Mátyás-templom 2026-09-22 kedd 20:00

MEDITÁCIÓ. INSPIRÁCIÓ. EMLÉK.

A koncert több évszázadot átívelő, a régi és a legújabb zene között eleven kapcsolatokat körvonalazó kórushangversenye a magára maradt, életét kilátástalannak érző, Istenhez fohászkodó, valamint a szerelemben, a társban békére és harmóniára találó ember alakját járja körül.
James MacMillan 2009-ben bemutatott nagyszabású és rendkívül komplex zsoltár-megzenésítése (Miserere) egy Lassus-kompozícióval alkot izgalmas párost: a zsoltárhoz kapcsolódó meditáció, Lassus műve 450 évvel korábban született.
A reneszánsz és a barokk korszak szerzői előszeretettel zenésítettek meg hosszabb-rövidebb szakaszokat az ótestamentumi Énekek éneke könyvből, de napjaink komponistái is gyakran fordulnak e gyönyörű szöveghez inspirációért. A 16-17. század fordulóján élő spanyol pap és zeneszerző, Sebastian de Vivanco, a kortárs katalán komponista, Bernat Vivancos és a közelmúltban elhunyt Csemiczky Miklós zeneszerző egyként dolgozta fel az Énekek éneke egyik szakaszát. Utóbbi kompozíció a Magyar Rádió Énekkarának előadásában felvételen is megjelent. A koncert utolsó darabja, Szabó Barna motettája a nagyszerű zeneszerző és tanár, Csemiczky Miklós emléke előtt tiszteleg.

Orlandus Lassus: Infelix ego
James Macmillan: Miserere
Henry Purcell: Man that is born of a woman
Sven-David Sandström: Hear my prayer, O Lord
Sebastian De Vivanco: Veni, dilecte mi
Bernat Vivancos: Nigra sum
Csemiczky Miklós: Vox dilecti mei
Szabó Barna: Et super nivem dealbabor
in memoriam Csemiczky Miklós

Vezényel
Szabó Sipos Máté

Közreműködik
Magyar Rádió Énekkara

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Szabó Sipos Máté  ©Nyirő Simon

Mátyás-templom 2026-09-02 szerda 20:00

VIRTUÓZ. ORGONA. RITKASÁG.

Két egyházzenei ritkaság keretezi az Anno Sacri koncertsorozat nyitóhangversenyét, Telemann megindító hangvételű gyászkantátája és Alessandro Scarlatti pompás, a reneszánsz korszak kompozíciós technikáit intenzív barokk kifejezőeszközökkel vegyítő műve. Telemann – feltehetőleg a zeneszerzői pálya kezdeti időszakában írt – kantátáját gyakran hasonlítják Bach egyik korai, 1707-ben írt, a modern koncertgyakorlatban népszerű Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit című művéhez (Actus tragicus, BWV 106). A két darab hangvétele, világszemlélete, elmélkedő-vigasztaló alaptónusa nagyon közel áll egymáshoz, a kantáta utolsó, altatót imitáló tétele pedig Bach János-passiójának egyik részletét jósolja (Ruht wohl). A koncerten szólistaként is közreműködő orgonaművész, Tóka Ágoston Bach „virtuóz korszakából” ad ízelítőt.

G. P. TELEMANN
Du aber Daniel, gehe hin – kantáta
J. S. BACH
G-dúr fantázia, BWV 572
A. SCARLATTI
Dixit Dominus

Vezényel Héja Domonkos

Közreműködik
Tóka Ágoston orgona
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara
vezető karnagy Szabó Sipos Máté

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Magyar Rádió Énekkara ©Vörös Attila

Kedden a gyóntatási idő alatt elloptak egy feszületet a nemesvámosi Fatima-templomból. A tettes ismert, a feszület továbbra sincs meg, feljelentésnek a plébános szerint nincs értelme, hiszen a lopást elkövető ember betegségben szenved, nem emlékszik a történtekre. Két napja a gyóntatási alkalom alatt a Nemesvámoson található Fatima-templom feszületét ellopták. A Nemesvámosi Plébánia és Társegyházközségei Facebook-oldalon osztották meg a hírt, kérve a híveket, ha bármilyen információjuk van a kereszt hollétéről, tájékoztassák a plébániát. Hangsúlyozták a feszület eszmei értékét, valamint, hogy akár visszavásárolni is hajlandóak, csak kerüljön vissza a templomba. A Nemesvámosi Plébánia és Társegyházközségeinek közleménye „A tegnapi napon 17 és 19 óra között a szokásos állandó gyóntatási alkalom alatt eltulajdonították a Fatima-templom oltáráról a képen látható feszületet. Ezt mindig az oltáron tartottuk. A kereszt valódi eszmei értéke, hogy fiatalok zarándoklatban hozták el Fatimából és a templomszentelés ünnepén az a munkatársunk helyezte el az oltáron, aki ezzel saját súlyos betegségeinek szenvedését is felajánlotta Istennek. Mivel ugyanebben az órában kamerafelvétel készült egy nemesvámosi beteg honfitársunkról, aki az egyik autóról egy aluminium fellépőt távolított el és vitt ki az udvarról, erős a feltételezésünk, hogy a templomi feszületet is ő vitte el, hiszen ezekben az órákban a templomban is többször látták. Mindkét tárgy sorsa hasonló lehet, […]

The post Ellopták a feszületet egy nemesvámosi templomból – az elkövető nem emlékszik, hova tette appeared first on 777.

2026.10.08. – csütörtök 19:30
Szamosi Szabolcs és Pál István Szalonna közös koncertje
Budapest, Mátyás-templom
Filharmónia Orgonabérlet – Budapest

Hajnalcsillag

Van olyan hangszerpáros, amely a templom csendjében is a falu ünnepeit, lakodalmait, gyászát őrzi? Szamosi Szabolcs Liszt Ferenc-díjas orgonaművész és Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész közös estje pontosan erről szól: arról a láthatatlan hídról, amely a szent és a világi zene, a templomi orgona és a népi hegedű között mindig is ott feszült, csak ritkán vesszük észre. Ezen az estén a két művész megmutatja.

A műsor Bartók Béla Moderato–Allegro tételpárjával kezdődik: szép felütés, hiszen Bartók volt az, aki fonográffal a hóna alatt járta a falvakat, és hitte, hogy egy paraszti dallamban ugyanolyan mélység rejlik, mint egy szimfóniában. Kelemen László – néprajzkutató, zeneszerző – Ostinato című darabja ugyanezt a hitet folytatja: a cím egy makacsul visszatérő zenei motívumot jelent, amilyen a népi tánczene lelke is. És hogy mennyire hitelesen szól ez a zene az ő tollából, az nem véletlen: Kelemen László maga is a néphagyományból nőtt ki. Az est szíve a 42. genfi zsoltár, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű ének – az élet kezdetének és végének zsoltára ez, és van benne egy megható fordulat is: bár Szenczi Molnár Albert fordításában négyszáz éve a magyar reformátusság egyik legkedvesebb éneke, maga a dallam világi eredetű – kutatók egy 1505-ből fennmaradt népszerű francia dalig vezetik vissza. Vagyis a szent és a földi zene összefonódása nemcsak a koncert tematikájában, hanem ebben a dallamban is visszaköszön. A Hajnali csillag pedig kettős fényt hordoz: a keresztény hagyományban egyszerre jelképezi Krisztust és Máriát, miközben csillagászatilag ugyanaz az égitest ragyog fel benne hajnalban és alkonyatkor – a Vénusz.

Az estét Johann Sebastian Bach d-moll concertója zárja – egy fiatal, még csak huszonéves udvari orgonista gesztusa, aki Antonio Vivaldi egyik hegedűversenyét (a híres L’estro armonico gyűjteményből) ültette át saját hangszerére, két hegedű és egy cselló szólamát sűrítve egyetlen orgonába – és ebből született meg valami egészen új: Bach hangja, ahogy megtanul Vivaldi nyelvén beszélni. Így zárul egy este, amely maga is erről szól – arról, hogy a legszebb zene ott születik, ahol két világ egymásra talál.

ELŐADÓK:

Szamosi Szabolcs – orgona
Pál István Szalonna – hegedű

MŰSOR:

Bartók: Moderato – Allegro
Kelemen László: Ostinato
Johann Sebastian Bach: d-moll concerto, BWV 596
42. genfi zsoltár: Mint a szép híves patakra

További információ és jegyvásárlás: https://filharmonia.hu/programok/6325/szamosi-szabolcs-es-pal-istvan-szalonna-kozos-koncertje

A brit Buckinghamshire megyéből érkező ifjúsági kórus koncertezik a Mátyás-templomban 2026. július 28-án 19:30 órai kezdettel.

A belépés díjtalan. Regisztráció: regisztracio.koncert@gmail.com

The youth choir from Buckinghamshire, UK, will perform at Matthias Church on 28th July 2026 at 19.30.

Admission is free. Registration: regisztracio.koncert@gmail.com

Győr egyik kiemelt eseményét a Barokk Esküvőt, augusztus 7–8-án rendezik meg a történelmi belvárosban. A nagyszabású esemény immár 33. alkalommal eleveníti fel a 17–18. század hangulatát. Az érdeklődők egy korhű barokk esküvő részesei lehetnek, ahol díszes ruhákba öltözött násznép, feldíszített hintók, korabeli zene és látványos felvonulások jelenítik meg a múlt világát.

„Együtt fog ujjongni fiatal és öreg is” mottóval szervezte meg a csíkszeredai Hit és Fény közösség idei nyári táborát a szociális testvérek marosfői házában, ahová a környékről érkeztek a résztvevők – adta hírül a Romkat erdélyi hírportál július 19-én.

„Észak misztikusa”, a svédek nemzeti szentje, Skandinávia népszerű szentje hazánkban talán kevésbé ismert. Szent Brigittára emlékezünk liturgikus ünnepén, július 23-án.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júliusban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 15,1–8

„Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.” Ezt a boldogságmondást választotta papi jelmondatául Vida Attila, akit június 27-én szenteltek pappá a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban. Összegzés ez a mottó, és hálaadás, amiért eljutott az oltárig, s életét olyan emberek kísérték, akik irgalommal voltak iránta.

Az Új Ember 2026. július 26-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

Július 22-én, szerdán reggel XIV. Leó pápa Castel Gandolfóból, ahol nyári pihenését tölti, a Róma megyében fekvő Vallepietrába utazott, a Szentháromság-kegyhelyre (Santuario della Santissima Trinità), ahol imádkozott az ősi freskó előtt, majd köszöntötte a jelen lévő híveket és szerzeteseket.

Élettel összeegyeztethetetlen genetikai rendellenességgel, Edwards-szindrómával diagnosztizálták a Déri házaspár legkisebb gyermekét. Az orvosi protokoll ilyen esetekben abortuszt javasol, ők azonban házassági esküjükhöz híven az életet választották. Déri Zsófiával és Barnabással Király Eszter beszélgetett a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét című podcastjában.

„Egyszerű, mégis reményben gazdag gesztus” – mondta július 14-én Francesco Ielpo szentföldi kusztos a lengyel kápolna, a Szent Józsefnek szentelt imádságos hely alapkövének letételén a betlehemi Pásztorok Mezején, ahol az angyalok hirdették Jézus születését. Lengyelországot Grzegorz Ryś bíboros, krakkói metropolita érsek képviselte, akit felkértek az esemény levezetésére.

Idén rendhagyó témával szervezték meg a Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Régiójának önkéntesei július 13–17. között a napközis tábort a monori cigánytelepen: sok meghívott vendéggel együtt cigány népismeretet tanultak játékosan a gyerekek. Az önkéntes fiatalok minden hónapban elmennek egy napra Monorra, barátságuk megkoronázása minden évben a vidám nyári tábor.

A Sorsfonalak podcast adásában Lackfi Jánossal, Kossuth- és József Attila-díjas költővel, íróval, valamint Sipos József növényorvossal beszélgetett Kisfaludy Nóra arról, milyen volt az életük a halál közelében. Őszintén vallanak hitről, Istenbe kapaszkodásról, nehézségről és továbblépésről. „Miért vagyunk a világon?” A beszélgetés elején a mindannyiunkat foglalkoztató kérdés,ó merült fel: miért vagyunk a világon? Lackfi János rávágta: „egyszer élünk, de akkor örökké. Ez a katolikus változatú válasz. Ez az én hitem is, hogy nem annyi az életünk, amennyi idelenn megadatik, mert a végén tényleg a Jóisten ölelésébe hullunk bele, ha oda igyekszünk. De ez már egy filozófiai, teológiai vég. Nyilvánvalóan addig is vannak dolgaink, amelyeket el kell végezni.” Sipos József a nagyszülei tanácsát említette, amelyben arra kérték őt, legyen alázatos a Jóisten felé, az emberekkel és a termőfölddel szemben, illetve hogy a kapott talentumait gyarapítsa és adja tovább. Majd így folytatta: „az ember sokszor elgondolkodik, amikor a mindennapokat éli, tervez, alkot és azt gondolja, övé a világ és erős. De amikor jön egy útkereszteződés, amelyből az én életemben több is volt, elgondolkodtam a kórházi ágyon, a lemeztelenedés állapotában, hogy mi az élet értelme. A válasz, hogy az élet számomra, számunkra ajándék, amely nagyon érzékeny és sérülékeny. A legnagyobb erőt ezekben a helyzetekben számomra is, […]

The post Amikor a halál szele meglegyint – Lackfi János és Sipos József a halálközeli élményeikről appeared first on 777.

A Szentszéki Sajtóközpont július 22-én kora délután az alábbi közleményt adta közre olasz nyelven a szlovén Marko Ivan Rupnik ügyével kapcsolatban.

Július 16–19. között ismét a létavértesi Szent Kristóf szálláshely adott otthont a görögkatolikus zsolozsmástábornak, amelyre az ország különböző pontjairól érkeztek mindazok, akik néhány napot az elmélyült imádságnak és a lelki feltöltődésnek szerettek volna szentelni.

XIV. Leó pápa magánlátogatást tett a montecassinói bencés közösségben és apátságban július 20-án, hétfőn délelőtt. „Váratlan ajándék volt. Megerősítést és bátorítást kaptunk tőle az Egyház és az emberiség iránti tágabb egyházi felelősségvállalásunkban” – nyilatkozta Luca Fallica apát a Vatikáni Rádiónak.