Katolikus egyházi hírek
XIV. Leó pápa vasárnap délben: Krisztus legyőzi az igazságra süketté tevő ideológiát
Isten nyomozói – Bűn és szentség a képernyőn
Elmúlás és újjászületés – Cakó Ferenc jubileumi kiállítása a Vigadó Galériában
„Ha az értelem szintjén leragadunk, akkor soha nem mondhatjuk magunkat hívőnek” – Alpek Gergely atya
Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásai segítenek nekünk az adventi elcsendesedésban. A harmadik vasárnapon Szűz Mária történetén keresztül tanulhatunk a csönd lelkeket formáló hatásáról. Az üdvösség történetében kiemelkedő szerepe van Máriának. Elfogadta azt, amit Isten általa és vele tenni akart. Bár olyan személy volt, aki többször is szólt, de ezek a szavak mindig jókor jó helyen hangzottak el. Vagyis amiket mondott, azoknak helye volt. Gondoljunk az angyallal vagy Erzsébettel történt találkozásra, esetlegesen a Kánai menyegzőre. Amiket ezen eseményeknél kifejez, azoknak ott és akkor helye van. Legtöbbször úgy képzelem el Őt, mint aki halkan, szelíden beszél. Amit mond, azt is csöndesen mondja. Mintha még a válaszaiban és mondataiban is csöndet mutatna. Ezen csöndesség tartalommal van megtöltve. Az üresség helyét felváltja a Lélekkel való beárnyékozottság, a magasságbeli erő. Mária az angyali üdvözletkor megéli, hogy küldetést kapott az Istentől, ki lett választva egy különleges feladatra. Azért lett kiválasztva, mert alkalmas volt. Máriában volt meg az a „benső tér”, ahol és amiben helyet foglalhatott Jézusunk. Ez az a teljesen tiszta szív és teljesen bűntelen test, ami alkalmassá vált a befogadásra; amiben az Isten és ember a legtökéletesebb módon egymásra találhatott. Így Mária maga a találkozás színhelye, a csöndes tér, ahol Isten […]
The post „Ha az értelem szintjén leragadunk, akkor soha nem mondhatjuk magunkat hívőnek” – Alpek Gergely atya appeared first on 777.
