A jómódú nemzetek – mint a britek, a franciák, az amerikaiak vagy újabban a kínaiak és a törökök – sorra készítik a történelmük egy-egy meghatározó eseményét vagy valamely nagy alakját középpontba állító filmjeiket.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom 1855-ben nyerte el mai formáját, és azóta is meghatározó szimbóluma a helyi katolikus közösségnek. Idén 170 éve annak, hogy felszentelték ezt az épületet, amely gróf Károlyi István megrendelésére, Ybl Miklós tervei alapján készült. Az egyházközség ebből az alkalomból egész éves programsorozatot szervez, melyben lelki és kulturális események váltják egymást.

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 15,1–3.11–32

140 évvel ezelőtt, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső. A szegény kisgyermek panaszai ciklus egyik darabját ajánljuk figyelmükbe a kerek évfordulón. A versnek nemcsak szavai, de zenéje is csodálatosan fölidézik a hajdani gyermeki játékot, s vele, a szabadság, a szelídség és az ártatlanság korát. Ide vágyakozik vissza szüntelenül a felnőtt ember.

A budapesti Ráday Házban rendezett 112. Magyar Örökség díjátadó ünnepségén március 29-én hét elismerést adtak át. András Ferenc filmrendező művészete; a Bélyegmúzeum gyűjteménye; Dubrovay László zeneszerző életműve; Juhász Árpád geológus munkássága; a felvidéki Kincskeresők mozgalom tevékenysége; Kovács István író munkássága mellett Magyar Örökség díjban részesült a Katolikus Karitász szolgálata.

Ifjabb Benyus Sándor karmester és Bakonyiné Marton Katalin karnagy az ötvenéves Don Bosco Ének- és Zenekar vezetői. Jubileumi évük a rendalapító ünnepén, január 27-én kezdődött a budapesti Egyetemi (Kisboldogasszony-) templomban.

Ahhoz, hogy időben odaérjünk az ünnepi szentmisékre, ne feledkezzünk el róla, hogy március 30-án, vasárnap hajnalban térünk át a nyári időszámításra. Ekkor hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat. A nyári időszámítás kezdete mindig március utolsó vasárnapjára esik.

Az irgalmasság misszionáriusai március 28–30-án tartják szentévi zarándoklatukat Rómában. Március 29-én a Szentatya üzenetet küldött az irgalmasság misszionárius papjainak jubileumi zarándoklatuk alkalmából. Az üzenet átadásával Rino Fisichella érseket bízta meg.

Február 26-án hivatalosan is útjára indult Assisiben a Francesco tra le righe (Ferenc a sorok között) című, a Naphimnusz (A teremtmények dicsérete) megszületésének nyolcszázadik évfordulója alkalmából életre hívott, az itáliai irodalmat ünneplő kezdeményezés.

Erdő Péter bíboros április 26-án Veszprémben ünnepi liturgia keretében hirdeti ki Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását. A szervezők nyomatékosan kérik, hogy az eseményre érkezők – amennyiben lehetséges – ne autóval közelítsék meg a várost, hanem vegyék igénybe a Budapestről, illetve Szombathelyről induló Magdolna-zarándokvonatokat. Az utazás a regisztrációval rendelkezők számára ingyenes.

A virágvasárnapi szentmisétől a húsvéti szent három nap szertartásain át Carlo Acutis szentté avatásáig, vagyis április 13-tól 27-ig nyilvánosságra hozták az ünnepi időszak liturgikus kalendáriumát. Ferenc pápa részvétele a szertartásokon egészségi állapotának alakulásától függ.

Nagyböjt 4. vasárnapja, Lætare-vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 15,1–3. 11–32)

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) II. András magyar király és Meráni Gertrúd, az Andechs-házból származó hercegnő gyermeke volt, IV. Béla királyunk húga, Szent Margit nagynénje. Az önzetlen szeretet szolgálóleánya. Egyike a legismertebb szentünknek. Sík Sándor piarista pap költő a „női eszmény” megtestesülésének nevezte.

A Szentatya közelségét fejezte ki, és imádkozik a pusztító földrengés által sújtott mianmari és thaiföldi emberekért. Folyamatban van a károk mértékének felmérése, és emelkedik az áldozatok száma.

Lengyelországban március 24-e a boldogok sorába iktatott Ulma család, a szülők és hét gyermekük halálának az emléknapja. A lengyel Ulma házaspárt, hat gyermeküket és az édesanya méhében fogant új életet 1944-ben gyilkolták le a nácik, mert menedéket nyújtottak nyolc zsidó üldözöttnek. A vértanúság évfordulóján a Lublini Katolikus Egyetem Katolikus–Zsidó Kapcsolatok Központja konferenciát tartott.

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony, az Istenszülő örömhírvételének ünnepén, a hernádvécsei Jelenlét Pont dolgozói a görögkatolikus kápolnába hívták és várták a település kismamáit. Közös imádság után Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök megáldotta az áldott állapotban lévő asszonyokat. Az alábbiakban az eseményről szóló személyes hangvételű beszámolót szerkesztve közöljük.

Egy hónappal a veszprémi beatifikáció előtt Pozsonyban tartottak triduumot március 26–28. között, hogy még jobban megismerjék a fiatalon meggyilkolt munkáslány, Bódi Mária Magdolna életét és a ma emberéhez is szóló üzenetét. A háromnapos lelki program központi része a Molnár Tamás atya meghívására Pozsonyba látogató Kulcsár Dávid veszprémi káplán által tartott tanúságtétel és szentmise volt.

Nyolcvan éve, 1945. március 29-én hunyt el Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek, bencés szerzetes, kánonjogász. Az alábbiakban Erdő Péter bíboros, prímás megemlékezését olvashatják.