A pápai aranyérmes és Széchenyi-díjas Vörös Győző ókorkutató professzort egyebek mellett az immár évezredes szentföldi–magyar kapcsolatokról és az induló Jeruzsálemi Magyar Akadémia vállalt feladatairól kérdeztük.

A különösen zord, viharos időjárás miatt az utolsó pillanatokban kellett új helyszínt találni a virágvasárnapi misztériumjáték számára Veszprémben. Március 29-én a szervezők gyors reagálásának és a Padányi Katolikus Iskola vezetésének köszönhetően azonban néhány óra alatt megszülettek a feltételek ahhoz, hogy a közösség együtt élhesse át a nagyhét kezdetének egyik legmélyebb lelki eseményét.

Az Év Egyeteme 2026 elismerést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) lelkiegészség kategóriában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett díj átadóját március 30-án tartották.

A Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Papnevelő Intézet március 28-án konferenciával emlékezett Prohászka Ottokár halálának 99. évfordulójára a szeminárium dísztermében. Ez után Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutatott be szentmisét a Kisboldogasszony- (Egyetemi) templomban Martos Balázs Levente püspökkel és Kálmán Peregrin ferences szerzetessel.

A héten a hivatásokat ünneplik a piarista iskolákban; mindeközben Marton Zsolt váci megyéspüspök nemcsak 60. születésnapját töltötte be, hanem néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. A két esemény alkalmából a „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről a Piarista Rend Magyar Tartománya munkatársa beszélgetett a főpásztorral.

Bár a változékony tavaszi időjárás megakadályozta a március 28-i szabadtéri bemutatót a Tettyén, a pécsi passiójáték nem maradt el: a székesegyház évszázados falai fogadták be az előadást. A szakrális környezet méltó keretet adott az eseményeknek, melyek Jézus jeruzsálemi bevonulásától a kereszthalálig és a feltámadásig mutatták be a nagyhét történéseit.

Az Erdélyi Mária Rádió húszéves jubileuma alkalmából ünnepi műsorokkal készültek, amelyeknek csúcspontja a főpásztori szentmise volt a nagyváradi székesegyházban március 25-én. A rádióhallgatók egész Erdélyben lélekben és imádságban együtt ünnepeltek.

Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Romkat.ro-n publikált írásában Giotto di Bondone assisi freskósorozatának negyedik jelenetét mutatja be, amelyben Ferenc lemond örökségéről.

Idén huszadik alkalommal szervezték meg a mára már hagyománnyá vált korláthelmeci szabadtéri keresztúti ájtatosságot március 29-én. Virágvasárnaponként a hívek együtt járják végig Jézus szenvedésének állomásait. Az eseményre évről évre több százan érkeznek Kárpátalja különböző településeiről.

Konrad Krajewski bíborost, emeritus pápai főalamizsnást, a Szeretetszolgálat Dikasztériuma prefektusát XIV. Leó pápa márciusban a lengyelországi Łódźi Főegyházmegye érsek-metropolitájává nevezte ki. Az elmúlt napokban megosztott gondolatai és elmélkedései különösen mély iránymutatást adnak arra, hogyan élhetjük meg a nagyhét napjait. Ezekből a gondolatokból válogatva osztunk meg most egy összefoglalót, hogy segítsenek bennünket a lelki készületben, közeledve a húsvét szent ünnepéhez. Nagyhét eleji bátorítás: a csend és a jótettek ideje A bíboros szerint a nagyhét mindenekelőtt a hallgatás ideje. Arra hív bennünket, hogy tudatosan korlátozzuk beszélgetéseinket, csendesebbé tegyük a napjainkat, és egyszerűbbé váljanak étkezéseink is. Ez az időszak az alamizsna ideje, vagyis a jótetteké. Az igazi alamizsna azonban nem csupán abból áll, hogy adunk valamit abból, amiből sokunk van. Sokkal inkább arról szól, hogy valamit valóban odaadunk magunkból, még akkor is, ha ez fájdalmat vagy lemondást jelent. Az alamizsna akkor válik igazivá, amikor valóban áldozattal jár. A bíboros azt kívánja mindannyiunknak, hogy ez a készület segítsen felismerni: Krisztus bennünk van. Krisztus velünk van. Ha ez valóban tudatosul bennünk, akkor képesek leszünk Őt képviselni és elvinni oda is, ahová nap mint nap megyünk. Virágvasárnapi elmélkedés: az evangélium az életünket olvassa Virágvasárnap kapcsán Krajewski bíboros egy mély gondolatot oszt meg: amikor olvassuk vagy hallgatjuk […]

The post Mit adsz Istennek? – nagyheti kérdések mindannyiunkhoz appeared first on 777.

A Szinódusi Főtitkárság március 24-én közzétette a 2. számú tanulmányi csoport zárójelentését (A szegények és a föld kiáltásának meghallása), valamint a SECAM (Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziuma) bizottságának jelentését a poligámia lelkipásztori kihívásáról.

Nyíregyházán a hagyományok szerint a virágvasárnapot megelőző szombaton, március 28-án a Vasgyár utcai Szent Antal-kápolnától indult a városi keresztút. Debrecenben pedig immár tizedik alkalommal indultak virágvasárnap – március 29-én – ökumenikus keresztútra a város keresztény felekezetei.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat harmincadik részét olvashatják.

A keszthelyi hívek idén is mély áhítattal idézték fel Krisztus szenvedését a hagyományos városi keresztúton március 28-án. Az esős időjárás miatt a közös imádság és elmélkedés helyszíne ezúttal a Kis Szent Teréz karmelita bazilika volt. A keresztutat Udvardy György veszprémi érsek vezette.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 13,21–33.36–38

A nagyhéten több ezer Olaszországból és Hollandiából származó sokszínű virág és növény díszíti majd a Szent Péter teret és a Szent Péter-bazilikát. Elrendezésüket a Vatikánvárosi Állam Infrastrukturális és Szolgáltatási Igazgatóságának Kertészeti és Környezetvédelmi Szolgálata végzi, együttműködve azokkal, akik a növényeket és a virágokat adományozták.

Dévai Marcellt március 28-án szentelte diakónussá Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök azon a helyen, ahol a szentelendő hivatása elindult. Az ünnepi eseményen az új diakónus bocsánatkéréssel és a rászorulók megsegítésével kezdte meg szolgálatát, példát mutatva az alázatról és a cselekvő szeretetről.

A Ferenciek tere nemcsak Budapest egyik közlekedési csomópontja, hanem a kiengesztelődés, a lelki megújulás fontos helyszíne is. A belvárosi ferences templom (Alcantarai Szent Péter-templom) a nagyhéten különösen is kitárja kapuit: a hívek szinte egész nap lehetőséget kapnak a szentgyónásra, hogy így készülhessenek húsvét ünnepére.

A máriagyűdi kegyhelyen 2010 óta minden évben virágvasárnap megjelenítik Krisztus szenvedésének történetét. A misztériumjátékban a közösség tagjai mellett Felföldi László pécsi megyéspüspök és Keresztes Andor, a kegytemplom plébánosa is nem először vállalt szerepet.