Önszeretet, önvád, szerethetőség. Fontos szavak. Most mesélek az utamról a szerethetetlenség ingoványától a racionalitás biztos talajáig. „…szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 19,19). Gyakran eszembe jut ez az igeszakasz, ez a parancsolat. Egyrészt rendkívül ötletesnek tartom az emberek iránt érzett szeretet mértékének meghatározását önmagunk szeretetével, másrészt ez az ige egy időben nagyon aggasztott. Valahol ez a mondat azt feltételezi, hogy „magadat nyilván úgyis szereted, hát akkor viseltess így mindenki más iránt is”. Na de mi van azokkal, akik nem szeretik magukat? Tudok-e másokat szeretni, ha magamat nem szeretem? Kétségbeejtő volt a gondolat számomra. Persze, ha csak egy minimális önkritikával is rendelkezünk, rögtön tudunk mondani temérdek dolgot, amit nem szeretünk magunkban. Annyi kifogásolnivalót találunk: a külsőnkben, a belsőnkben, az életünk alakulásában, az istenkapcsolatunkban… De amikor az egész lényünkre mondjuk ki, hogy „igazából én rájöttem, nem szeretem magam”, az egy olyan (téves) felismerés, ami szíven üt. Volt idő, amikor ez a konkrét mondat tőlem elhangzott – és visszagondolva elképedek azon, hogy komolyan is gondoltam, holott kimondott okom nem volt rá. Nem nyomasztott óriási bűntudat, nem is haragudtam magamra semmi komoly dologért, jó emberek vettek körül. Mégis valahol mélyen elkezdte megfertőzni az énképemet a maximalizmusom, a másokhoz való hasonlítgatás és az a sok önvád, […]

The post „…szeresd felebarátodat, mint magadat” – Szerethetek-e másokat, ha magamat nem szeretem? appeared first on 777.

Mit jelent nekünk a karácsony? A 777 hat szerzője osztja meg gondolatait az ünnephez kapcsolódó személyes megéléseikről. Ezzel szeretnénk boldog karácsonyt kívánni Nektek. Fogadjátok szeretettel! ,,Nekem a karácsony az a fény, ami Jézus személyében közénk jött…” – Habodász István Nekem a karácsony már teljesen mást jelent, mint gyerekkoromban, vagy fiatal felnőttként. Szépen lassan rájöttem a lényegre, hogy mit is jelent valójában a karácsony. Nem, nem az ajándékok sokaságát, nem az ünnepi vacsorát, vagy a frissen sült bejglit. Ez mind csak külcsín, a figyelmünket ilyenkor a belbecsre kell fordítani. A Megváltóra, Jézusra. Amikor pedig rá fordítom a figyelmemet, akkor kezdem megérteni karácsony valódiságát, hogy az Atya egyszülött Fia emberré lett, értem, értünk. Emberi alakot öltve, hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Elhozta számunkra a szeretetet és mivel a velünk van a világ végéig, ezért a szeretete is velünk van, nem múlik el soha. Azért jött, hogy megváltson minket és üdvösségünk Benne legyen. Kiválasztotta az legkülönfélébb embereket maga mellé, amivel nekünk is üzen, hogy igenis helyünk van az Ő asztalánál.  A béke fejedelme készült hozzánk emberekhez, hogy beteljesítse a próféciákat. Ő a mi békénk és kiengesztelődésünk. A társ, aki mindenben segít és mindig meghallgat, aki a legjobbat akarja nekem, nekünk.  Nekem a […]

The post Mit jelent nekünk a karácsony? – Mesélünk Nektek! appeared first on 777.

Ima egy szép, igaz karácsonyért. Boldog születésnapot, drága Jézus! Mennyei Atyám, mindjárt itt a Szenteste és már olyan izgatottan várjuk, hogy besötétedjen, megfőjön-süljön minden étel, feldíszítsük a fát – ha még nem tettük -, és leüljünk az asztal köré a családjainkkal. Ahány ház, annyi szokás, más-más ritmusú a nap, különbözőek az ünnepi menük, hol többen, hol kevesebben gyűlnek össze a fa körül ma este. Te látsz mindannyiunkat, nem csak a fügefa alatt, de a karácsonyfák alatt is és mindenhol, mindig velünk örülsz és velünk sírsz. Te látod a vidáman készülődőket, a lelkesen várakozókat, a harmonikus családi ünnepléseket és érzed a hálát, ami tőlük  felkúszik Hozzád az égbe. De látod azokat is, akiknek nincs mit ajándékba adniuk, az éhesen lefekvő gyerekeket, a magányosan ünneplőket és azokat, akiknek megvan mindenük, mégsincs semmijük, mert üres a szívük, nem nyitottak ajtót Neked, hiába kopogtattál. Kérlek, Uram, adj nekünk szép, békés, nyugodt és meghitt karácsonyt! Gyomláld ki a szívünkből a felesleges sallangokat, a látszat diktálta megfelelési kényszert, a buta elvárásokat és a szeretetlenséget. Ne hagyd, hogy mérgezzük magunkat, ne engedd, hogy kizárjunk az életünkből, főleg ne ma este! Add, hogy az ünnep bennünk legyen, ne csak körülöttünk. Sugározzon általunk Krisztus születésének örömhíre szerte a világban. […]

The post Ne engedd, hogy kizárjunk az életünkből, főleg ne ma este! – Ima egy igaz karácsonyért appeared first on 777.

Riesz Domonkos atyával, a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia káplánjával arról beszélgettünk, hogyan változik meg a karácsony megélése papként: mit jelent Szentestén „az Ünnepelttel” időt tölteni, hogyan válik a szolgálat a várakozás helyévé, és miért nem a tökéletes bejgli vagy az ideális ünnep a karácsony lényege. Az interjúban szó esik a pap magányáról és közösségéről, a karácsony csendjének erejéről, és arról, mit érdemes idén a jászolhoz tennünk – talán mindenekelőtt önmagunkat. Máshogy éled meg a karácsony ünnepét azóta, hogy pappá szenteltek? Felsős gimnazista korom óta természetes volt számomra, hogy december 24-én délután szervezőként ott vagyok a pásztorjátékon. Az izgatottságtól átszövődött gyerekkori varázs után már a tartalmon volt a hangsúly, ezért a templom és a Szenteste már ekkor összekapcsolódott számomra. De persze nem akarom megkerülni a kérdést, nyilván egészen más papként ünnepelni a karácsonyt, sőt már kispapként is az volt, amikor kissé szerzetesrendi légkör volt szenteste a szemináriumban. Most a szolgálaton jóval nagyobb a hangsúly, és jobban meg kell küzdeni azokért az órákért, amikor azt élem meg, hogy én is várakozom, és engedem az Úrnak a közeledését. Mennyire magányos papként a Szenteste – a pásztorjáték és az éjféli mise közötti időszak? Biztos lehet olyan, aki magányosnak éli meg, de én személy szerint egyáltalán […]

The post Magányos-e a pap Szenteste? – Riesz Domonkos atya gondolatai a karácsonyról appeared first on 777.

Jó dolog néha visszatekinteni a megtett útra és felnézni az égre, hogy hálát adjunk. Nemcsak arra, ami szép és örömteli élmény volt, hanem a sziklásabb terepre is. Ezek erősítették a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat, ha kitartottunk az Úr mellett, aki mindig beváltja az ígéreteit. Néhány sorban én is visszatekintettem az idei adventre és nagyon jól esett elmondani Istennek, hogy mennyi mindenért lehetek hálás. Hálás vagyok Uram Neked ezért a kegyelmekben gazdag adventért! Olyan volt, mintha Máriával és Józseffel én is úton lettem volna. Onnantól, hogy útra keltem Veled, némiképp magunk mögött hagytuk a „város kényelmét”. Ahogyan a Szent Család betlehembe vezető útján sok kérdéses helyzet lehetett, úgy bennem is voltak bizonytalanságok. De újra és újra arra kérsz, hogy adjam át Neked minden terhemet, mert Te szeretsz osztozkodni. Mind az örömben, mind a nehézségekben. Szeretem Uram, hogy ha Veled járom az utamat, akkor mindig biztos szakaszon haladok! Hogy tulajdonképpen, még ha sötétséget élek is meg a lelkemben, Te látod az utat és világosságot gyújtasz nekem. Köszönöm, hogy nem hagysz elveszni a sötétségben, hanem mindig utánam jössz és visszaterelsz a helyes ösvényre! Köszönöm, hogy Te voltál és vagy a szemem és a világosságom! És bár nem mindig mondod meg előre a […]

The post Köszönöm Uram, hogy Te mindvégig szerettél! – Adventi hála levél a Mennyei Atyának appeared first on 777.

A költők értettetek a dolgukhoz karácsonyhoz közeledve is. Íme 3 kedves kis rövid vers Juhász Gyula, Gárdonyi Géza és Pohárnok Jenő tollából, amik segíthetnek a lelassulásban, a karácsony lényegén való elmerengésben és a költészet eszközeivel való hangolódásban is.  Juhász Gyula: Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.   Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre! Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény; Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben éledj és megújulj!   Pohárnok Jenő: […]

The post ,,A kis Jézuska itt van a közelben” – 3 karácsonyi vers az ünnepi hangolódáshoz appeared first on 777.

Mennyi az elfogadható képernyőidő a gyerekek számára? A Minecraft drognak minősül? Terjed a digitális autizmus és a demencia? Tömve vannak az elvonók Magyarországon? Hány évesen vegyünk telefont a gyerekünknek? A kiskamaszok 4-9 órát töltenek képernyő előtt? Hol vannak mindeközben a szülők? Pécsi Rita neveléskutató mindenre válaszol! Korunk egyik nagy kérdése, hogy vajon mi lesz azokkal a generációkkal, akik a képernyő előtt cseperednek fel. Hogy viszonyuljanak a szülők a digitális nevelés témaköréhez, amikor nincsenek meg a kellő információik a képernyőhasználat káros hatásairól, ráadásul ők maguk is függők? Bár ma már lehetetlenség, hogy ne használjanak okoseszközöket a gyerekek -, már csak a tanulás miatt is -, mégis mérlegre kell tennünk sok mindent, hiszen a tét óriási: hagyjuk-e, hogy a képernyő előtt töltött idő generációk gyerekkorát rabolja el? Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgettem. Sokan sokfélét mondanak, Ön szerint hány éves korban kapjon egy gyerek telefont? Mindenképpen érdemes nagyon határozottan és egyértelműen elmondani: személyes képernyőt 14 éves korig ne kapjanak a gyerekek. Ez nem azt jelenti, hogy addig egyáltalán ne lássanak képernyőt, de nagyon fontos megkülönböztetni ezt a személyes képernyőtől, azaz attól, ami a zsebükben van és internettel ellátott. Ugyanis az internetet nem tudjuk kikapcsolni rajta, a gyerekek simán feltörik és korlátlanul áramlik rájuk minden. […]

The post ,,Nem tudják, hogy egy következő generáció megy a levesbe” – Interjú Pécsi Rita neveléskutatóval appeared first on 777.

Kevés személy hatott olyan mélyen az emberiség történetére, mint Jézus Krisztus. Mégis újra és újra fel kell tennünk a kérdést: ki is Ő valójában, és miért jött közénk? A betlehemi gyermek megjelenése nem elszigetelt esemény, hanem egy hosszú ígéretsor beteljesedése, amelyben Isten közel lépett az emberhez. Jézus nem hatalomban és dicsőségben érkezett, hanem emberi törékenységben, hogy osztozzon életünk valóságában. Története ezért nem csupán a múlt része, hanem ma is megszólító jelenlét. Kevés történelmi személy formálta úgy az emberiség sorsát, mint Jézus Krisztus. De ki is Ő valójában, és miért jött? A történelem egy pillanatában közénk jövő Jézus hozzánk, emberekhez hasonló lett – a bűnt leszámítva. Az ószövetségi próféciákat beteljesítve. „Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Iz 9,5) Istenünk egyszülött Fiát küldte hozzánk, üdvösségünk forrását. Ahogyan a Zsoltárok könyvében olvashatjuk: ,,Az Úr végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: A Fiam vagy, ma adtam neked életet.” (Zsolt 2,7) Nem váratlanul jött közénk, hanem évszázadokon át érlelődő ígéretek beteljesítőjeként érkezett.  „De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a […]

The post Ki ez a gyermek – és miért változtatta meg a világot? appeared first on 777.

Milyen buktatói lehetnek a karácsony előtti rohanásnak? Mi segíthet tudatosan felkészülni az örömmel természetesen együtt járó nehézségekre is? Mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Ezekre a kérdésekre is választ kap, aki végighallgatja a mentálhigiénés szakemberként is méltán ismert és elismert Pál Ferenc atya – vagy miként mindenki ismeri, hivatkozik rá: Pál Feri – advent III. vasárnapján mondott homíliáját. Üzenete ma sem veszít érvényéből, sőt: napról napra aktuálisabb! Talán a legtalányosabb kérdés az utolsó. Ismétlem: mi lenne, ha az idei karácsonyunk nemcsak a szobánkban, nemcsak a családunkban történne, hanem a „mennyek országában” is? Nos, erre a kérdésre épül az egész elmélkedés, és az általunk is – dióhéjban – szemlézett kétszer tíz pont. A Keresztelő Jánosról szóló evangéliumi szakasz zárásaként jelenti ki Jézus: még a legnagyobb prófétánál is „nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában.” Érdemes hát erre törekedni – és már itt a földön Isten dolgaiban, „országában” lenni. De mégis hogyan, mikor az érzések és érzékelés szintjén ezekben a napokban – a karácsony előtti rohanás, ügyek, feladatok és ajándékok hajszolása közepette – többségünk valami teljesen mást tapasztal? Az első 10 pont az adott szentírási szakaszból (Mt 11,2–11) kiindulva […]

The post Nem lesz tökéletes, de lehet áldott – Pál Feri atya karácsonyi útmutatója appeared first on 777.

Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásokkal gazdagította a várakozás időszakát. A negyedik vasárnapon az ember csöndjének megértésében mélyedhetünk el. Az ember számára a csönd kialakítása, vagy csöndre időt szánni egyáltalán nem a legkönyebb feladat. És ha valami miatt mégis csöndben van, az általában negatív tapasztalat miatt történik. Lehet, hogy az ember menekülni szeretne a csöndbe? Mert a csönd egy olyan hely, ahol el lehet bújni, ahol ki lehet adni a legszörnyűbb fájdalmainkat, traumáinkat. Ezek azok a helyzetek, amikor az ember belül csak arra vágyik, hogy csöndben lehessen, hogy egyedül lehessen. Az ember, mint teremtmény első csöndje is ilyen volt, úgy is mondhatnánk ez volt a rejtőzködés csöndje. A Teremtés könyve így írja le: Ádám és Éva miután ettek a tiltott gyümölcsből, „meghallották az Úristen lépteit… Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között.” A bűn elkövetése után akkora csöndet alakítanak ki, amiben az Isten lépteit is lehet hallani.  Ebben a csöndben azonban inkább feszültség, szégyen és félelem van, amikor az ember nem mer szembenézni az igazsággal. A bűn első következménye az volt, hogy elszakadt az Istentőt. Ezért az emberben kialakult a félelem, ami pedig menekülésre indítja, el akar bújni, hogy ne lássa […]

The post „Amikor az ember távolodik, Isten közelít” – Csönd, ami gyógyít appeared first on 777.

Mindennapi utamon, a reggeli dugóban ülve gyakran imádsággal indítom a napot, keresve a csendet és az Isten felé fordulás lehetőségét a zajos hétköznapokban. Egy ilyen alkalommal váratlan üzenet állított meg és késztetett elmélyülésre: egy óriásplakát egyszerű, mégis súlyos felszólítása. A hétköznapi környezetben megjelenő mondat nem magyaráz, nem vitázik, csak irányt mutat. Ez az írás annak a belső megállásnak és továbbgondolásnak a lenyomata, amely ebből a találkozásból született. Minden reggel ugyanazon az útvonalon járok munkába. A sűrű dugó, ami a fővárost jellemzi, nem egyszerű feladat elé állítja ez a sofőröket nap mint nap, kora reggel. Ezt az egyébként sokáig tartó procedúrát én általában az irgalmasság rózsafüzérének mondásával szoktam meggyorsítani; mégiscsak jobb és fontosabb, hogy az Úrral legyek és Vele, illetve Hozzá fohászkodjak. A nap fontos és meghatározó indítása ez számomra. Egyik reggel, miközben a rózsafüzért mondtam magamban halkan, az M5-ös autópálya bevezető szakaszának egyik felüljáróján egy óriási reklámplakátra lettem figyelmes, amelyen ez állt: ,,Járjatok templomba”. Annyira jólesett a lelkemnek és szívemnek ezt olvasni, hogy azóta minden reggel lelassítok ezen a szakaszon és újra és újra csodálva olvasom. Nem mintha nekem ez nem lenne evidens – mármint a templomba járás -, hanem azért, mert a világunkat és mindennapjainkat átjáró, egymást lejárató és […]

The post Járjatok templomba – egy mondat, amit nem lehet kikerülni appeared first on 777.

Mit tennél, ha te lennél a negyedik bölcs, aki lekési Jézus születését? Újra megkeresnéd? Várnál rá? És mit élsz át egy olyan közönség tagjaként, amelyben mindenkinek csukva van a szeme, csak hallgat és érez? Egészen különleges előadáson jártunk az Operaházban!  Most jártam életemben először a Magyar Állami Operaházban – nem is akármilyen előadáson, és nem is egyedül, hanem munkatársammal, Farkas-Szilágyi Annával. „Nagy réztálban tűz lobog, körben nyugágyak. Sokan tudnak a három bölcsről, akik elindultak, hogy megkeressék a Megváltót. Ám a csillag egy negyediket is elvezetett volna Betlehembe, viszont ő már a többiekkel való találkozást is lekéste. 33 éven át fut a történések nyomában a legbölcsebb, Artaban, és vinné ajándékát Jézushoz. Vajon miért mulasztott el egy egész életet? És vajon tényleg elmulasztotta-e? A különleges előadás kérdez, és talán válaszokat is találhat minderre, mégpedig úgy, hogy a benne résztvevők egyik érzékszervét kikapcsolja, a többit viszont élessé teszi mindarra, ami a világból marad, ha a fényességet keressük, de nem találjuk.” Ezt a sejtelmes ismertetőt olvashatjuk az Artaban c. előadásról – és milyen izgalmas meglepetés szembesülni a helyszínen elénk táruló rendhagyó látvánnyal! Most mégis leleplezünk pár dolgot és adunk egy kis ízelítőt ebből a nem mindennapi műből, hogy ha kedvetek támad, ti is megnézhessétek […]

The post Egy előadás, amely kikapcsolja a legfőbb érzékszervünket – a negyedik napkeleti bölcs nyomába eredtünk appeared first on 777.

A minap egy ismeretlen hölgy telefonált mellettem, és ahogy beszélt ez mondat akaratlanul is megütötte a fülemet: „Karácsonykor nem a szent tiszta ablak ünnepét üljük”. Elmosolyodtam, aztán elgondolkodtam rajta. Bármit is jelent számodra a karácsony, ennek mindenképp üzenete van! Egyre több kutatás mutat arra, hogy a zsebünkben lévő okostelefon által feltáruló információtenger – minden vitathatatlan előnye ellenére – súlyos veszélyeket is rejt. Az egyik érdekes kutatási eredmény az, hogy az online jelenlét növekedésével korábban sosem látott számú ember életét keseríti meg a szorongás. Mi lehet ennek az oka? Persze, mint az életben minden, ez is nagyon összetett dolog, de vajon mi lehet a kiinduló pontja, a gyökere ennek a problémának? Azt gondolom, a válaszért nem kell messzire mennünk, elég megfigyelni magunkat. Tegyük fel, hogy elkezd téged érdekelni, hogyan kell emeletes tortát sütni! Rákeresel az interneten, találsz sok hasznos receptet – de meg fogod találni azt az anyukát is, aki kilencemeletes habcsóktortát készít 15 perc alatt. Vagy tegyük fel, hogy pocakosodó férfiként elkezdenél mozogni, és rákeresel: hogyan érdemes súlyzózni? A hasznos információk mellett előbb-utóbb arcodba mászik a görög isten-testű 60 éves, lehengerlően jóképű nagypapa, vagy a 17 éves srác, aki 250 kilóval úgy guggol, ahogy te a szennyeskosárral se tudsz. Az […]

The post „Karácsonykor nem a szent tiszta ablak ünnepét üljük” – elgondolkodtató írás szorongásról és a valódi értékekről appeared first on 777.

Tűz a fal mögött – Gyakran találom magam szemben mostanában hajnali derengéseimet követően azzal a felismeréssel, hogy ébredéseim eszmélések is egyben. Olvasói vendégírás. A templomunk magas tornyának  tövében látszik az ég alján finoman derengő fény, amely nem csupán egy átlagos nappalt ígér,  sokkal többet ennél, valami mély, rég hallott igazságot, a Thomas Mann-i „mélyéges mély a  múltnak kútja” fenekéről. Most, ötvenötön is túl, egy szolíd, halk, megfoghatatlan belátás  keresi magának bennem a helyét. Egykor, talán húszévesen csak tudomásul vettem az igét. „Férfivá és nővé teremtette”. A dantei emberélet útjának felén vitattam, magyaráztam,  alakítgattam. Jelenleg úgy terül el előttem, mint az alapigazság, amely nem változik soha. Az  ember érik meg hozzá. Kálvin János mondja: „Nem vagyunk a magunkéi, tehát sem értelmünk, sem akaratunk nem uralhatják döntéseinket és cselekedeteinket. … Az Istenéi vagyunk”. Szeretem Kálvint. Mértékkel bír. Amikor először vettem a kezembe, még nem értettem az idézett szöveget. Gondoltam, van szabadságom felülírni, újra rajzolni, visszavágni mindent, amit a teremtés adott. Oly sokszor esünk balgán és tudatlanul abba a helyzetbe, amikor azt gondoljuk, magunk alakítjuk az utunkat, amin járunk. Legfőképp akkor, miután tudatunkra eszmélünk a világra szépülésünket követően. Milyen törékeny az ember önbizalma. Milyen ingatag a saját vágyaira épített rend. Kellett az út […]

The post „Nem a test irányítja az életet, hanem az, aki teremtett minket” – A belátás útja appeared first on 777.

Egészen szürreális, és nagyon sok szempontból tanulságos történettel szembesültünk az elmúlt napokban: miután Csókay András idegsebésszel készítettünk – igen, tényleg mi készítettük – egy rövid videót, a kommentmezőben elszabadultak az indulatok és sokan azzal vádoltak bennünket, hogy a felvétel nem valós, csupán a mesterséges intelligencia segítségével verjük át követőinket. Az ok, ami miatt sokan gyanúsnak gondolták a videót abban keresendő, hogy az általunk nagyrabecsült és igen kedvelt orvos arcán nemrég egy beavatkozást hajtottak végre, amelynek jól látható nyomai voltak.  A 777 az elmúlt hetekben gyakran készít videókat a Café Francesco kávézó kedd esti vendégeivel, ennek két oka is van: a kiváló hellyel szoros partneri kapcsolatban vagyunk, illetve Gál Petra Júlia kollégánk önkéntesként dolgozik a csapatukban, ezért tulajdonképpen magától értetődő, hogy az előadások után odalép a vendégekhez és egy-egy rövid üzenetet rögzít velük. Korábban már Székely János püspök atya, Lackfi János költő vagy például Faragó András atya is üzent olvasóinknak, követőinknek – azaz Nektek. December 9-én, múlt hét kedden Csókay András volt a vendég – a beszélgetés ívét az Istennel a műtőben című interjúkötetünk adta -, ahol az idegsebész elmondta, hogy szemfenék beavatkozásra volt szüksége, ennek nyomait pedig az arcán viseli.  A rendezény után el is készült a rövid videófelvétel, ahol […]

The post Szürreális történet: magyarázkodnunk kell, hogy Csókay András valóban megszólalt a 777-en appeared first on 777.

Carlo Acutis sokak számára ismert szent, akinek családja is végig kísérhette azt a folyamatot, amíg az Egyház felvette őt is a szentek sorába. Bár nem telt el sok idő azóta, de máris Magyarországra érkezett egy ereklyéje. Hogy ki ajánlotta fel és hova került? A cikkből kiderül. Fiatal, hívő, bölcs, és alázatos fiú, aki 15 év alatt úgy élt, hogy most már az egész világon szentként tisztelik. Hát kinek mire elég 15 év… Na de viccet félre téve, nagyon példás életet kaptunk magunk elé. Carlo komolyan vette Jézus szavait, és minden talentumát Isten szolgálatába helyezte. Az informatikai ismereteivel hirdette az Eukarisztia fontosságát, életével és alázatával a szegényeket is segítette és hűségesen imádkozott mindennap. Édesanyja szerint már kiskorában megkapta a mély hit kegyelmét. Nemrégiben magyarországra került egy tőle származó ereklye. Az ereklye egy olyan tárgy vagy testi maradvány, amely egy példás életű vallási emberé volt. Már Krisztus után a VI. században elterjedt az ereklyék tisztelete az oltárköveken. Fontos kiemelni, hogy a tisztelet nem a tárgynak szól, hanem az adott ember életében megélt szentségnek. És különösen fontos, hogy az imádat pedig egyedül az Oltáriszentséget illeti meg. Az ereklye kihelyezése egy templomban jó lehetőség arra, hogy kérjük a szentnek a közbenjárását, és emlékezzünk arról, […]

The post Carlo Acutis ereklye került egy magyarországi templomba – egyenesen a szent édesanyjától! appeared first on 777.

Milyen lehet jelképesen Krisztus keresztjét cipelve zarándokolni? Honnan eredt a keresztállítás? Miért fogtak neki páran, hogy kereszteket állítsanak a nagyobb hegyeinken? Miért fontos, hogy fából legyenek a felállítandó keresztek? Mennyire gyakori, hogy vandalimus áldozatai lesznek a keresztek és milyen lelki élményt ad egy ilyen esemény? Izgalmas hagyomány nyomába eredtünk. A Szentimrevárosi Egyesület klubhelyiségében ülünk Török Tamással és Salacz Balázzsal, akik az egyesület lelkes és oszlopos tagjai, illetve a keresztállítás hagyományának megteremtői és ápolói is. Ugyanis a Szent Imre Plébánia gyülekezeti tagjaként 25 évvel ezelőtt még Tamás állt elő a keresztállítás ötletével, aminek – Balázs kezdeményezésére történő – újraindításának apropóján beszélgetünk. Honnan ered, hova nyúlik vissza a keresztállítás hagyománya? Török Tamás: Egy kifejezetten a keresztekről szóló nagy albumban azt olvastam, hogy a hegytetőkön való keresztállítás a 18. században jelent meg. A hagyomány szerint az emberek általában féltek a hegyektől, nem nagyon merészkedtek a tetejükre, de ez valamelyest megtört a 18. században, és ha már megmászták az ismeretlen hegyeket, jelképeket is akartak fent hagyni. Azt hiszem, Németországból indult, Magyarországon nem sok példa volt ilyen keresztekre, hegyekben picit szegényebbek is vagyunk, de a berendezkedésünk is – különösen az utóbbi 80 évben – ezt indokolja, alig-alig volt keresztállítási kezdeményezés. Hogy született meg Önökben a […]

The post „A Szentlélek sugallata volt: bevillant, hogy mi lenne, ha keresztet állítanánk” – Interjú Török Tamással és Salacz Balázzsal appeared first on 777.

Mit jelent ma Krisztust követni egy olyan kultúrában, amely sokszor mást tart jónak, kívánatosnak vagy elfogadhatónak? És hogyan fér össze Isten feltétlen szeretete a parancsokkal, amelyek néha inkább tehernek, mint kapaszkodónak tűnnek? Az Életed kérdései rovatban Viktor és Zsófia őszinte, sokakat érintő dilemmákat fogalmaznak meg: a hit és a hétköznapok feszültségéről, a szabadság és a törvény látszólagos ellentmondásáról, az önelfogadás és a bűn kérdéséről. Szilágyi Szabolcs atya és Gájer László atya pedig bibliai, lelkiségi és nagyon is gyakorlati válaszokat adnak – Jézustól, Pál apostoltól, Szent Ignáctól és a mai élethelyzetekből kiindulva. Viktor: Miként éljünk úgy a világban, hogy közben Istené maradjunk? Van egy érezhető konfliktus az “aktuális világ” és Krisztus követése között. Szilágyi  Szabolcs atya: Kedves Viktor! Valóban van egy érezhető konfliktus a kettő között, és ezért Krisztus követése ebben a világban mindig is kihívás marad. Viszont Jézus, Pál apostol, és Szent Ignác is segít nekünk abban, hogyan lehet mégis helyesen követni Krisztust. Jézus pontosan leírja a tanítványok helyzetét az értük való imában: „Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem e világból valók ők, amint én sem vagyok e világból való. Szenteld meg őket az igazságban: a te igéd igazság. […]

The post Életed kérdései – Miért fáj néha kereszténynek lenni? appeared first on 777.

Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásai segítenek nekünk az adventi elcsendesedésban. A harmadik vasárnapon Szűz Mária történetén keresztül tanulhatunk a csönd lelkeket formáló hatásáról. Az üdvösség történetében kiemelkedő szerepe van Máriának. Elfogadta azt, amit Isten általa és vele tenni akart. Bár olyan személy volt, aki többször is szólt, de ezek a szavak mindig jókor jó helyen hangzottak el. Vagyis amiket mondott, azoknak helye volt. Gondoljunk az angyallal vagy Erzsébettel történt találkozásra, esetlegesen a Kánai menyegzőre. Amiket ezen eseményeknél kifejez, azoknak ott és akkor helye van. Legtöbbször úgy képzelem el Őt, mint aki halkan, szelíden beszél. Amit mond, azt is csöndesen mondja. Mintha még a válaszaiban és mondataiban is csöndet mutatna. Ezen csöndesség tartalommal van megtöltve. Az üresség helyét felváltja a Lélekkel való beárnyékozottság, a magasságbeli erő. Mária az angyali üdvözletkor megéli, hogy küldetést kapott az Istentől, ki lett választva egy különleges feladatra. Azért lett kiválasztva, mert alkalmas volt. Máriában volt meg az a „benső tér”, ahol és amiben helyet foglalhatott Jézusunk. Ez az a teljesen tiszta szív és teljesen bűntelen test, ami alkalmassá vált a befogadásra; amiben az Isten és ember a legtökéletesebb módon egymásra találhatott. Így Mária maga a találkozás színhelye, a csöndes tér, ahol Isten […]

The post „Ha az értelem szintjén leragadunk, akkor soha nem mondhatjuk magunkat hívőnek” – Alpek Gergely atya appeared first on 777.

Ha a példaképek fogalma nem is, de az, hogy kit tekintünk annak, nagyon is megváltozott az elmúlt években. A közösségi médiának ebben is óriási felelőssége van, az újkori hírességeknek pedig abban, hogy milyen mintát mutatnak az akár sok százezres közönségüknek. Ez a fajta felelősség ugyanakkor könnyen teherré is válhat. Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, Kis Ferenc Balázs pszichológus és Zámbó Hajnalka református lelkipásztor beszélgetett Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb részében. A tévéképernyőkről az online médiába költöztek a példaképek – ez természetes, amikor változnak a médiafogyasztási szokások. Azzal pedig, hogy a közösségi médiában és a videós platformokon most már bárki megmutathatja magát, elkerülhetetlenül megugrott az ismert karakterek száma. A sportolók, tudósok, művészek mellett megjelentek a youtuberek, tiktokkerek, valóságshow-szereplők, botrányhősök, celebek. Új értelmezést kapott a siker is: érmeken és díjakon kívül már lájkokban is mérik az eredményt. Ha azonban hiányzik a valódi teljesítmény, a dicsőség hamar – akár hetek, hónapok alatt – elillan – mondta Kovács „Kokó” István. Az ökölvívó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég sikeresnek lenni – muszáj hitelesnek is. Ezt azonban – szerinte – lehetetlenség kattintásszámban mérni. Persze ódzkodni nem kell az online világtól, hiszen a valós életben mutatott teljesítmények híre […]

The post „Nem elég sikeresnek lenni – muszáj hitelesnek is” – Kovács „Kokó” István a példaképségről appeared first on 777.