A Sant’Egidio közösség a 2022. február 24-én kitört háború évfordulójának előestéjén, február 23-án, hétfőn imádságot tart Ukrajna és a világ békéjéért Budapesten, a Kaníziusz Szent Péter-templomban (1095 Budapest, Gát u. 4.).

Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából február 21-én földi maradványait átvitték a kriptából a bazilika altemplomába – ez az első hosszabb nyilvános bemutatás, az úgynevezett ostensio március 22-ig tart, rendkívüli lehetőséget biztosítva az imádságra és az elmélyülésre Szent Ferenc örök érvényű üzenetében.

Az Úrangyala imádság után február 22-én a pápa határozottan megújította felhívását, hogy négy évnyi konfliktus után „késedelem nélkül állapodjanak meg a tűzszünetben, és elszántabban törekedjenek a párbeszédre”.

A fenti címmel május 26-áig tekinthető meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban az a több mint egy évezredet átfogó, nemzetközi viszonylatban is jelentős kiállítás, amely az ókori Kína három meghatározó dinasztiájának életébe enged betekintést. A tárlatot kísérő albumot, amely a múzeum kiadásában jelent meg, a kiállítás kurátora, Fajcsák Györgyi és Bagi Judit szerkesztette.

Olykor a csend hangosabb minden zajnál, vallja Varga-Mihály Márton, a TVR szerkesztője, műsorvezetője, aki folyton pörög, aktívan részt vesz a társadalmi témák láthatóvá tételében. Éppen ezért kérték a kezdődő nagyböjt alkalmából, hogy arra reflektáljon, mit jelent zajos világunkban a csend.

Az alábbiakban Kovács Gergely gyulafehérvári érsek idei nagyböjtre megfogalmazott gondolatait olvashatják, melyeket a II./2026 számú püspöki körleveléből idézünk.

Február 22-én a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumból kiindulva arra emlékeztetett, hogy Jézushoz hasonlóan mi is kísértéseket szenvedünk, de a Szentlélek mindig velünk van, s ezért fontos, hogy meghalljuk a hangját, befogadjuk segítő jelenlétét.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Saly Noémi tartotta a Szó Szimfóniája című sorozat idei első előadását február 9-én Budapesten, a Pasaréti Közösségi Házban. Az irodalom-, gasztro- és Budapest-történészként ismert előadó – aki 2025 óta Budapest díszpolgára is – ezúttal a ferences gasztronómia világába vezette be a népes hallgatóságot a Ferencesek főztje című előadásával.

Február 22-én délelőtt, nagyböjt első vasárnapján, a Szentatya lelkipásztori látogatást tett a Via Marsala-i Jézus Szíve plébánián. Fél kilenc körül a plébánia udvarán találkozott az egyházközség csoportjainak képviselőivel, ezt követően misét mutatott be a plébániatemplomban.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 4,1–11

Február 21. az anyanyelv nemzetközi világnapja. E jeles naphoz is kapcsolhatjuk Juhász Gyula versét, mely a nyelv értelmet, jelentést, sőt hatalmat hordozó alkotóelemeiről mond egyszerű, igaz állításokat.

Simon Dávid és Gájer László atya szívesen beszél az imádságról, mi pedig szeretjük őket hallgatni. A 2024 novemberében készült nagy sikerű beszélgetés után újabb Agapé+ podcast készült velük az imádság témakörében. Ahogy azt már megszokhattuk, izgalmas kérdésekből és mély imádságos tapasztalatokból született válaszokból ezúttal sem volt hiány. A nagyböjti készület elején szívesen ajánljuk figyelmetekbe Dávid atya és László atya útmutatását az ima közbeni érzésekről és azok hiányáról, kitartásról, lelki szárazságról, az imádság küzdelmeiről, imamódokról, Isten jelenlétébe helyezkedésről, az imádság gyümölcseiről és a csend megtalálásáról. Simon Dávid atya az előző beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy aki imádkozik, kapcsolódik Istenhez, találkozik Istennel. A műsorvezető, Vágvölgyi Gergely erre azt a kérdést tette fel, hogy mi van akkor, ha egy kiforrott imaélet mellett nem érezzük ezt a találkozást? Simon Dávid atya: „én úgy látom, hogy a kereszténység egyáltalán nem az érzésekről szól. A szeretet elsősorban nem érzelem, hanem akarati döntés. Járhat érzelemmel, de nem ez a lényeg, hanem az akarati elhatározás. A hűség sem érzés, hanem döntés. Az Isten-kapcsolatot sem szabad, hogy az érzések befolyásolják. Tehát nem szabad mindig azt várni, hogy az Isten érzékelhető módon megérintsen minket, mert az esetek túlnyomó többségében Ő csendben dolgozik. Az imádságban az a lényeg, hogy az Istennel találkozzunk, nem […]

The post „Az ima egyetlen szabálya: folytatni, folytatni, folytatni” – Gájer László és Simon Dávid atya appeared first on 777.

Huszonötödik alkalommal, jubileumi szentmise keretében adták át a Parma Fidei – Hit Pajzsa díjat február 21-én délelőtt, a belvárosi ferences templomban. Az idei év kitüntetettje Reisz Pál OFM ferences pap, szerzetes, az esztergomi ferences gimnázium egykori tanára, igazgatója, a budapesti Alcantarai Szent Péter-templom jelenlegi gyóntatója.

Csobánkán kerestük fel otthonában a Markolt György – M. Gémes Katalin szobrászművész házaspárt. Tavaly decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nekik ítélte a Pro Cultura Christiana díjat.

Nemzetközi siker: a magyarországi Európai Útmutatók és Cserkészek tagja, Jankovics Emília terve nyert a 2027-ben megrendezésre kerülő EUROJAM hivatalos logópályázatán. A katolikus nemzetközi cserkészet egyik legjelentősebb találkozójának pályázatára több mint 140 alkotás érkezett Európa számos országából, a zsűri pedig az ő munkáját választotta ki az esemény arculatának megalkotásához.

Február 22-én, vasárnap délután kezdődik a Vatikánban a Római Kúria számára a nagyböjti lelkigyakorlat, melyet ezúttal a Szentatya felkérésére Erik Varden püspök, norvég trappista szerzetes tart. Az Apostoli Palota Pál-kápolnájában folyó lelkigyakorlat február 27-én pénteken ér véget, amikor Roberto Pasolini kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka megtartja első nagyböjti prédikációját.

Vitális Gábor SDB tartományfőnök gondolatait február 18-án, hamvazószerdán tették közzé a magyar szalézi rendtartomány honlapján. Ezt olvashatják az alábbiakban.