Nemrég megjelent a 777 Facebook-oldalán is egy bejegyzés, amelyben a ferencvárosi tűz után egy épen maradt Irgalmas Jézus kép látszódik. De miért is különleges ez a kép? Sokszor láthattuk, de amúgy mi is ez, és miért óriási ma a világnak a jelentősége? A pénteki ferencvárosi tűz során teljesen leégett lakás törmelékei közül került elő egy szentkép – ahogy ezt hétvégén megosztottuk az oldalon – rajta a felirat: “Jézusom, bízom Benned!”. A képen a tűz nyomai, de mégis teljesen felismerhető. A balesetben csodával határos módon nem halt meg senki, a robbanás idején a lakásban tartózkodó idős ember csak könnyebb sérüléseket szenvedett.  De miért is különleges ez a kép? Miért fontos, hogy megmaradt a tűzvész után? A képet maga Jézus mutatta meg Szent Fausztina nővérnek, az isteni irgalmasság terjesztéséhez. A szívéből kiáradó két sugár (fehér és piros) a bűnbánat és a bűnbocsánat, valamint a szeretet és igazságosság jele. Imádságot is adott hozzá, mégpedig az Irgalmasság Rózsafüzérét, ami sok mindenben eltér a hagyományos rózsafüzértől, de minden nap 3 és 4 óra között „ajánlott” mondani, ezzel is emlékezve Jézus halálára. Ezenkívül meghagyta, hogy Húsvét második vasárnapja legyen az Irgalmasság vasárnapja.    De miért ennyire különleges és miért tartják ennyire sokan fontosnak, hogy Isten irgalmát […]

The post Milyen szentkép volt a ferencvárosi lakástűznél? appeared first on 777.

Tavaly novemberben indult útjára a havonta megjelenő Piazza San Pietro (Szent Péter Tér) című vatikáni folyóirat, mely az Egyházat és a világot érintő fontos témákkal foglalkozik, és amelyben maga a pápa válaszol egy-egy olvasói levélre. A legújabb számban egy elvált édesapa, Giorgio tanúságtételére írt választ: kölcsönös tiszteletre és irgalmas igazságosságra inti az elvált feleket.

Egész véletlenül figyelemmel kísérem a box office adatokat: elégedettséggel láttam, hogy A vad robot az év első napjaiban még szerepel a legnézettebb filmek között a hazai mozikban. Persze, már nem a top tízes listán (október végén, a bemutatója utáni napokban másodikként került fel a mozijegyeladási toplistára), de még jelen van.

Január 27-én, hétfőn Ferenc pápa a Vatikánban fogadta magánkihallgatáson Hortobágyi T. Cirill főapátot, a pannonhalmi bencés szerzetesközösség képviselőit, a Pannonhalmi Főapátság intézményeinek vezetőit, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét és Bitó Balázs ötvösművészt.

A félkegyelmű című regény Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legjelentősebb műve, mégis ritkán állítják színpadra. A Forte Társulat és a Szkéné Színház Horváth Csaba rendezésében közös produkcióként mutatta be az azonos című előadást.

A napokban született 125 éve Fekete István.  Keze munkája a Vuk, melyet szinte elsőként ismernek meg a magyar diákok, Ő írta a Tüskevárat, A koppányi aga testamentumát és még számos remek regény köthető nevéhez. A József Attila-díjjal kitüntett író számos szerzeménye jelent meg az Új Ember és a Vigília c. lapokban. A kommunista rendszer megnehezítette az író életét, munkásságát, akinek azonban hite soha nem ingott meg. Az imádságról a következőképpen elmélkedik Fekete István. Az ima nálam nagyon régen kezdődött. Szinte emlékeim legelején. Ülök az ágyban és egy pár száraz, öreg kéz összefogja az enyéimet. Mondd, kisfiam. – És én mondtam utána az imát. Az ágy puhasága simogatott, az est zsongított, az álom a szemem körül járt és én mondtam az imát, és gyönge gyermeki képzeletemmel felemeltem lelkem az Istenhez. Később, a diákévek kamaszos rohanásában, az ima a templomot jelentette, ahol elcsitultak a zűrzavaros vágyak, lassúra vált a lépés, tompán koppantak a szentelt kövek és az oltár előtt lobogó örökmécs mindig megmelegített, ha kinyújtottam feléje didergő kezemet. Ekkor már nem könyvből imádkoztam és nem is a régi kis imádságokat mondtam. A kivilágosodó értelem szavakat keresett, melyek újak, szépek voltak és csak az én örömömet, bánatomat, kérésemet vitték az Örökkévaló elé. Aztán […]

The post Nagy, szent pillanatokban mindig az ima volt velünk, mellettünk, értünk – Fekete István gondolatai az imáról appeared first on 777.

„Ki vagy? A szolgálód vagyok, Rut” (Rut 3,9) mottóval szerveztek a kárpátaljai Szinyákon háromnapos lelkigyakorlatot. A résztvevők szívében az ókori könyv története kelt életre – adta hírül január 24-én a munkácsi egyházmegye. A történet „megalkotói” a Szent József nővérek rendjéből való Timursina Krisztina nővér, valamint Fizer Jevhen atya voltak.

Szent Balázs püspök ünnepén és február 9-én, vasárnap a szentmisék végén Balázs-áldásban részesítjük a testvéreket.

Szent Angélára, az orsolyita rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, január 27-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István címzetes esperes, keszthelyi plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 3,22–30

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánián működő Robert Schuman Imakör és a bécsi Collegium Pazmanianumhoz kötődő Mindszenty József Imakör tagjai online nagykilencedet kezdenek a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett (Lisieux-i) Kis Szent Teréz tiszteletére február 1-én, hogy közbenjárását kérjék Európa és a világ békéjéért, lelki megújulásáért, megtéréséért.

Szent Domonkos Világi Rendjének magyarországi közösségei január 25-én, szombaton, Szent Pál apostol megtérésének liturgikus ünnepén a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomban (egykori domonkos templom) tartották országos találkozójukat. A reggeli zsolozsma után Varga László kaposvári megyéspüspök mutatott be szentmisét. Vele koncelebrált Mészáros Domonkos OP, a mise szónoka.

Blaise Pascal (1623–1662) francia filozófus, teológus, egyike a világtörténelem legnagyobb gondolkodóinak. Matematikusként a játékelmélet és a valószínűségszámítás korai úttörője, a filozófiában az egzisztencializmus egyik első képviselője, teológusként a kereszténység védelmezője volt.

A Katolikus Karitász 2024. november 24-én elindított adventi segélyprogramja, a „Tárjátok ki a szíveteket!”, december 31-én zárult, és a közösség figyelemre méltó összefogásának köszönhetően szép eredményeket hozott: közel 60 ezer családhoz jutott el segítségnyújtás.

A Szentatya január 26-án a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el a szokásos Úrangyala Mária-imát a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal. Annak felismerésére biztatott, hogy Jézus olyan szabadulást hirdet, amilyet senki más nem adhat, és el kell ismernünk, hogy mi is rászorulunk a szabadításra, mi is szegények, rabok, vakok, elnyomottak vagyunk.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Nagy József, a 24.hu riportere a vérplazmaadás kegyetlen valóságát bemutató cikke és Diós Judit, a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorának életvédelemről szóló riportja nyerte az idei megosztott Média a Családért díjat, míg a külhoni győzteseknek járó elismerést az otthonszülésről írt riportjával Gruik Zsuzsa, a vajdasági Magyar Szó újságírója nyerte el.

Január 26-án délelőtt, az Isten igéjének vasárnapja alkalmából, melynek idei témája: „A te igédben reménykedem” (Zsolt 119,74) és a média világának jubileuma alkalmából a Szentatya ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában. A szertartás keretében negyven hívőnek szolgáltatta ki a felolvasói szolgálatot.

Gabriel García Márquez Száz év magány (Cien años de soledad) című regénye a világirodalom képzeletbeli hegyvonulatának egyik csúcsán foglal helyet. A kolumbiai író 1967-ben megjelent könyve máig közkedvelt, és nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, ha lesz még, aki ismeri a betűket, száz év múlva is szívesen fogják olvasni.