A Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Wettstein József piarista szerzetes 2025. december 24-én, életének 70. évében megtért Urunkhoz. Az alábbiakban egykori diákja, Szövényi-Lux Balázs filmrendező, forgatókönyvíró megemlékezését olvashatják.

Nemrég lezárult az ökumenikus imahét, amely évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a Krisztusban való egység nem pusztán teológiai eszmény, hanem közös imádságban, találkozásokban és szolgálatban megélt valóság. Az ekkor megélt lelki közösség építéséhez járul hozzá a 2025-ben megújított Ökumenikus Charta, amely az európai egyházak közös elköteleződésének dokumentuma.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az alábbiakban Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke üzenetét adjuk közre, amelyet a házasság hetére írt.

Február 8. a szudáni származású rabszolga, később szerzetesnő, Bakhita Jozefina liturgikus emléknapja. E napot Ferenc pápa 2015-ben az emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította, és imanapot hirdetett az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság felszámolásáért.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 5,13–16

Harangok és lelkek találkozásáról, de még inkább a pillanat megragadásáról, a mostban való jelenlétről vall Reményik Sándor e néhány soros remeke. Fénytelen fény, örökzöld a télben, csönd és harangzúgás… ellentétpárokból bontakozik ki a száz évvel ezelőtti, rég elillant, de a vers által mégis megőrzött varázsos hangulat.

Kádár-Bárczi Maria Barbara tavaly szerezte meg diplomáját jeles minősítéssel az ELTE Bölcsészettudományi Karának lengyel nyelv és irodalom mesterszakán. Dolgozatában a ferences lelkiséggel foglalkozik a magyar–lengyel Árpád-házi szentek és boldogok (Szent Erzsébet, Szent Kinga, Boldog Jolán, illetve az Anjou-házból származó Szent Hedvig) életpéldájának és kultuszának bemutatásán keresztül.

1945 januárjától körülbelül 33 ezer bánsági svábot „mozgósítottak”, vagyis deportáltak a Szovjetunióba, az úgynevezett újjáépítési munkálatokra. Közöttük volt Martin Roos nyugalmazott temesvári megyéspüspök édesanyja is.

A 2026. évi, XXV. téli olimpiai játékokat február 6. és 22. között rendezik meg Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. A megnyitó ünnepség előtt XIV. Leó közzétette Bőségben élni című levelét a sport értékéről, melyben kiemelten arra buzdít „minden nemzetet, hogy fedezzék fel újra és tiszteljék a reménynek ezt az eszközét, az olimpiai fegyverszünetet, a megbékélt világ szimbólumát és ígéretét”.

A Vigilia ez évi második számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Január 31-én, szombaton az ecuadori Cuenca városában, a Segítő Szűz Mária-kegyhelyen megáldották a Tiszteletreméltó Carlo Crespi Croci szalézi pap emlékére épült kápolnát, földi maradványait pedig átszállították oda a cuencai temetőből.

Évközi 5. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 5,13–16)

„Amíg Krisztus ki nem alakul bennetek” (Gal 4,19) mottóval tartotta harmadik közgyűlését február 4 és 6. között a Vatikánban a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériuma. A Szentatya február 6-án, pénteken délelőtt fogadta a közgyűlés hatvan tagját. Hozzájuk intézett beszédében az elkötelezett, személyes tanúságtételen alapuló, a szenvedést is vállaló nevelés szükségességét hangsúlyozta.

Nagyváradtól Esztergomig és vissza. Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője, emellett az angyalföldi Szent Mihály-plébánia állandó diakónusa, teológus, frankás öregdiák és az Assisi zarándokútikönyv szerzője. Nyáry Borbála, a Ferences Média újságírója beszélgetett a szerzővel a ferences rendhez és lelkiséghez fűződő kapcsolatáról. Az interjúból részletet közlünk.

Az Új Város Kiadó 15 nap imádság című sorozatában az Egyház kiemelkedő alakjainak gondolatait olvashatjuk. A mostani a sorozat 8. kötete. Slachta Margit (1884–1974) Kassán született, lengyel származású felvidéki nemesi családban. Ő volt a magyar Országgyűlés első női képviselője, 1920-ban került be a parlamentbe. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.

Áramfejlesztőket, hálózsákokat és elsősegélykészleteket szállítottak el a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjai Nyíregyházáról Ukrajnába. Az adományok – ahogy már többször korábban – a hamburgi kutyás mentők felajánlásának köszönhetően kerültek a nyíregyházi karitászhoz, ahonnan elsősorban Kijevbe és Közép-Ukrajnába, a villamosenergia nélkül maradt rászorulókhoz vitték.

Szent Ferenc Kisnővérei harmincegy éve alapították meg közösségüket Arlón, azóta segítik az ott élőket, különösen a gyerekeket, a minőségi közösségi együttlétben, a továbbtanulásban, Isten felfedezésében. A magyar jezsuita rendtartomány példamutató munkájuk elismeréseként 2025-ben Szent Ignác-díjat adott nekik.

Február 7-én emlékezik az Egyház Boldog IX. Piusz pápára, akinek hosszú, több mint három évtizeden át (1846–1878) tartó pontifikátusa a legjelentősebbek közé tartozik a pápaság történetében.