Csereklyei Andrea – szoprán
Bakos Kornélia – alt
Megyesi Zoltán – tenor
Kósa Lőrinc – basszus

Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vezényel: Balassa Ildikó

F. Schubert: Asz-dúr mise (D678)
Schubert egyházi művei sajnálatosan kevésszer hangzanak fel, pedig a hat mise, a Stabat Mater, a Lazarus és a kisebb darabok rendkívül szépek. A korai misék még kissé Mozartot idézik, a nagyszabású Asz- és Esz-dúr azonban a schuberti hangzásvilág egészen különleges régióiba emeli a hallgatót. Az ötödik egyházi műként befejezett Asz-dúr mise írását (D678) 1822-ben fejezte be Schubert, eredetileg a császárnak vagy a császárnénak szerette volna ajánlani (bizonyára egy biztos megélhetést jelentő udvari állás reményében), s 1825-ben szerette volna előadatni. Ám Joseph Eybler első karmester a zeneszerző kérését azzal utasította el, hogy a mű, bár érdekes, de túlságosan nehéz, és nem abban a stílusban íródott, ami a császárnak tetszene… Valóban: Schubert miséi közül az Asz-dúr a legmodernebb; harmóniai merészségei, egész hangnemi terve, a kórus igényes, sokszínű használata, s a mű nagyon személyes hangvétele és megformálása bizonyára zavarba ejtették a korabeli hallgatót.

További infó és jegyvásárlás: https://bdz.hu/koncertek/husvetvaro-koncert-a-matyas-templomban/

A február 22-i, vasárnapi perselyadományt a Ferences Rendtartomány az általa fenntartott oktatási-nevelési intézmények javára gyűjti.

A bizánci egyház ősi hagyománya szerint nagyböjt kezdetén, vajhagyó vasárnap – idén február 15-én – kiengesztelődési vecsernyét végeznek a görögkatolikusok. A híveket és paptestvéreket is szeretettel hívták erre az ünnepélyes szertartásra Debrecenbe, az Attila téri főszékesegyházba, hogy együtt induljanak el a lelki emberré válás útján a feltámadás öröme felé.

A Fraknói Kutatócsoport február 11-én a Középkori esték sorozattal karöltve központi kutatóhelyén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán mutatta be két munkatársának újonnan, a Collectanea Vaticana Hungariae és a Collectanea Studiorum et Textuum sorozatban megjelent köteteit.

Felföldi László a megszentelt élet világnapjához kapcsolódóan idén február 14-én a püspöki hivatalban találkozott a Pécsi Egyházmegyében szolgáló megszentelt életet élő papokkal és szerzetesekkel, hogy együtt adjanak hálát Istennek szolgálatuk minden kegyelméért.

Korszerű, biztonságos és a mai szakmai elvárásoknak megfelelő környezetben készülhetnek ezentúl az ételek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat siófoki Gondviselés Háza Idősek Otthonában – közölte a szeretetszolgálat dél-dunántúli régiója február 13-i sajtóközleményében.

(Szela.) Ismerős ez a szó? Ha vágysz a csöndre és te is keresed az alkalmat, amikor tényleg elmélyülhetsz Isten jelenlétében, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának imádságos naplóját neked találták ki! Interjúnkban az alkotókkal beszélgettünk. A Magyarországi Református Egyházban 2026 az imádság éve, ennek  köszönhetően született meg a (Szela.) imádságos napló, amelyet  reformátusoktól katolikusokig bárki jó szívvel használhat. A projekt megálmodói és megvalósítói Császár-Harangozó Dóra és Jani Lívia lelkipásztorok, a napló a Missziói Szolgálat gondozásában jelent meg. Honnan indult az imádságos napló ötlete? Császár-Harangozó Dóra: Az imádság évének felépítésében igyekszünk figyelni a személyes és a közösségi vonulatokra is, mind a két résznek szeretnénk valamilyen támogató anyagot adni az évhez. A személyes vonulaton sokat gondolkodtunk, és az jutott eszembe, hogy nagyon sok hálanapló van a piacon, akár keresztény, akár világi körökben, viszont imanaplót nem nagyon láttam. Nyomtatott füzetekben persze igen, amikor valaki készít egyet és belső használatra továbbadja, de megvásárolható és teljes évet felölelő formában nem találkoztam ilyennel. Innen indult a gondolat, majd felhívtam Lilit, hogy segítene-e ennek kidolgozásában. Jani Lívia: A csend kérdése elég régóta mozgat az imádság kapcsán, ezért amikor Dóri megkeresett, elég hamar igent mondtam neki, mert nagyon jól hangzott, szerettem volna, ha születik belőle valami! Így kerültem […]

The post (Szela.) – imádságos napló a mélyebb istenkapcsolatért appeared first on 777.

Az egészségügyben dolgozókért mutattak be szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban február 15-én. A szentmise főcelebránsa Guia Hugó OFM szentegyházi kórházlelkész volt. A szentmise végén felszólalt Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója; Kovács Antal OFM csíkszeredai kórházlelkész hálát adott Istennek, hogy sokan meghallották a hívást, hogy együtt imádkozzanak.

Immár negyedik alkalommal rendezte meg a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász hagyományos jótékonysági bálját, amelynek célja idén is a krízishelyzetbe került családok megsegítése volt. A február 13-án Sümegen megrendezett bál fővédnöke Udvardy György érsek, valamint Polgárdy Imre, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke volt.

A szervita rend szent alapítóira, a „hetekre” emlékezünk február 17-én: Alessióra, Amadióra, Bonagiuntára, Bonfiglióra, Manettóra, Sostegnóra és Uguccionéra. „Szent csoportként” éltek, egyéni vonásaikat nem ismerjük.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 8,14–21

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ceglédi tanyagondnokai mellé szegődtünk egy februári munkanapjukon, és ámulva tapasztaltuk, mennyi mindenhez kell értenie annak, aki erre a szép szolgálatra vállalkozik, a sáros földúton való autóvezetéstől a fa felhasogatásán át a kisebb szerelési munkákig. A legfontosabb mégis a nyitottság, a figyelem, a kedvesség.

A bűnbánatra és a böjtre vonatkozó étkezési szabályaink közismertnek és egyértelműnek hatnak, az évszázadok során azonban számos érdekes böjti szokás alakult ki. Tóth Tamás egyháztörténész írását olvashatják.

2025. november 28-án XIV. Leó a Törökország északnyugati részén fekvő, Isztambultól mintegy 130 kilométerre fekvő İznikben, az egykori Nikaiában Bartholomaiosz pátriárkával együtt megemlékezett az I. Nikaiai Zsinat 1700. évfordulójáról. Ennek alkalmából bemutattuk a zsinat történetét és mai jelentőségét Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője segítségével. A sorozat záró részét olvashatják.

Az idei nagyböjtben Kovács Zoltán mariológus négy alkalommal tart húszperces máriás elmélkedéseket Budapesten, a Szent István-bazilikában, a vasárnap esti (18 órás) szentmiséket követően.

Idén Mihályi Norbert Jeromos OSB tihanyi perjel tartotta a rekollekciós előadásokat a Székesfehérvári Egyházmegye szolgálatára felszentelt papok számára február 12-én.

A Szent Péter-bazilika kommunikációs irodája tisztázta a médiában megjelent hírt, miszerint állítólag éttermet nyitnak a Szent Péter-bazilika tetején. A terv valójában a bazilika kupola alatti teraszán működő kis kávézó bővítéséről szól – adta hírül a vatikáni média február 13-án.

A házasság hete programsorozat lezárásaként közös hálaadásra gyűltek össze a házaspárok február 15-én, vasárnap a szombathelyi székesegyházban, ahol Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatott be szentmisét. A szentbeszéd után a főpásztor, Torma-Hasza Mónika evangélikus lelkész és Jakab Bálint református lelkész megáldotta a házaspárokat.

Örök fiatalság nincs – legfeljebb örökös hiány. Évezredek óta küzd az ember az öregedés ellen, de ma már legkevésbé a halál elodázása a cél. Sokkal inkább szeretnének tömegek megmaradni örök fiatalnak – vagy legalábbis annak látszani. Ráadásul korunk egyik legnagyobb önellentmondása, hogy miközben rengeteg szó esik az önelfogadásról, a tömegkommunikációs csatornákon szépségideálok néznek vissza ránk, ezzel pedig a saját külsejük miatt szorongó embereket „termelnek”. Rendkívül sokrétű téma ez, amit Cseh Ádám boncolgatott vendégeivel a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek adásában: Sütő Enikő topmodell, Szabó Szilárd plasztikai sebész és Hajdúné Tóth Lívia református lelkipásztor ültek egy asztalhoz. A szépészeti eljárások robbanásszerű terjedése figyelhető meg az elmúlt bő két évtizedben: míg 2000 körül szakértői becslések szerint évi tíz-húszezer ilyen történt, addig kutatásokból lehet tudni, hogy mostanra csaknem minden ötödik megkérdezettnek volt már esztétikai beavatkozása Magyarországon. Szabó Szilárd plasztikai sebész rengeteg olyan esettel találkozik a praxisában, amikor a páciensek valójában nem fiatalabbnak akarnak tűnni, hanem szeretnék ismét jól érezni magukat a bőrükben. Azt ugyanakkor ő is tapasztalja, hogy vannak, akiknél ezek a műtétek egyfajta presztízskérdéssé váltak: így üzennek az önmagukra fordított időről és pénzről, elfedve a mélyebb, belső hiányokat, de – hangsúlyozta – kizárólag a külsőségekben nem található megoldás a belső bizonytalanságokra. Hajdúné Tóth […]

The post Önelfogadás vs. szépségideálok – Egy modell, egy plasztikai sebész és egy lelkész nézőpontjai appeared first on 777.