A váci székesegyház karnagya, Varga László atya nevét szinte mindenki ismeri. Évtizedek óta vezeti az idén hetvenéves Szent Cecília Kórust, emellett hetente műsort szerkeszt a Katolikus Rádióban, az OMCE központi igazgatója és a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet zenei vezetője. A vele készült beszélgetésből részleteket közlünk.

December 14-én, advent harmadik vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. A mai evangéliumi szakaszról elmélkedve arra biztatott, hogy Jézus legyen a mi reménységünk, és lássuk meg Isten tetteit a világban.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Ferenczy István 1818-tól Rómában, a dán szobrász, Thorvaldsen műhelyében dolgozott. Ott faragta ki márványból Pásztorlányka című ikonikus alkotását, amely a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg. A lány a kedvesének árnyképét rajzolja homokba, a szobor a képzőművészet felfedezésének mitikus történetét jeleníti meg.

Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásai segítenek nekünk az adventi elcsendesedésban. A harmadik vasárnapon Szűz Mária történetén keresztül tanulhatunk a csönd lelkeket formáló hatásáról. Az üdvösség történetében kiemelkedő szerepe van Máriának. Elfogadta azt, amit Isten általa és vele tenni akart. Bár olyan személy volt, aki többször is szólt, de ezek a szavak mindig jókor jó helyen hangzottak el. Vagyis amiket mondott, azoknak helye volt. Gondoljunk az angyallal vagy Erzsébettel történt találkozásra, esetlegesen a Kánai menyegzőre. Amiket ezen eseményeknél kifejez, azoknak ott és akkor helye van. Legtöbbször úgy képzelem el Őt, mint aki halkan, szelíden beszél. Amit mond, azt is csöndesen mondja. Mintha még a válaszaiban és mondataiban is csöndet mutatna. Ezen csöndesség tartalommal van megtöltve. Az üresség helyét felváltja a Lélekkel való beárnyékozottság, a magasságbeli erő. Mária az angyali üdvözletkor megéli, hogy küldetést kapott az Istentől, ki lett választva egy különleges feladatra. Azért lett kiválasztva, mert alkalmas volt. Máriában volt meg az a „benső tér”, ahol és amiben helyet foglalhatott Jézusunk. Ez az a teljesen tiszta szív és teljesen bűntelen test, ami alkalmassá vált a befogadásra; amiben az Isten és ember a legtökéletesebb módon egymásra találhatott. Így Mária maga a találkozás színhelye, a csöndes tér, ahol Isten […]

The post „Ha az értelem szintjén leragadunk, akkor soha nem mondhatjuk magunkat hívőnek” – Alpek Gergely atya appeared first on 777.

2026. január 22-én 19 órától a Zeneakadémián tartják a jubileumi ferences jótékonysági koncertet, melyen ezúttal a ferences zenészekből és barátaikból álló FRATRES Zenekar és Kórus, valamint a Szent Angéla Iskola kórusai lépnek fel. Gregorián énekek, kórusművek és hangszeres kompozíciók egyaránt megszólalnak, kibontva a négy ferences jubileum tartalmát.

December 14-én, advent harmadik vasárnapján a Szentatya a Szent Péter-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét a fogvatartottak jubileuma alkalmából. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük XIV. Leó pápa homíliájának fordítását.

A munkácsi kamilliánus család megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisén adtak hálát a közösség tagjai december 6-án, Szent Miklós emléknapján a munkácsi székesegyházban. A szentmisét Hortobágyi Arnold OSB mutatta be.

December 13–14-én emlékezik meg a Szombathelyi Egyházmegye Boldog Brenner János vértanúságáról, akinek emlékére az egyházmegyében az adventi koszorú harmadik gyertyája rózsaszín helyett piros színű. Szombaton, 13-án Szentgotthárdon a Nagyboldogasszony-templomban szentségimádással vette kezdetét a megemlékezés.

Építsük újjá az Úr házát! – Egy szembenállás nélküli Egyház címmel tartotta meg Roberto Pasolini kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka második adventi prédikációját december 12-én, pénteken a VI. Pál aulában XIV. Leó pápa, a Római Kúria tagjai és a legfőbb szerzetes-elöljárók jelenlétében.

A győri Brenner János Hittudományi Főiskola két kollégiuma felvételt hirdet a 2025/26-os tanév tavaszi félévére. Az intézmény célja, hogy egyetemi tanulmányaik idején kollégiumi elhelyezéssel segítse a keresztény fiatalokat. Jelentkezési határidő: 2026. január 10.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Keresztes Szent Jánosra, a 16. század nagy spanyol misztikusára, a spanyol költők, a szemlélődő szerzetesek, a misztikusok védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, december 14-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Decemberben Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 11,2–11

A 125 éve született Szabó Lőrinctől olvasunk ezúttal verset. Körülöttünk bár tél van, és vacognak a csupasz fák a ködben, de születésre készülünk… járja át testünket-lelkünket az öröm és az élet melege. Erre biztat versben elbeszélt élményével a költő is.

Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja. A gaudete vasárnap a latin Örvendjetek [az Úrban] kezdetű, Pál apostol szavait idéző introitusról kapta a nevét.

Idén megemlékezünk a orosz poéta, Szergej Jeszenyin születésének 130. és halálának 100. évfordulójáról. Bár mindössze harminc évet élt, ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy mint az orosz és a világirodalom vitathatatlanul klasszikus költőjét emlegessük. Cs. Varga István irodalomtörténésszel beszélgettünk, aki Jeszenyin költészetét évtizedek óta kutatja.

A 800 éves ferences jubileumok csúcspontjához közeledve jelent meg a Magyar Kurír kiadásában, a Via Sacra zarándok utazási irodával együttműködésben, a közös zarándokútikönyv sorozat legújabb, Assisi című kötete, amelynek szerzője Kuzmányi István diakónus, portálunk igazgató-főszerkesztője. Ez a sorozat ötödik kötete, a szerző jegyezte korábban a Fatima című kiadványt is.

December 10-én volt a százéves évfordulója annak, hogy Szűz Mária megjelent a fatimai látnok Lúcia dos Santos nővérnek a spanyolországi Pontevedrában, ahol az öt elsőszombati ájtatosság terjesztését kérte tőle. A centenárium alkalmából az Apostoli Penitenciária 2026. december 10-ig tartó szentévet és teljes búcsút engedélyezett a Pontevedrát ez idő alatt felkeresőknek. Nicolás de Cárdenas írása.