Az Olajfák hegyén épült Urunk Szenvedése-bazilikában mutatott be szentmisét augusztus 15-én, Mária mennybevétele ünnepén délelőtt Francesco Patton szentföldi ferences kusztos, aki homíliájában a Jelenések könyve „mennyben feltűnt Asszonyáról” beszélt.

Az Istenszülő elszenderedésének ünnepét tartották Máriapócson augusztus 18-án. A nagybúcsún három görögkatolikus főpásztor – Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök – és a Görögkatolikus Metropólia papsága végezte az ünnepi Szent Liturgiát.

Hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az egri bazilikában augusztus 20-án, államalapító Szent István király ünnepén. Magyar önazonosságunk, keresztény identitásunk szerves része, hogy miként gondolkodunk első királyunkról – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek. Az érseki szentmisén elhangzott Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr koronázási miséje.

Alábbiakban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményét adjuk közre, melyet szerkesztőségünkhöz juttattak el.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola ajánlja ősszel induló képzéseit. Az egyes kurzusokra szeptember 5-ig, 10-ig, illetve 15-ig lehet jelentkezni.

A nagyszombati érsek félezer kilométert utazott, hogy a Csongrád-Csanád megyei pitvaros búcsúünnepén részt vegyen. Orosch János első szóra elfogadta a meghívást: a szentmisén a szlovák–magyar lakosságcseréről is megemlékeztek, melyben a családja is érintett volt; német rokonait pedig kitelepítették.

„Szívélyes beszélgetésre” került sor augusztus 14-én, szerdán Li Hui, az eurázsiai ügyek pekingi delegáltja és Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke között, akit a pápa küldötteként 2023-ban Kijevbe, Moszkvába, Washingtonba és Pekingbe is ellátogatott, hogy hozzájáruljon a konfliktus békés megoldásához.

A szenvedés értelme és értéke kardinális fontosságú kérdése a kereszténységnek: sokan nem értik, hogy miért van fájdalom, nehézség az életükben, pedig hívő életet élnek, hitükhöz és Krisztushoz is hűségesek maradnak – egészen a szenvedésig. Ekkor azonban vannak, akik becsapva érzik magukat, pedig Jézus soha nem ígérte, hogy boldog, önfeledt életünk lesz itt a Földön. Sőt! A témáról Papp Dorka írását olvashatjátok. A szenvedés bizony ajándék, akármilyen abszurdan is hangozhat. És bár volt idő, amikor én is elképedve vagy megütközve hallgattam ezt, rá kellett jönnöm, hogy úgy nem lehetek Jézus igazi, hűséges követője, ha magát a szenvedést nem vállalom. A jó Isten, nem abban leli örömét, hogy nézi, ahogy épp nehezebb napjaink vannak és szenvedünk – akár lelkileg, akár testileg -, hanem ezeket az időszakokat miattunk hagyja, hogy megerősödjünk és utána pedig még nagyobb legyen az örömünk. Nekem a The Chosen sorozat 3. évadának záró része volt nagyon átütő, amikor Péter Jézustól kérdezi, hogy miért hagyta, hogy pont ő, aki mindent feladott érte, bajba jusson és miért másokkal, ’idegenekkel’ foglalkozik és gyógyítja meg őket? Ez néha teljesen jogos kérdésnek tűnhet, hogy “Uram, hát ezt meg miért engedted?’, ’Miért pont én?’ De egyrészt ki vagyok én, hogy az Urat kérdőre vonjam másrészt, […]

The post A szenvedés kegyelem appeared first on 777.

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel főünnepe, augusztus 20. alkalmából.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 7,24–29

Ökumenikus istentiszteletet tartottak augusztus 19-én, az államalapítás ünnepének előestéjén a budavári evangélikus templomban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében.

Zsúfolásig megtelt a szabadkai Avilai Szent Teréz-székesegyház augusztus 17-én, szombaton a Szent István-napi ünnepségsorozat alkalmából bemutatott ünnepi szentmisén, amelyet a pécsi egyházmegye főpásztora, Felföldi László püspök vezetett.

A Szent Korona a magyar történelem legfontosabb kincse, nemzeti ereklyénk; egész történelmünk, a Szent István-i államiság, a függetlenség, az országegység és nemzeti identitásunk jelképe. A Lendület Szent Korona Kutatócsoport az elmúlt tizenkét évben huszonöt könyvet adott ki és háromszáz publikációt közölt koronánk történetéről, valamint elkészített egy nyolcnyelvű DVD-filmet is.

Augusztus 15. és 17. között rendezték meg a piaristák rendtartományi találkozójukat Kecskeméten. Az idei találkozón számos beszámolóra, előadásra és ünnepre is sor került.

Huszonegyedik alkalommal adták át augusztus 15-én, csütörtökön a Szent István-emlékérmet és -díjat Székesfehérváron. Ahogy már korábban megírtuk, ezúttal Biczó Piroska régésznek ítélték oda a város legrangosabb civil kitüntetését.

Az üldözött keresztényekért 2014-ben indult rózsafüzér imádság az adriai tengerparton fekvő Rimini főterén. A kezdeményezés szervezője a Nazarat Bizottság az üldözött keresztényekért, amelynek idei, augusztus 20-i közös imáján részt vesz Nicolò Anselmi püspök, Rimini főpásztora is. Ferenc pápa július 25-én írt üzenetet a szervezetnek, hálásan megköszönve tanúságtételüket.

A gyönyörű vidéken fekvő, erdővel körülvett gödöllő-máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilikát és kertjét augusztus 18-án, vasárnap délelőtt megtöltötték az ország minden tájáról érkezett zarándokok. A Szűzanya tiszteletére tartott nagybúcsún Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét. Vele miséztek a máriabesnyői kolostorban élő kapucinus szerzetesek is.

A Vatikáni Rádió heti előrejelzéseit olvasva látom a megkülönböztető szót: festività, ünnepnap, mégpedig augusztus 13., keddtől egészen augusztus 18., vasárnapig. Azt írják: festività, de azt mondják egyszerűen: ferragosto.

Keresztény körökben gyakran téma az adakozás, az alamizsna és a tized. Kicsit talán össze is tudunk zavarodni a fogalmak között. Ennek kapcsán szeretnék megosztani 3 gondolatot, ami megerősödött bennem az elmúlt 9 hónap bibliaolvasása során. Több helyen is ír az Ószövetség a tizedről, melyet az Úrnak kell adni, hogy papok és a leviták ebből mutassák be a különböző áldozatokat a sátornál vagy a templomban. Ennek jó része végül a leviták megélhetését szolgálta, hiszen amikor felosztották az ígéret földjét, Lévi törzse nem kapott részt, róluk a népnek kellett gondoskodni. (MTörv 18.1-8) Az ő feladatuk volt az Úr szolgálata. (Ennek mintájára sok közösség, gyülekezet most is maga tartja el a lelkészét, lelkipásztorát.) Az emberek a terményeik, állataik tizedét mintegy hálából, jó illatú áldozatként adták az Úrnak. Ez kapásból nagyon fontos szerintem, hogy az emberek hálából adták a tizedet. Nem a kötelesség motiválta őket elsősorban, hanem a hála, amit a Lélek indított bennük Isten jósága miatt. A Krónikák könyvében szerepel, hogy Hiszkija király idején nagy megújulás volt, amikor visszatértek Istenhez, lerombolták a bálványokat és elkezdték megadni ismét a tizedet az Úrnak. (2Krón 31.5-6) „…Izrael fiai bőségesen megadták a zsengét a gabonából, a mustból, az olajból, a mézből és minden mezei terményből. Bőségesen behozták […]

The post Tized, avagy fizetésünk „zsengéje” appeared first on 777.