Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 12,49–53

Október 21-én, kedden este Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetett Rónaszéki János Mit üzen a Biblia? címmel Budapesten, az egyéves fennállását ünneplő Café Francescóban. A főpásztor gyermekkora meghatározó élményeit is megosztotta a nagyszámú hallgatósággal.

Az Új Ember október 26-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

1965. október 28-án, a II. Vatikáni Zsinat keretében tették közzé a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatot a Katolikus Egyház nem keresztény vallásokkal való kapcsolatáról. E jelentős dokumentumról a Keresztény–Zsidó Tanács október 21-én konferenciát tartott Budapesten, a Szervét Mihály Egyházi Kulturális Központban.

Az Országgyűlés 2025. október 21-én 172 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett nemzeti emlékhellyé nyilvánította a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyházat és a Dóm teret. A döntés elismeri e kiemelkedő jelentőségű szegedi helyszín kulturális, történelmi és lelki értékét, amely a magyar kereszténység és nemzeti megújulás maradandó jelképe.

Tegnap este a Café Francesco keresztény missziós kávézó podcastbeszélgetésének vendége Székely János püspök atya volt. Megkértük, üzenjen valamit a fiataloknak! Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök a Mit üzen a Biblia? címmel meghirdetett beszélgetés meghívott vendégeként kedd este a Café Francescoban járt. A püspök atyát, – aki szeptember óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöki tisztségét is betölti – az esemény után arról kérdeztük, mit üzenne a fiataloknak. Így szólt a lelkesítő, kedves válasz: “Ez a világ szeretetből van, Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretetéből. Az Isten örök szülés, örök születés. Ebből jött létre az egész univerzum, atommagok s elektronok tánca a világban, gyermekarcok, férfi és a nő szerelme. Szeretetre születtünk. Halld meg ezt a hangot, ezt a tiszta dallamot, próbálj ráhangolódni, ebben élni. Ha az ember rátalál erre az útra, szinte a sejtjei ujjonganak. Hazatalál. Úgy érzi: otthon vagyok, erre kell mennem. A világ is ettől lenne szép, ha minden ember egyre inkább ezen az ösvényen járna.” – felelte a püspök úr, akinek előadása hatalmas érdeklődés mellett zajlott le, sok fiatalt csalogatott a kávézóba, ami az esemény során zsúfolásig megtelt. Itt tudod visszahallgatni a podcastbeszélgetést:

The post „Szeretetre születtünk” – Székely János püspök üzenete a fiataloknak appeared first on 777.

Október 25–26-án a Veszprémi Főegyházmegye különleges hétvégére, a „Magdi-ünnepre” hívja a híveket és a családokat, melynek csúcspontjaként Boldog Bódi Mária Magdolna első liturgikus emléknapja alkalmából, október 26-án, vasárnap 18 órakor ünnepi érseki szentmisét mutat be Udvardy György veszprémi főpásztor a Szent Mihály-főszékesegyházban.

1945. augusztus 9-én jelent meg az Új Ember első száma. Lapunk nyolcvanéves fennállása alkalmából az alábbiakban az Új Ember 1956. november 4-i, A forradalom idején megjelent, később betiltott lapszámszámából idézzük Kunszery Gyula versét.

Átadták a megújult planetáriumot az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Csillagvizsgáló Tudományos és Élményközpontjában október 22-én. A digitális planetáriumi rendszer, amely a legkorszerűbb technikával és szoftverrel rendelkezik, Magyarországon egyedülálló színvonalat képvisel.

Október 22-én délelőtt a Szentatya a kedvezőtlen időjárás ellenére a Szent Péter téren tartotta az általános kihallgatást, amelynek keretében folytatta a Jézus Krisztus, a mi reménységünk című jubileumi katekézissorozatát. Mai beszédének témája: Krisztus feltámadása mint az ember szomorúságára adott válasz.

Boldog Bódi Mária Magdolna 1941. október 26-án Balatonfűzfőn, a templomban tisztasági fogadalmat tett. Ez a nap lett a vértanú lány liturgikus emléknapja a Magyar Katolikus Egyházban, amelyhez kapcsolódva ifjúsági kerékpáros zarándoklatot szerveznek #TekerjMagdival címmel a Balaton-felvidéken, ahol Magdi élt.

Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár válaszolt az újságírók kérdéseire a Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú nemzetközi segélyszervezet legújabb, a vallásszabadság helyzetéről szóló, október 21-én kiadott jelentésének bemutatóján. A bíboros aggodalmának adott hangot, amiért a tűzszünet után a Közel-Keleten újra fellángolt az erőszak.

A református egyház új, szemléletformáló és izgalmas műsorának első adása a szenvedélybetegségekről, a függőségek helytelen tabusításáról szólt. A Mélyvíz – mentőöv mindenkinek vendége volt Szabó Győző is, aki őszintén beszélt egykori heroinfüggőségéről. „Engem nagyon szeretett a Jóisten” – ezt mondta a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek első adásában a drogfüggőségétől szabadult Szabó Győző színművész. Vele, Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal és Katona Viktorral, a református egyház drogmissziójának vezetőjével beszélgetett Cseh Ádám. Még a református egyház új műsorának készítői is meglepődtek, amikor a felvétel előtt kiderült, hogy az egykori heroinista Szabó Győző és a szintén meghívott addiktológiai konzultáns, Bajzáth Sándor ismerik egymást, méghozzá nem is akárhonnan: utóbbi volt a színművész drogdílere. Azóta sok év eltelt már, és mindketten azt mondják: nincs az a kábítószer okozta élmény, amiért elcserélnék mostani életüket. Az idáig vezető hosszú útjukról, életük legmélyebb pontjairól is őszintén beszéltek, és kiderült az is: volt olyan szerhasználó, aki éppen Szabó Győző példáján, a róla készült, azonos című önéletrajzi írásán alapuló film, a Toxikoma megnézése után döntött, hogy felhagy addigi, önpusztító életvitelével. Vele a mai napig tartja a kapcsolatot a színművész, és bár nem tekinti magát példaképnek, azt fontosnak tartja, hogy sajátos történetén keresztül erőt adjon a hasonló helyzetben lévőknek, illetve segítsen a […]

The post „Engem nagyon szeretett a Jóisten” – Szabó Győző és volt drogdílere egy műsorban! appeared first on 777.

Volt egyszer egy gondolat, lett belőle közösségi tér. Volt egyszer egy álom, lett belőle hangversenyzongora a közösségi térben. És van egy Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely, aki az ügy mellé állt, és október 15-én jótékonysági hangversenyt adott a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium új, a közösséget és a kultúrát szolgáló aulájában.

Október 18-án, szombaton mintegy kétszáz fiatal gyűlt össze Izrael különböző részeiből – Jeruzsálemből, Tel-Avivból, Haifából, Názáretből és Galileából – az ország középső részén fekvő Deir Rafat-i Mária-kegyhelyen tartott ifjúsági fesztiválra, amelyet a héber nyelvű katolikusok Szent Jakab Vikariátusa és a galileai ifjúsági lelkészség szervezett.

Harmincadik „születésnapját” ünnepelte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Lengyel Tanszéke. Az október 16-án tartott jubileumi rendezvényen egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók és vendégek idézték fel a tanszék múltját, beszéltek a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről.

Ötödik éve motiválja a kiválósági díjjal jó tanulmányi eredmények elérésére a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató (ÁGOTA) a gondoskodásában élő fiatalokat. Idén 1120, vér szerinti családját nélkülözni kénytelen fiatal pályázott sikeresen a lehetőségre. Az átadóünnepségek sorozata Szegeden kezdődött: október 18-án a Csongor téri közösségi központban köszöntötték a kiemelkedő szorgalmú diákokat.

A jóindulat szláv jelképével, kenyérrel és sóval fogadták Sátoraljaújhelyen, a „czerkó” bejáratánál az utrenye kezdete előtt Orosz Atanáz miskolci megyéspüspököt. Október 19-én a vasárnapi Szent Liturgia és hálaadás azonban nemcsak az épített falakért szólt, hanem a benne hitét megvalló közösségért is. „A templom megszentelésével a templomban lévők is megszentelődnek” – mondta a főpásztor.

A nemzetközi hírű olasz VELAR kiadó szentekről és boldogokról szóló sorozatában Boldog Bódi Mária Magdolna élete is helyet kapott. A kiadvány szerzője Szakács Péter atya, aki a könyv lapjain röviden, mégis mély tartalommal vezeti végig az olvasót Magdi életének főbb állomásain gyermekkorától egészen vértanúhaláláig.

Október 17-én a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola megtartotta hagyományos nyílt napját, amelyen mintegy százhúsz, a képzéseik iránt érdeklődő diák vett részt. A résztvevők görögkatolikus és állami fenntartású intézményekből egyaránt érkeztek, többek között Nyíregyházáról, Debrecenből és Miskolcról is.