Augusztus 17-én, vasárnap XIV. Leó pápa szentmisét mutat be, majd mintegy száz, szegénységben élő emberrel ebédel, akik az Albanói Egyházmegyéből érkeznek. Az albanói karitász igazgatóját, Alessio Rossit kérdezte a Vatican News munkatársa.

„A remény zarándokai” mottóval szerveztek motoros zarándoklatot a csíksomlyói ferences szerzetesek augusztus 9-én, szombaton.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében, a 2025. szeptember 14-i 10 órás latin nyelvű ünnepi nagymisén a következő művek hangzanak fel templomunk ének- és zenekarának előadásában:

Joseph Haydn: Nelson mise
César Franck: 150. Zsoltár
Georg Friedrich Händel: Halleluja
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Jesu Rex

Közreműködnek:

Avvakumovits Györgyi – szoprán, Hajdú Diána – alt, Csapó József – tenor és Tóth János – basszus

Vezényel:

Hegyi Barnabás karnagy

A Nelson-mise először 1798. szeptember 24-én hangzott el Kismartonban, de még Haydn életében (a többi nagymiséhez hasonlóan) többször előadták.

A hagyomány szerint Nelson angol admirális 1798. augusztus 1-3 közötti, a napóleoni flotta felett Egyiptom partjainál aratott abukiri győzelme adta az apropót a mise elnevezéséhez. Ami a hangszerelést illeti: a Nelson-mise az egyik legkülönösebb hangszerösszeállítású Haydn-mű, hiszen a vonószenekar mellett csupán orgonát, üstdobot és három trombitát alkalmazott a szerző.
Haydn hat öregkori nagymiséjének egyike a d-moll mise („Mise szorongatás idején”), melyet 1978-ban, az angol tengeri flotta Napóleon felett aratott egyiptomi győzelem idején írt. Két évvel később, amikor a győztes Nelson admirális Esterházy herceg meghívására Kismartonba látogatott, Haydn az ünnepi alkalomra a d-moll misét vezényelte. Innen ered a szájhagyomány: „Nelson-mise”.

Minden korábbinál kevesebb gazdátlan kempingfelszerelést hagytak hátra maguk után a Sziget Fesztivál résztvevői, és minden eddiginél több sátrat, matracot és takarót adtak le a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyűjtőpontjain: csaknem 300 sátrat, illetve 400 matracot tud majd hasznosítani a civil szervezet.

Templomunkban lesz a XIX. Ars Sacra Fesztivál ünnepélyes megnyitója a Gemma Énekegyüttes koncertjével

2025. szeptember 13. | 19:30 óra
Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) Templom

Köszöntőt mond:
Nagy Zsuzsanna asszony, a köztársasági elnök felesége, a fesztivál világi fővédnöke

Megnyitja:
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a fesztivál egyházi fővédnöke

A Gemma énekegyüttes az Ars Sacra Fesztivál nyitókoncertjének első felében a reneszánsz óriása – Giovanni Pierluigi da Palestrina előtt tiszteleg születésének 500. évfordulója alkalmából. A koncert második részében pedig Szűz Máriát köszönti, mivel számos Mária-ünnep – Kisboldogasszony, Szűz Mária neve napja, Fájdalmas Szűzanya, Fogolykiváltó Boldogasszony – található szeptemberben.
 
Gemma Énekegyüttes:
Pásztor Júlia, Győrffy Katalin, Sapszon Zsófia – szoprán
Sapszon Borbála, Kurucz Emese, Horogszegi-Lenhardt Erika, Arany Judit – alt
Szili Attila, Bucsy Bence, Nagy Ákos – tenor
Ujházi János, Balás Gábor, Tóth Márton – basszus

Műsor:
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Surge, illuminare, Hierusalem á 8
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa ’Papae Marcelli’ – Kyrie & Gloria
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Stabat Mater á 8
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa ’ Viri Galilei’ – Sanctus & Benedictus
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Alma Redemptoris Mater á 8
 
Liszt Ferenc: Salve Regina
Arvo Pärt: Bogorogyice
Pierre Villette: Hymne à la Vierge
Jaakko Mäntyjärvi: Ave Maria
Maurice Duruflé: Tota pulchra
Benjamin Britten: Hymn to the Virgin
Szergej Rahmanyinov: Bogorogyice
Francis Poulenc: Salve Regina

További információ: https://ars-sacra.hu/prg.php?prgid=7892

Ha körülnézel, te is biztos látod: egyre többen hordozzák magukban a feldolgozatlan fájdalmak súlyát, és a keserűségük olykor indulatokban is megnyilvánul. De van kiút: a kedvesség, a türelem és a szeretet kis cseppjei képesek változást indítani – talán éppen ma, itt és most, általad is. Elképesztően sok a frusztrált, saját életének keserűségét másokra zúdító ember. Különösen Budapesten tapasztalom ezt. Pattanásig feszült idegekkel, szinte várják, kibe lehet belekötni, és addig a pár percig csökkenteni a belső szorongásukat, agressziójukat. Ijesztő mentális állapotban vannak, nem is kevesen.  Fel nem dolgozott traumák? Gyerekkori fájdalmak megkövülése? Érzelmi elhanyagoltság? Kilatástalan életkörülmények? Nem a felelősöket, vagy az okokat akarom keresni. De annyira fájdalmas látni ezt. Néha félelmetes velük utazni a villamoson. Néha csak szomorú vagyok, tehetetlen. Rámförmedtek már sokan apróságokért, idegenek. Nehéz ilyenkor nem reflexből visszatámadadni, hanem elszámolni háromig magamban, és emberi módon reagálni, mégis védve a határaimat. Ez a poszt nem arról szól, hogy eggyel többen panaszkodjunk. Inkább arról, hogy próbáljunk meg kedvesebbek lenni egymással. Tudom, pont azokhoz nem érnek el az ilyen szavak, akik a legmélyebben vannak. De hiszem, hogy mindannyian hatást gyakorlunk egymásra. Vagy építünk, vagy rombolunk a szavainkkal, tetteinkkel.  Amikor egy pillangó megrezdíti a szárnyait, abból szélvihar lehet. Ha csak néhányan tudatosak vagyunk, […]

The post Hatalmas kiváltság, hogy részt vállalhatunk a szeretet forradalmában appeared first on 777.

Nyugalmazott kántorok találkozóját tartották a Szentegyháza határában fekvő Majzosban. A tizenkettedik alkalommal megszervezett, hálaadó szentmisével egybekötött összejövetelt minden évben Geréd Vilmos kántor-karnagy hívja életre. Az idei szentmise főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt – adta hírül a RomKat.ro erdélyi katolikus hírportál augusztus 12-én.

Idén Szent István király ünnepén különleges jubileumra emlékezünk: a második világháború viszontagságai után nyolcvan éve tért haza a Szent Jobb, az államalapító király ereklyéje. Augusztus 20-án e jeles évfordulóra is emlékeznek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren.

A II. Országos Rendőr Amatőr Sárkányhajó Fesztiválon, amelyet augusztus 8-án Balatonfüreden tartottak, az ország különböző pontjairól érkezett csapatok mérték össze erejüket, állóképességüket és csapatszellemüket. A versenyen a Veszprémi Érsekség „Sárkányölő Szent György” csapata is részt vett, melynek idén is evező tagja volt Udvardy György érsek.

Augusztus 11-én közzétették a Gazdasági Titkárság prefektusa által aláírt és a pápa által jóváhagyott leiratot (rescriptum), amely számos új rendelkezést vezet be az apasági szabadsággal, a fogyatékkal élő vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szüleinek jogaival és a családi pótlékok biztosításával kapcsolatban.

„Szomorú szívvel adunk hírt arról, hogy Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök 2025. augusztus 13-án, az Istenszülő mennybemenetelének előünnepén, életének 94. évében megtért Teremtőjéhez” – írta meg a Hajdúdorogi Főegyházmegye. Keresztes Szilárd atya a legrégebben püspökké szentelt élő magyar főpásztor volt. Szomorú szívvel adunk hírt arról, hogy Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök 2025. augusztus 13-án, az Istenszülő mennybemenetelének előünnepén, életének 94. évében megtért Teremtőjéhez – adta hírül a Hajdúdorogi Főegyházmegye. Keresztes Szilárd (1932–2025) a magyar görögkatolikus egyház meghatározó püspöke volt. 1932-ben született Nyíracsádon, nyolcgyermekes család első gyermekeként. Családja komoly zenei hagyományokkal bírt, és a templom központi szerepet töltött be személyiségének formálódásában. Már gyermekkorában elhatározta, hogy pap lesz. Kiváló tanulmányai után 1950-ben jelentkezett a görögkatolikus hittudományi főiskolára, majd 1955-ben Dudás Miklós püspök szentelte pappá. Tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta, ahol teológiai doktorátust szerzett. Zenei tehetségét folyamatosan fejlesztette, orgonálni is megtanult. 1961-ben a hittudományi főiskola tanára lett, ahol dogmatikát, filozófiát és liturgikus éneket tanított. 1964 és 1969 között ösztöndíjasként tanult Rómában. Legjelentősebb életműve egyik mérföldköve volt az 1965-ös II. Vatikáni Zsinat utolsó ülésszakán a teljes magyar nyelvű Szent Liturgia megszervezése a Szent Péter-bazilikában, amely áttörést jelentett a görögkatolikus liturgia anyanyelven történő használatában. Ez a tett hozzájárult a liturgikus nyelvek reformjához a […]

The post Elhunyt Keresztes Szilárd püspök atya appeared first on 777.

Az Urunk színeváltozása görögkatolikus templom felszentelésének 25. évfordulóját ünnepelték Szirmabesenyőn augusztus 6-án. A templomépítés idején Szirmabesenyő még Sajópálfala filiája volt. Kezdetben Figeczki Balázs atya fogta össze a munka szervezését, egészen kevés induló tőkével.

„Senkinek sincs nagyobb szeretete, mint aki életét adja barátaiért.” Kolbe atya is ezt tette: az egész életét átható Isten iránti szeretetből adta életét társa helyett. Rá emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 14-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Szomorú szívvel adunk hírt arról, hogy Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök 2025. augusztus 13-án, az Istenszülő mennybemenetelének előünnepén, életének 94. évében megtért Teremtőjéhez – adja hírül a Hajdúdorogi Főegyházmegye.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 18,21–19,1

A tanévkezdésnek és a teremtett világ megóvásának középpontjában egyaránt a fiatalok, a gyermekeink állnak. A Bízd Rá Magad portálon megjelent írásban arra keresték a választ, hogyan tehetjük környezetkímélőbbé, pazarlásmentesebbé nemcsak a tanévkezdést, de magát az iskolai időszakot is. Fontos, de nem mellékes körülmény, hogy ezek az ötletek, gyakorlatok költséghatékonyak is.

Az Új Ember augusztus 17-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

A Piarista Rend Magyar Tartománya augusztus 13-án kiadott közleményét tesszük közzé a nagykanizsai piarista óvodával kapcsolatban.

Augusztus 13-án délelőtt a Szentatya a nagy melegre való tekintettel a VI. Pál teremben tartotta meg az általános kihallgatást. Ennek keretében folytatta a Jézus Krisztus, a mi reménységünk című jubileumi katekézissorozatot. Olasz nyelvű mai beszédének témája: Az árulás – „Csak nem én?” (Mk 14,19).