Hírolvasó
2026. május 10. 10:00 – Beethoven C-dúr „Kismartoni” mise
Beethoven: C-dúr („Kismartoni”) mise, op. 86
A Mátyás-templom Zenekara
Szólisták: Szabóki Tünde – szoprán, Hajdú Diána – alt, Csapó József – tenor, Cser Péter – basszus
Vezényel: Hegyi Barnabás
Beethoven C-dúrban írt Kismartoni miséjének előadása igazi különlegesség, hiszen a híresebb Missa Solemnis mellett ezt a művet ritkán szólaltatják meg, főként liturgikus környezetben. „Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen.” – írta Beethoven kiadójának 1807-ben komponált miséjéről, amelyet a Haydn mecénásaként is ismert Esterházy II. Miklós magyar herceg rendelt tőle felesége névnapjára. A művet ennek megfelelően a kismartoni kastélyban mutatták be a herceg muzsikusai, az előkelőség azonban nem volt teljesen megelégedve a kissé formabontó művel, mivel az előadás után állítólag így fordult a zeneszerzőhöz: „De kedves Beethoven, mit művelt már megint?” A mise öt tételét – eltérve a korabeli gyakorlattól – a komponista nem bontotta kisebb egységekre, hanem mindegyiket egy-egy grandiózus zenei egységben fogalmazta meg. A zenekart a kontratenor énekesként is működő egyházkarnagy, Hegyi Barnabás fogja vezényelni, aki 2020 óta a Budavári Mátyás-templom kinevezett karvezetője.
A belépés díjtalan.
Időpont: május 10., 10:00
Helyszín: Mátyás-templom (1014, Szentháromság tér 2.)
Kilenceddel búcsúzik az érettségizőktől a budapesti Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont
2026. május 21. 20:00 – Marlow Town Band koncert
Május 21: 20:00-21:30 Koncert (szünet nélkül)
A Marlow Town Band koncertje a Mátyás-templomban
A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Marlow Town Band a brit rézfúvós hagyomány kimagasló képviselője. Az együttes ünnepélyes, klasszikus hangvételű koncerttel lép közönség elé a Mátyás-templomban. A hangverseny a tradicionális brass-kultúra előtt tiszteleg: a műsor a rézfúvós hangzás ezer arcát, a precíz összjátékot és azt a karakteres energiát állítja a középpontba, amely világszerte védjegye a brit fúvószenekaroknak.
Orgonán közreműködik: Hegyi Barnabás
A részvétel ingyenes, regisztrációhoz kötött: https://maraikult.hu/esemeny/a-marlow-town-band-koncertje-a-matyas-templomban/
„Nem vendégek, itthon vannak” – A magyarországi történelmi egyházak vezetőinek látogatása az MTA-n
2026. május 3. 10:00 – Antonio Caldara: Szent József mise
A 2026. május 3. vasárnapi 10:00 órás szentmisén elhangzik: Antonio Caldara: Szent József mise.
Közreműködik a Mátyás-templom Ének- és Zenekara és énekes szólistái
Vezényel: Hegyi Barnabás
Nem cserélnék senkivel – Wagner Anna férjével öt gyermeket, köztük két értelmi fogyatékost nevel
Szerzetesek számára szerveztek találkozót a temesvári Notre Dame-nővéreknél
Híd múlt és jelen között – Különleges lelkigyakorlatot tartottak a gyöngyösi ferences könyvtárban
Béke és jóság – Zarándoklatot szerveztek a szatmári egyházmegye ministránsainak
„Mint zarándokok és jövevények” – a kolostor új lakói
A budai rendházból Pasarétre kerül Achilles atya káplánként, Zsombor atya Szentkúton kapott lelkipásztori feladatot, Milán atya Szentendrén kapott iskolalelkészi és tanári megbízást (emellett továbbra is a FVR országos asszisztense és a Mária Rádió műsorigazgatója), Jeremiás testvér nemzetközi misszióba kapott engedélyt.
Érkeznek is testvérek ferences közösségünkbe: Benedek atya lesz az új házfőnök, emellett a tartományfőnökségen és a Szerzetesi Irodán lesznek feladatai, Levente testvér újra közösségünkben szolgál majd (ő Szegedről érkezik), Teofil testvér, aki jelenleg növendék évei után Zalaegerszegen diakónus, nyártól a plébánia káplánja, pappá szentelése októberben várható, Quirin testvér friss örökfogadalmasként és papságra készülve a Szent Angéla iskola és a plébánia segítője lesz pasaréti növendékévei után.
A jó Isten áldása legyen mindannyiukon, ferences közösségünkön és plébániánkon!
A „Mint zarándokok és jövevények” – a kolostor új lakói bejegyzés először Országúti Ferencesek-én jelent meg.
Kedves ima a reggeli rohanásban – Szent Benedektől
Egy kedves, a mindennapjaidba könnyedén beépíthető ima Szent Benedek tollából és szívéből. Szent Benedek napi imája a Szent Kereszt előtt Adj nekem, jóságos Jézusom, Téged megértő értelmet, Téged átélő érzelmet, Hozzád siető lelket, Tehozzád buzgó bensőséget, Rád bukkanó bölcsességet, Téged felismerő világosságot, Érted égő szeretetet, Benned élő szívet, Téged dicsérő tetteket, a Te szavaidra hallgató fület, a Te szépségedet szemlélő szemet, a Te Főlségedet magasztaló nyelvet, Neked kedves életmódot, Tőled jövő, bajt eltűrő békességet, Hozzád vágyó hű kitartást, és adj, Jézusom,boldog halált! Jutalmazz jelenléteddel, fényes feltámadással, és az örökké boldog életben add jutalmul önmagadat! Ámen
The post Kedves ima a reggeli rohanásban – Szent Benedektől appeared first on 777.
Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje
Útravaló – 2026. április 29., Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje
Mai evangélium – 2026. április 29., Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító
Egyik utolsó polihisztorunk volt – Búcsú Sebő Ferenctől
Pizzaballa pátriárka: Jeruzsálemnek a megbocsátás bátorságával kell gyógyítania a sebeket
„Soha, senki nem gyakorolt rám politikai nyomást” – Veres András atya Egyházról és politikáról – VIDEÓ!
Valamivel több mint két héttel ezelőtt az országgyűlési választásokon rekord részvétel mellett a választók a kormányváltás mellett döntöttek. A témában Székely János, az MKPK elnöke elsőként a 777-en írta le véleményét, többek között önvizsgálatot ajánlva az Egyház számára. De hogyan vélekedik az Egyház és a politika mindenkori és különösen mostani kapcsolatáról az a püspök, aki tíz évig vezette az MKPK-t? A 777 Podcast vendége Veres András győri megyéspüspök, akivel számtalan eddig kibeszéletlen kérdést átbeszéltünk. Az előző kormány pozitívumairól és negatívumairól: „Mindenekelőtt pozitívnak kell megemlíteni, hogy minden kormányváltás előtt ők megkerestek bennünket, az MKPK-t. Elmondták a társadalmi kérdések vonatkozásában is, hogy milyen politikát szeretnének folytatni, másrészt pedig színt vallottak az egyházpolitikájukról, ismertették elképzeléseiket az Egyház és a társadalom kapcsolatáról. Számtalan olyan erkölcsi kérdés merült fel – akár a meddőség kérdése-, amikor ők maguk keresték a véleményünket, szerették volna megismerni az Egyház tanítását. Pozitívum volt az is, hogy keresztény módon törekedtek gondolkodni és talán a törvényalkotásban is a keresztény értékeknek szerepe volt. Ugyanakkor az meg nehézséget jelentett, hogy sok kormányközeli vagy távolabbi szereplő a kereszténységre hivatkozott, de az életvitelében és a gondolatában nem feltétlenül azt valósította meg. Ez szerintem kárt okozott mind a kormánynak, mind az Egyháznak, mintsem pozitívan hatott volna. […]
The post „Soha, senki nem gyakorolt rám politikai nyomást” – Veres András atya Egyházról és politikáról – VIDEÓ! appeared first on 777.
Van-e még beleszólásunk egy szekularizált világba?
Szekularizált világunkban a keresztény hit nyílt vállalása egyre gyakrabban vált ki gyanakvást és ellenállást a nem hívők körében – de vajon miért? A jelenség mélyebb rétegeiben nem csupán társadalmi feszültségek, hanem az igazsághoz, szabadsághoz és emberképhez való viszonyunk húzódik meg. A kérdés végső soron nem az, hogy van-e helye a hitnek a közéletben, hanem az, hogy merjük-e hitelesen megélni akkor is, amikor ez kényelmetlen. A kérdés nem csupán politikai vagy társadalmi természetű. Sokkal mélyebbre vezet: identitásunk, hitünk és emberképünk legbelső rétegeit érinti. Egy szekularizált világban élünk, ahol a vallás – különösen a kereszténység – egyre inkább a magánszféra peremére szorul. Ebben a közegben kifejezetten élesen mutatkozik meg az a jelenség, amikor egy közéleti szereplő nyíltan keresztény gyökerekkel érkezik: azonnal gyanakvás, elutasítás, sőt gyakran kifejezetten ellenszenv fogadja. De miért? Miért vált a keresztény háttér sokak szemében problémává? Miért kelt félelmet az, ha valaki nem elrejti, hanem vállalja? A szekularizáció paradoxona A szekularizáció eredetileg azt jelentette, hogy az állam és az egyház különválik és mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét. Ez önmagában nem ellentétes a kereszténységgel. Sőt, a hit csak szabadságban lehet hiteles. Azonban mára sok helyen ez az eszme torzult: nem semlegességet jelent, hanem aktív kiszorítást. A közbeszéd egy része nem egyszerűen világi lett, […]
The post Van-e még beleszólásunk egy szekularizált világba? appeared first on 777.
