Március 15-én, nagyböjt negyedik vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. XIV. Leó pápa az Angelus elimádkozása után a Közel-Keleti helyzetre tekintettel határozott felhívással fordult a konfliktus felelőseihez.

Milyen párhuzamok vannak Agatha Christie művei és a bibliai történetek között? Miként jelenik meg a regényeiben a bűn és a megváltás öröme? Hogyan jut el egy ember addig, hogy megöljön valakit? Ki képes ilyen szörnyűséget elkövetni? Ilyen Agatha Christie és a bűn valósága. Agatha Christie-t azt hiszem senki számára nem kell bemutatni, a méltán híres írónő detektívregényeivel vált közismerté, mely történetek középpontjában mindig valamilyen gyilkosság áll. A közelmúltban The Catholic Herald-on jelent meg egy cikk arról, hogyan ábrázolja műveiben a bűnt, és ezekben miképp nyilvánul meg az írónő hívő lelkülete. Agatha Christie regényeit olvasva az ember könnyen észreveszi keresztény életszemléletét: „Christie bibliai alapokon nyugvó antropológiájának középpontjában az a feltételezés áll, hogy a bűn egy rákfajta, amelyre senki sem immunis teljesen.” Ez milyen igaz! Mindannyian belesünk sokszor ugyanazokba a hibákba, hiába határozzuk el, hogy többet nem vétkezünk, a sátán mindig megtalálja gyengepontjainkat és újra csapdába csal. A könyvadaptációkban sokszor úgy jelenítik meg az elkövetett bűncselekményeket, mint amelyet csak egy tipikus filmbe illő gonosz karakter tehet meg, azonban a regények tökéletesen bemutatják, hogyan jut el valaki arra, hogy egy embertársát megölje. Az írónő „számára nem szörnyetegek, hanem hétköznapi férfiak és nők követik el a pletykálkodás, az irigység, a hazugság, a lopás, a […]

The post „A bűn egy rákfajta, amelyre senki sem immunis” – Agatha Christie és a bűn appeared first on 777.

2010 óta hagyomány, hogy a nagyböjtben találkozóra gyűlnek össze a római és görögkatolikus egyházmegyei szemináriumok kispapjai. Idén a szegedi Szent Gellért Szeminárium fogadta a növendékeket és elöljáróikat. Március 13–14-én közös programon, imádságon és szakmai találkozón erősítették egymást hivatásukban, megosztva tapasztalataikat és közösségi élményeiket.

A kereszténység történetében alighanem egyedülálló az a mély lelki és spirituális kapcsolat, amely Assisi Szent Klárát (1193/1194–1253) és Assisi Szent Ferencet (1182–1226) összekötötte. Klára és Ferenc című, kétrészes, több mint háromórás filmjében Fabrizio Costa a legapróbb részleteket is hajszálpontosan kidolgozva mutatja be a két szent csodálatos, fordulatokban gazdag, küzdelmes életét.

Március 15-én, nagyböjt negyedik vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumból kiindulva arra emlékeztetett, hogy az evangélium nem elfordít bennünket a világtól, hanem épp felnyitja szemünket az emberek bajaira és szenvedéseire.

Róma szívében, a Capitolium közelében található a Tor de’ Specchi kolostor, amelyet 1433-ban alapított Római Szent Franciska. A kolostor ma is az általa alapított közösség otthona, és az év nagy részében zárt, szemlélődő életet élő nővérek lakják. Igazán különlegessé teszi, hogy csak egyetlen napon látogatható, minden évben március 9-én, az alapító szent ünnepén.

Az élettartam kitolódásával fontos kialakítani az öregedés kultúráját. Néhány gondolat arról, hogyan is kezeljük saját öregségünk, öregedésünk; mire érdemes odafigyelni a környezetnek, illetve hogy a közösségek mit tehetnek a különböző korú tagok egészséges együttéléséért. Luigino Bruni a Città Nuova folyóiratban publikált írását az újvárosonline.hu portálról szemlézzük.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a hajmáskéri Szentháromság-templom történetét ismerhetjük meg.

A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása alkalmából, március 5-én – a plébánia megbízásából – egy csíkszeredai ipari alpinista házaspár, Czirják Szilveszter és Tankó Csilla négyórás munkája folytán, emelődaru segítségével eltávolították a torony tetején lévő keresztet és toronygombot. A leemelt toronygombban időkapszulát találtak.

Éppen a Bajza utcán sétálok az Andrássy út irányába, a kisföldalattihoz, amikor eszembe jut, hogy mégis inkább továbbmegyek az Epreskert műtermei felé.

A Partiumban fekvő máriradnai kegyhely 2025-ös eseményeiről és az idei zarándoklatokról Andreas Reinholz nyugalmazott kanonokot, radnai plébánost, a máriaradnai kegytemplom igazgatóját kérdezte a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye honlapja.

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat tizennegyedik részét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 9,1–41 rövidebb: Jn 9,1.6–9.13-17.34–38

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár március 15-e alkalmából állami kitüntetéseket adott át.

„Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, / Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!” – ezt kívánjuk a költővel csendesen, szelíden a soha el nem szálló, ibolyáit idén is a szívünkbe szóró, kokárdás ünnepen.

Március 13-án, pénteken tartotta második nagyböjti elmélkedését Roberto Pasolini kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka a pápa és a Római Kúria tagjai számára. A megtérésről szóló első beszéde után a keresztény élet közösségi voltát értelmezte, Testvériség – a testvéri közösség kegyelme és felelőssége címmel, Szent Ferenc meglátásaira összpontosítva.

A Nyíregyházi Egyházmegye képriportja bepillantást enged a Szent Miklós-székesegyház lenyűgöző belső terébe, és dióhéjban megismerhetjük az épület történetét a 17. századtól napjainkig.

Március 14-én, szombat délután XIV. Leó pápa beköltözött az Apostoli Palota pápai lakosztályába, és néhány legközelebbi munkatársával elfoglalta az elődei által használt szobákat – erősítette meg a hírt Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója.