2025 őszén A szeretet dallama címmel podcastsorozatot indított a Magyar Katolikus Egyház, melyben Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetnek aktuális témákról. A kéthetente közzétett adások műsorvezetője Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője.

Jelentősen nőtt a tanító szakra készülők száma: a 2026-os felsőoktatási felvételin közel 25 százalékkal több első helyes jelentkezőt vonzott a képzés, mint egy évvel korábban. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint évtizedekig sokan B tervként tekintettek erre a szakra, ma azonban már kifejezetten magas a munkájukat kiválóan végző tanítók társadalmi elismertsége.

Március 21-én, szombaton ismét keresztutat jártak a Gellért-hegyen, amit a Szentimrevárosi Egyesület a Szent Imre Plébániával közösen szervezett.

Március 18-án este 20 órakor Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét a szombathelyi II. János Pál Katolikus Szakkollégium kápolnájában. Hagyomány, hogy a főpásztor együtt imádkozik a szakkollégistákkal a kollégiumi nagyböjti lelkigyakorlat nyitányaként.

Gyümölcsoltó Boldogasszony egy örömünnep a nagyböjti időszakban, amikor Jézus fogantatásra emlékezünk. Összeszedtük Nektek ennek a napnak a legfontosabb érdekességeit, imára is hívunk Titeket ez alkalomból, választ keresünk arra, hogy mit tanulhatunk Mária igenjéből, és mi köze ennek a szentáldozáskor kimondott „ámenhez”. Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a katolikus egyházban. Ekkor Urunk születésének hírüladására emlékezünk, ez Jézus fogantatásának és az angyali üdvözletnek a főünnepe, amely a karácsony előtti kilencedik hónapra esik. Az ünnep érdekessége, hogy nagyböjt időszakában van. És bár ez az időszak elsősorban a bűnbánatról szól, március 25-e egy kivételes nap, egy örömünnep, mint egyfajta világosság a sötétben, mely előrevetíti húsvét örömhírét. Ezt jelzik a liturgikus színek is: míg a nagyböjt színe a lila, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén a liturgia színe a fehér. Valószínűleg a Krisztus utáni első századokban már tartották, mivel erről az eseményről a VII. századból származik az első említés, a 692-es trullai zsinat ugyanis helyesnek ítélte, hogy ezt a jeles napot a nagyböjti időszakban is megünnepeljék. Honnan származik az ünnep elnevezése és milyen népi hagyományok kötődnek hozzá? A „gyümölcsoltó” jelző jellegzetesen a magyar nyelvterületen kapcsolódott össze ezzel a nappal. Az elnevezés arra a népi hagyományra utal, mely szerint ez a fák oltásának, a tavaszi kerti munkák megkezdésének legalkalmasabb […]

The post „Legyen nekem a te igéd szerint” – ezt érdemes tudnod Gyümölcsoltó Boldogasszonyról appeared first on 777.

Nagyböjt szent idejében ismét közös imádságra hív az Egyház, hogy lélekben együtt járjuk végig Jézus Krisztus keresztútját. Ezúttal különleges módon, Boldog Bódi Mária Magdolna életpéldájával kísérve szemlélhetjük a szenvedés és a szeretet titkát, a Veszprémi Főegyházmegye Pasztorális Irodájának munkatársai jóvoltából.

Ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Jézus fogantatását, megtestesülését, születésének hírüladását ünnepeljük. Vajon hány éves volt Mária, mikor az Úr angyala betoppant hozzá. Szűz Máriára hatalmas feladat lett bízva fiatal lányként. A Biblia nem említi meg konkrétan, hogy Mária hány éves volt, mikor Gábriel angyal megjövendölte neki, hogy ő fogja világra hozni a Megváltónkat. A bibliai szerzők nem figyeltek minden részlet leírására, hiszen azoknak, akik akkor éltek, egyértelmű volt, hogy mi mikor történt. Azonban a korabeli zsidó hagyományok némi betekintést nyújthatnak, illetve egy hozzávetőleges életkori tartományt is megjeleölnek. A Katolikus Enciklopédia szerint: „A zsidó leányokat tizenkét év és hat hónapos koruktól tekintették kiházasíthatónak, habár a menyasszony tényleges életkora a körülményektől függően változhatott. A házasságot megelőzte az eljegyzés, mely után a menyasszony hivatalosan is a vőlegényhez tartozott, viszont még nagyjából egy évig nem éltek együtt, amíg a házasságkötést meg nem ünnepelték.” A fentiek összhangban állnak egyéb történelmi forrásokkal is, ráadásul ez a gyakorlat a Szentföldön a 20. század elejéig fennmaradt. Egy a Bibliával foglalkozó történész, Alma White feljegyezte, hogy a Biblia korabeli Palesztina egyes szokásai évszázadokon át folytonosak maradtak, majd a közel-keleti utazása után, 1910 körül így írt a házasságkötési korról Palesztinában: „Egy lány általában 12-13 éves korában adnak férjhez, de néha már […]

The post Hány éves volt Mária, amikor várandós lett Jézussal? appeared first on 777.

Vajda Norbert főigazgató február 1-jétől a Katolikus Szeretetszolgálat megbízott szakmai főigazgató-helyettessé nevezte ki Szlávik Bencét. Vele készült interjúnkban olyan technológiai fejlesztésekről is szó esett, mint a VR-szemüveg felhasználása az idősgondozásban, vagy a webkamerás mozgásfejlesztés, melyek első hallásra talán nem illenek a katolikus szervezetről kialakult hagyományos képbe.

Jézus fogantatását, Urunk megtestesülését (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 1,26–38

Totus Tuus (Teljesen a tiéd) címmel Szent II. János Pál pápa életművét és a történelemre gyakorolt hatását bemutató kiállítás nyílt Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Rendház épületében március 23-án. A tárlatot Stanisław Dziwisz bíboros, II. János Pál pápa egykori személyi titkára nyitotta meg.

A várpalotai Nagyboldogasszony-templomban szép és mély lelki alkalomra gyűltek össze a hívek március 21-én késő délután. A Nepomuki Szent János Katolikus Iskola diákjai közösségben járták végig a keresztutat, amelyet Udvardy György veszprémi érsek vezetett. Az ezt követő szentmise keretében a templom Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjével gazdagodott.

Március 23-án sajtótájékoztatót tartott Budapesten, a Katolikus Karitász az országos központjában Zagyva Richárd, a szervezet országos igazgatója, Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Fehér Ferenc, a Kárpátaljai Szent Márton Karitász igazgatója és Szkoropádszky Péter, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyei Karitász igazgatója.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) idén is megszervezte a nagyböjtben az „Eucharisztikus lánc” elnevezésű kezdeményezést, melynek keretében az európai püspökök megadott időpontban szentmisét mutatnak be. Idén a főpásztorok a „fegyvertelen és lefegyverző” békéért, Ukrajna és a Szentföld békéjéért imádkoznak. Románia az idei Eucharisztikus láncban március 20-ára kapott időpontot.

Március 23-án Budapesten, a terézvárosi templomban a világ békéjéért imádkoztak a Sant’Egidio közösség szervezésében. A szertartást Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezette, imádsággal szolgált Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, Szabó Ferenc református lelkész és Dmitro Szidorenko ukrán ortodox parókus.

A Konventuális Ferences Minorita Rend a szeged-felsővárosi Szent Miklós-plébánia területén 300 évvel ezelőtti újbóli megtelepedése alkalmából szervezett jubileumi hétvégén Szegeden a minoriták misszióját bemutató konferenciát és jótékonysági hangversenyt követően, március 22-én, vasárnap koncelebrált szentmisében ünnepeltek, melyet Pater Wojciech Kulig minorita tartományfőnök mutatott be.

A 2026/2027-es felvételi időszakban országosan is kiemelkedő érdeklődés mutatkozott a felsőoktatás iránt: rekordszámú, mintegy 130 ezer jelentkező adta be jelentkezését. Ebben az erős mezőnyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nemcsak megőrizte, hanem növelte is jelentkezőinek számát, megerősítve pozícióját a legnépszerűbb hazai intézmények között.

A nagybányai Szent József-templomban március 19-én, Szent József ünnepén Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke román nyelven, Német László bíboros, belgrádi érsek pedig magyarul mutatott be szentmisét.

A tisztelgők a Vértes festői völgyében, az egykori Kápolnapuszta közelében hajtottak fejet március 22-én, vasárnap délelőtt, hogy emlékezzenek az 1945 tavaszán a szovjetek által lemészárolt áldozatokra. Miután a II. világháborúban a térség hadműveleti területté vált, az események számos településen súlyos tragédiákhoz vezettek.