Katolikus egyházi hírek
#csakegygondolat – Ezért (is) kellenek a férfiak a templompadokba!
Ritka látvány, hogy nem egy egész család vagy csak egy anyuka, hanem egy apuka érkezik egymaga a gyermekével a templomba. Szomorú, de tapasztalataim szerint kuriózum, tegnap mégis ennek lehettem tanúja. Nagyon fontos az apakép – a hitben való elmélyülésben is. Tegnap gyors léptekkel siettem a misére, a fal melletti székek egyikére huppantam le, ahonnan persze nemigen nyílt jó kilátás az oltárra és a történésekre, de a lényeg ugyebár a szemnek láthatatlan, tehát mindennek ellenére igyekeztem figyelmesen hallgatni a prédikációt, mígnem egy kedves jelenetsor szemtanúja lettem. Egyszer csak – már jócskán a mise közben – egy apuka sétált el mellettem, kezén fogva 6-7 éves forma kisfiát, akivel éppen az előttem lévő szabad helyekre ültek le. Késtek vagy csak átültek valahonnan, ezt nem láttam, de mindig szívmelengető gyerekeket látni a templomban: folytonosságot és reményt adnak a jelenlétükkel. Eszembe jutattják, mennyire várom, hogy egyszer én is anyuka legyek. Felnézek a kisgyerekes szülőkre, akik elhozzák a templomba a gyerekeiket. Nem is látjuk – mi, akik még nem vagyunk szülők -, hogy mennyi akadályt küzdenek le például, amíg eljutnak a templompadig: reggeli harcok, nyűgös, álmos gyerek-hadakozások, háromszori átöltözés, az otthon felejtett plüssmackóért való visszarohanás, ami garantálja a késést és az azzal járó, belülről feszítő „de mit […]
The post #csakegygondolat – Ezért (is) kellenek a férfiak a templompadokba! appeared first on 777.
Tárjátok ki szíveteket! – Elindult a Katolikus Karitász karácsonyi segélyprogramja
Azonnal engedjék szabadon a túszokat! – A pápa felhívása a nigériai és kameruni emberrablás kapcsán
Az arlói szegények „segítő angyala” – Beszélgetés Szerző Rita Judit nővérrel
Egyedül a szeretet – Metszetek Hans Urs von Balthasar teológiájából
„Itt kerültem közel Istenhez” – egy vagány dán zenész megható gondolatai Magyarországról
Hogyan lát egy dán fiatal zenész bennünket, magyarokat, aki négy éve közöttünk él, bejárta az országot és mára szinte folyékonyan beszéli a nyelvünket? Frederik Cornelius meglepően szép – néha megható, néha zavarba ejtő – videóban mesél rólunk: arról, hogy miért szeretett bele Magyarországba, miért tart minket sokkal különlegesebbnek, mint ahogyan mi látjuk saját magunkat, és hogyan találta meg itt nem csak az otthonát, hanem a hitéhez vezető utat is. Őszinte tükör, amelyből jó lenne mindannyiunknak visszanézni. Frederik Cornelius, egy dán fiatalember, aki négy éve él Magyarországon egy érzelmekkel teli és nagyon tanulságos videót készített nemrég Szegeden, ahol szinte zavarba ejtően szép dolgokat mond rólunk magyarokról – de ugyanakkor kendőzetlen őszinteséggel világít rá azokra a furcsaságokra, amelyek vitathatatlanul jellemzőek ránk. „Nagy zenei karriert futottam be Dániába, de aztán jött a koronavírus. Körülnéztem, azt éreztem, hogy jó lenne kicsit máshol lenni Dániához képest – és erre Magyarország nagyszerű hely. Főleg kíváncsiságból jöttem, hogy mit kínálhat egy közép-kelet-európai ország, de egy életet megváltoztató élmény lett.” Videójában – amelyet a szegedi város képeivel illusztrált – arra is kitér, hogy külföldiként mi volt neki a legnehezebb miután idejött. Szinte mindenki azt gondolná, hogy a nyelvet említette, de nem. Egy számunkra sokkal tanulságosabb és elgondolkodtató tapasztalatot […]
The post „Itt kerültem közel Istenhez” – egy vagány dán zenész megható gondolatai Magyarországról appeared first on 777.
A PPKE ITK volt dékánja vehette át a Neumann-társaság idei életműdíját
Szegény gyerekek karácsonyi kívánságainak teljesítésére hirdet gyűjtést a Máltai Szeretetszolgálat
Vessük bizalmunkat egyénként és népként is Jézusba – Gyertyás körmenet a Budai Várban
Vietnámi vértanúk
Útravaló – 2025. november 24.
Mai evangélium – 2025. november 24.
Isten ecsetvonása – Lektor- és akolitus avatásra került sor a Központi Szemináriumban
„Az orvosok csodaként emlegettek” – interjú a stroke-ból felépült Draskóczy Lídiával
„A gyerekeimnek azt mondta az orvos, hogy „anyátok sosem fog meggyógyulni, de az is lehet, hogy meghal”. Lídia mesélt csodával határos felépüléséről, a zsúfolt életviteléről -, amin Isten drasztikusan változtatott – és a nehézségekből születő Stroke-balladáról is. Draskóczy Lídia zenész, a Tázló és a HolddalaNap zenekarok prímása, háromgyerekes édesanya és egyszeres nagymama. Idén januárban egy súlyos betegség által került közelebb Istenhez olyannyira, hogy ma már ki tudja mondani, hálás a stroke-ért. Milyen volt egy évvel ezelőtt az életed? Rohanásban teltek a napjaid? Valóban rohanásban teltek. Volt egy teljes állásom a budakeszi zeneiskolában, a hegedűtanítás minden délutánomat elvitte, de emellett még négy együttesben is játszottam. A Napraforgó gyerekzenekarral sokszor egy oviban kezdtem a reggelt, aztán tanítottam, este pedig az egyik együttesemmel vagy táncházat vagy koncertet tartottunk, és még valahogy bepréseltem a napomba a magántanítványaimat is. Nyaranta pedig több táborban hegedültem és tanítottam. Moldvába is minden nyáron kimentem, 1994 óta gyűjtök és tanulok a moldvai csángók között, most már visszatanítom az ottani gyerekeket a táborokban. A gyülekezetemben is szolgálok, nagyon fontos számomra a dicsőítés. Szépen betábláztam az életemet, nagyon hajtós volt. Ez rajtad kívül alakult így, vagy te akartad, hogy ilyen mozgalmas legyen? Elég hamar úgy adta az élet, hogy magamra maradtam, […]
The post „Az orvosok csodaként emlegettek” – interjú a stroke-ból felépült Draskóczy Lídiával appeared first on 777.
