Hírolvasó
Hirdetések évközi 29. vasárnap
Leó pápa beszéde a FAO székházában: „Az éhínség legyőzése a békéhez vezető út”
Kapcsolatok a fókuszban – A romániai rendi elöljárók konferenciáinak ülése az erdélyi Lunkányban
„Torkunkon akad a szó” – Székely János püspök megáldotta az emberevéssel vádolt cigányok emlékhelyét
A Mosolygó Madonnától a Könnyező Szűzanyához – Új papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak Győrben
Véget ér a búcsúszezon – Beköszönt a csend időszaka Mátraverebély-Szentkúton
„Csupán eszközök vagyunk” – Szeretetszolgálatok zarándoklata Máriapócson
Mindig szeretetben – A székesfehérvári papi otthonban ünnepelt a 75 éves Katolikus Szeretetszolgálat
Egy pap úgy döntött, minden nap hordani fogja a reverendát – ez lett a hatása
Egy mexikói atya, Alvaro Salvador Gutierrez Félix egy nap elővette a szekrényből a reverendáját, és úgy döntött, onnantól mindenhova abban megy. Meglepő volt az emberek reakciója, de saját maga számára is több tanulsággal szolgált a „kísérlete”. Alvaro atya írását szemlézzük. Idén úgy döntöttem, hogy „coming out”-olok. Miután láttam, hogy olyan sokan dicsekednek a „különbözőégükkel”, tapsolnak nekik, és azt mondják nekik, hogy „milyen bátrak”, feltettem magamnak a kérdést: miért ne tenném én is? Így hoztam meg a döntést. Elővettem a szekrényből a reverendámat, és január óta minden nap reggeltől estig viselem. Így, ünnepélyes bejelentés nélkül, túl sok gondolkodás nélkül, előzetes magyarázatok nélkül, dicséretre nem törekedve, és attól sem félve, hogy kigúnyolnak, sértegetnek és furcsa pillantásokkal illetnek. Milyen volt a fogadtatás? Először is: soha nem gondoltam volna, hogy a reverenda napi viselése ilyen boldoggá tehet papként. Az utcán könnyebbé tette számomra, hogy sok olyan jó dolgot tegyek, amiről nem is álmodtam volna. Megáldottam, tanácsot adtam, segítettem, gyóntattam sok embert, akik úgy döntöttek, megbíznak bennem, amikor megláttak a papi ruhábaban. Másodszor: meglepetésemre még olyan helyeken is, mint a bevásárlóközpont, a mozi, az éttermek, a belváros, a könyvvásár, öt hónap alatt senkitől sem kaptam sértést vagy tiszteletlenséget, még a nyíltan katolikusellenes emberektől sem. A […]
The post Egy pap úgy döntött, minden nap hordani fogja a reverendát – ez lett a hatása appeared first on 777.
7 új szent az Egyházban – tragikusan szép életutak
Vasárnap XIV. Leó pápa hét boldogot avat szentté Rómában. „Ma hét tanú áll előttünk, az új szentek, akik Isten kegyelmével életben tartották a hit lámpását. Valóban, ők maguk is lámpásokká váltak, amelyek képesek voltak terjeszteni Krisztus fényét.” – mondta a pápa homíliájában. Ismerjük meg az Anyaszentegyház új szentjeit. Szent Bartolo Longo Róla már korábbi cikkünkben olvashattatok. Bartolo Longo a pompeji kegyhely alapítója, korunk szentje, hiszen 1926-ban távozott a mennyei hazába. Az ügyvéd Bartolo Longo keresztény neveltetésben részesült, mégis előbb keresztényellenes tüntetéseken vett részt, majd ateistává, később sátánista pappá lett. Az Úr azonban nem engedte el gyermeke kezét és hosszú küzdelmes évek után, családja imáinak közbenjárására Bartolo felismerte, hogy rossz úton jár. A domonkos testvérek segítségével elengedte a múltját és belépett a harmadrendbe, ahol a „Rózsafüzér testvér” nevet vette fel, ezzel is elköteleződve a Szűzanya iránt. Pompejibe egy bárónő kérésére érkezett, hogy a bérleti díjakat összegyűjtse, vele későbbiekben összeházasodott, ám házasságukat tisztaságban élték le. Ekkoriban találkozott az itt élők szegénységével és tudatlanságával, amely mélységesen elszomorította. Pompejiben egyszer aztán egy napon kétségek közé esett, ekkor köteleződött el a rózsafüzér felé véglegesen. Térdre borulva a következőket mondta: „Ha igazak a szavaid, hogy aki terjeszti a Rózsafüzért, az üdvözül, akkor elérhetem az üdvösséget, mert […]
The post 7 új szent az Egyházban – tragikusan szép életutak appeared first on 777.
Két elmúlás – Fecske Csaba és Rónai Balázs Zoltán verséről
Elindult a passiójáték-szervező képzés Vácon
A megfogant, de meg nem született életekre emlékeztek Pécsen
Analóg november – Offline élmények gyűjtésére hív a Szent István Intézet által meghirdetett kampány
Megkezdődött a Ferences Ösztöndíjprogram tizenharmadik tanéve
A Miskolci Egyházmegye ministránsai Sajópálfalára zarándokoltak
„A kitartást és a hitet a medencén kívül is továbbviszem” – interjú Kapás Boglárka világbajnok úszóval
„Azzal, hogy abbahagytam az úszást, azt hittem, hogy meghalt egy énem. Aztán lassan rájöttem, hogy nem halt meg, hanem ezeket az értékeket, amiket sportolóként megszereztem, mint a kitartás és az alázat, a medencén kívül ugyanúgy hasznosítani fogom” – mondta el a 777-nek adott interjúban Telegdy-Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes, világbajnok úszó. Bogival beszélgetni nagyszerű élmény volt, egy igazán szerény és kedves embert ismerhettem meg, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt a gyászról, az újrakezdésről, az Istenben való hitéről és arról is, miért tartotta fontosnak, hogy megházasodjon. Már egészen fiatalon, ötéves korodban elkezdtél versenyszerűen úszni. Mi adta a motivációt újra és újra az úszáshoz? Mi hajtott előre? Kisebb hullámzások a motivációmban mindennaposak voltak. Ha belegondolsz, mindennap nagyon nehéz beugrani a hideg vízbe, főleg télen. Teljesen normális, hogy voltak benne ilyenek. Nagyobb mélypontom egyszer volt csak, amikor már azon is elgondolkoztam, hogy érdemes-e tovább úsznom. Volt egy szemideggyulladásom 2013-ban, 20 évesen, ami nagyon ijesztő volt, mert nem láttam a jobb szememre, öt napig kórházban kezeltek, szteroidos kúrát is kellett kapnom. Utána sok idő volt, mire vissza tudtam térni, mert nem sportolhattam hosszú hetekig, hónapokig. Akkor éreztem azt, hogy teljesen leépültem, és feltettem magamnak a kérdést, hogy egyáltalán érdemes-e még küzdeni. Aztán mégis folytattam. Összességében mindig az aktuálisan […]
The post „A kitartást és a hitet a medencén kívül is továbbviszem” – interjú Kapás Boglárka világbajnok úszóval appeared first on 777.
