglaló ülésre került sor a Szent István Tudományos Akadémián, Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében június 1-jén. Ekkor tartotta meg székfoglaló előadását Erőss Loránd neurológus, idegsebész, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója.

XIV. Leó pápa június 22-én, hétfőn délután az ENSZ római székhelyű Világélelmezési Programjának Végrehajtó Bizottságát kereste fel évi közgyűlésén.