Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, örmény katolikus apostoli kormányzó és Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök ünnepi üzenetét olvashatják.

Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét nagypénteken, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. Az április 18-i püspöki szertartásokról adunk körképet az egyházmegyék beszámolói alapján.

Nagyszombat, a csöndesség és a szent várakozás napja, amikor már megtörtént a keresztrefeszítés, kínhalált szenvedett és kilehelte lelkét az Isten Fia, majd a tömeg mellét verve szétszéledt.Ezután pedig Jézus testét -titokban- elkérik és sírba helyezik. De mi merre és kivel tartunk nagypéntek tragédiája után? A mai napon valahogy azt érzem, hogy az Úr a “semmittevésre”, azaz a csönddel és imával átszőtt várakozásra, felkészülésre hív! Nem lustaságból, hanem,  hogy valóban befogadjuk azt a mérhetetlenül nagy és kifogyhatatlan örömöt, amelyet Jézus a feltámadásával életünk mindennapján felkínál nekünk! Húsvétkor túl kell látnunk a Golgotán,  Pio atya is arra hívja fel a figyelmünket, hogy bár a szentek hegye, de nem az a végső állomásunk, csupán azon keresztül visz az a bizonyos “szűk” út, amelynek célja az örök élet! De joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi merre tartunk, kikkel megyünk a történések során?  Esetleg szétszéledtünk a tömeggel és úgy vagyunk vele, hogy szép volt, jó volt a szentmise, de különösebben nem érintett meg, hogy minek voltam a szemtanúja? Vagy Arimateai Józseffel közösen még a halott Szentet látom és a szomorúság, a tisztelet dominál az érzéseim között, és próbálom feldolgozni a történteket? De lehet, hogy a tanítványokkal együtt egy teremben kissé rémülten és csalódottan elfelejtettem, […]

The post Merjünk Mária Magdolnával a sírhoz lépni! appeared first on 777.

Az alábbiakban a Katolikus Karitász oldalán április 18-án megjelent közlemény olvasható.

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

Radeczky Péter négygyermekes családapa, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikáján, illetve az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályán dolgozik vezető beosztásban. Már ötévesen elhatározta, hogy orvos lesz.

Vallásos családból származom, mindig mentünk a szüleimmel szentmisére, részesültem a szentségekben, közösségbe jártam/járok. Mégis a böjtöm valahogyan mindig üres volt, tartottam a kötelezőket, húsmentesség és hasonlók. Idén ez teljesen megváltozott. De mégis mitől lett több ez az idei nagyböjti időszak? Talán két éve hallottam először az Exodusról és annak női verziójáról, a Fiatról. Mindig is nyitott voltam az ilyen „kihívásokra”, ám sosem kezdtem bele. Utólag visszagondolva nagyon jól tettem, hogy vártam vele, hiszen amíg csupán „challenge”-ként tekintettem rá, addig nem igazán lett volna lelki töltete az ilyesfajta lemondásoknak. Idén a 777 oldalán találkoztam a Fiat40 lelkigyakorlatos felhívásával, s egy barátnőm példáját követve jelentkeztem. Bevallom, megszeppenve nyitottam meg újra és újra a lemondások listáját, előre féltem, hogy mi lesz, ha nem megy és fel akarom adni. Majd elérkezett a hamvazószerda, ezzel pedig elindult a böjt. Talán az egyik, ha nem legnagyobb erőforrás volt számomra, hogy nem egyedül kellett vállalnom a lemondásokat, csapatban csináltunk mindent, vasárnaponként osztottuk meg egymással a nehézségeket és örömöket. Nekem már egészen hamar akadtak problémáim, nehéz volt a lemondás, de hihetetlen megerősítő volt, hogy a társaim miket élnek meg hasonlóan, hogyan kezelik a kísértéseket, ezekből erőt kaptam. Számos dolgot vállaltunk, háromszor étkeztünk, mellőztük a cukrot, a nassolást. Nőként […]

The post Az első valódi nagyböjtöm története appeared first on 777.

Hetényi Varga Károly (1932–2002) író, tanár, egyháztörténész, a nyilas és kommunista diktatúrák egyházi ellenállásának szimbolikus alakja. Legismertebb könyve a Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című, háromkötetes monográfia. A Beszélgetés a Mesterrel című kötete 1982-ben jelent meg először. Ez a mostani már a tizenharmadik, javított kiadás.

Lelkigyakorlatra gyűltek össze Londonban az angliai magyar ajkú katolikus közösség tagjai a Szent István Ház Mindszenty termében április 5-én. A lelkigyakorlat vezetője ezúttal Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára volt, aki Nagyböjt a gyógyulás ideje címmel tartott előadást.

Április 18-án, Urunk szenvedésének ünnepén reggel Veres András megyéspüspök imaórát vezetett a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ugyanitt került sor a főpásztori liturgiára délután, a kereszthalál órájában. Veres András püspök elmélkedését megelőzően elhangzott az énekelt passió Szent János evangéliuma szerint.

Meskó Zsolt író, rendező ünnepi novelláját olvashatják.

Április 18-án, nagypénteken az egri bazilikában tartott szertartás kezdetén csendes bevonulást követően a vértanúkra utaló piros miseruhában Ternyák Csaba érsek az asszisztenciával együtt az önátadás jelenként leborulva imádkozott az oltár előtt.

Rendhagyó szakmai és lelki napra gyűltek össze a szerzetesi fenntartású szociális intézmények mentálhigiénés munkatársai Budapesten, a Szerzetesi Irodában április 8-án. A meghívott előadók, Lengyel Donát OFM és Tegzes Katalin segítőnővér közreműködésével a palliatív szemlélet, a személyre szabott élet végi kísérés és a gyász témái kerültek a találkozó középpontjába.

Március 5. és április 13. között a Győri Egyházmegye Családbizottsága is csatlakozott a „40 nap az életért – ima, böjt és békés jelenlét” nemzetközi kezdeményezés tavaszi kampányához. A hat héten át tartó imaséta szentmisével zárult a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban április 12-én, amelyet Császár István, a győri Papnevelő Intézet spirituálisa mutatott be.

Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász ismét többféle adománnyal támogatta a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét. A nagyhéten egy ukrán kisbusz belső rakterét töltötték meg az Nyíregyházi Egyházmegye karitászmunkatársai ruhákkal, hálózsákokkal, generátorokkal és tartós-élelmiszerrel is – adta hírül a Nyíregyházi Egyházmegye április 16-án.

Az alábbiakban Válóczy József, az Esztergomi Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet teológiatanára írását olvashatják.

Nagyszombat csendje nem csupán a gyász, hanem a remény csöndje is. Ferenc pápa és Rónaszéki János atya gondolatai arra hívnak bennünket, hogy ne meneküljünk tovább a belső csönd elől, hanem találkozzunk önmagunkkal, és ezen keresztül Istennel. A Szent Háromnap középső, legcsendesebb napja mélységes üzenetet hordoz: a sír csendje nem az üresség, hanem az újjászületés előtti pillanat nyugalma. Szent Háromnap Ferenc pápával Rónaszéki János atya elmélkedése 777 – 2025. Húsvét NAGYSZOMBAT A csend fontos dolog az életünkben, mégis gyakran menekülünk előle. Zenehallgatással és a közösségi média folyamatos hatásaival életünk minden egyes perce megtelik zajjal. Így a csönd valami hiányként kezd megjelenni az életünkben. Olyan dolognak tartjuk, ami fölösleges és időpazarlás. Menekülünk a csend elől, de valójában nem is csend elől menekülünk,  hanem saját magunkkal való találkozástól. A csend ugyanis arra késztet, hogy szembenézzek önmagammal, bűneimmel, árnyoldalammal, és kérdéseket tegyek fel saját életemmel kapcsoltban.   ,,A csend egy kicsit megijeszt bennünket, mert arra kér, hogy lépjünk be önmagunkba, és találkozzunk énünk legigazibb részével. (…) A szív mélysége a csenddel növekszik, olyan csenddel, amely nem némaság, hanem amely teret enged a bölcs körültekintésnek, az elgondolkodásnak és a Szentléleknek. Néha félünk a csend pillanataitól, de nem szabad félnünk tőlük! A csend nagyon jót tesz […]

The post “Nagyszombat arra hív, hogy a szívem csöndjében rátaláljak Istenre” – Rónaszéki János atya appeared first on 777.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 24,1–12

Ferenc pápa írta az idei, április 18-án, nagypénteken este tartott római Via Crucis elmélkedéseit. A Szentatya a jubileumi szentévben a remény zarándokaiként szólít meg bennünket.

Az idei nagypénteki szertartást – április 18-án – Erdő Péter bíboros, prímás vezette az esztergomi bazilikában. Az egyházi év legcsendesebb és legmegrendítőbb napján a hívő közösség együtt emlékezett meg Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról, valamint sírba tételéről.