Hírolvasó
Mai evangélium – 2024. november 6.
Egyházunk új szentje: Marie‑Léonie Paradis
Megjelölték az egykori templom alaprajzát Gyulafehérváron
A Szentszék hangsúlyozza: a civilek elleni támadások elfogadhatatlanok
Hogy valóban a Szentlélek legyen a legfőbb katekéta – Hitoktatói továbbképzés Csíkszeredában
250 éves az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
A nápolyi érsekkel bővül a bíborosi kollégium
A Budapest Saxofone Quartet koncertje a szombathelyi püspöki palotában
A holnapután iskolája – Megjelent Gloviczki Zoltán, az AVKF rektora új könyve
#csakegygondolat – Miért mondjuk ki nehezebben Jézus nevét, mint Istenét?
Észrevettétek? Isten nevét valahogy sokkal többet emlegetik, mint Jézusét. És megfigyeltem, hogy én is könnyebben mondom ki egy nagyobb társaságban. De vajon miért lehet ez? Vajon mi lehet az oka, hogy Istent előszeretettel emlegetjük, ha a hitünkről van szó, míg a Fiának, Jézus Krisztusnak a nevét ritkábban mondjuk ki? Mintha Istent kellemesebb lenne emlegetni, Jézust pedig néha – most nyersen fogalmazok – kényelmetlen. És meglepő módon ezt nemcsak azoknál figyeltem meg, akik nem hívők, hanem a magukat megtértnek nevező, illetve vallásukat aktívan gyakorló ismerősimnél is – időnként saját magam is beleértve. Ott lehet egyrészt a XXI. századot rendkívüli módon behálózó PC-kultúra. A szótárak definíciója szerint a politikai korrektség (angolul political correctness, PC) azt jelenti, hogy valaki úgy fogalmaz és viselkedik, hogy közben igyekszik elkerülni, hogy megsértsen, megbántson másokat, legyen az akár egy másik személy, vagy akár egy vallási, kulturális, etnikai vagy egyéb közösség. Ez a jelenség nemcsak a médiában terjedt el egyre nyilvánvalóbban, hanem a hétköznapi beszédben, egymás között is. Mint tudjuk, Isten nagyjából bármelyik vallás istenségét jelentheti, sőt az ezoterikusok néha a teljesen személytelen univerzumra is használják a nevét „szinínomaként”. Ez a név tehát egy könnyebben bevehető kifejezés, amellyel jó eséllyel nem keltünk nagy megbotránkozást senkiben. Jézus neve viszont […]
The post #csakegygondolat – Miért mondjuk ki nehezebben Jézus nevét, mint Istenét? appeared first on 777.
Püspöki szentmisén imádkoztak a hivatásokért novemberben is Andocson
Elkészült Alexandriai Kelemen görög egyházatya Szőttesek című művének teljes magyar fordítása
Ma választ elnököt Amerika – de mi köze az USA-nak Szent Imre herceghez?
Amerika választ – 2024. november 5-én. Azaz Szent Imre, a magyar ifjúság védőszentjének napján. Érdekes egybeesés, mondhatjuk. De talán annál egy picivel több is. Szent Imre tisztelete az érett középkorban Európa-szerte elterjedt. Joggal feltételezhető, mert kétségkívül valószínű az, amit ugyanakkor legjobb tudomásom szerint a történettudomány még nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy az a bizonyos Amerigo is az 1083-ban szentté avatott magyar herceg után (Imre, Emerich, Amerigo) kapta nevét. Kacsa-e tehát, hogy végső soron a mi Imrénk az új kontinens névadója? Mit tudhatunk most erről biztosan? És vajon mit tudnak az éppen választási urnák elé járuló amerikaiak? Az elismert történész, Tarján M. Tamás írja: „Az America elnevezés 1507-ben bukkant fel először egy lotaringiai térképen, és azzal magyarázható, hogy Kolumbusz élete végéig (1506) azt hitte, Indiát találta meg, és Vespucci volt az első, aki kijelentette, hogy új kontinenst talált (bár ő még Dél-Amerikát külön szigetnek hitte). Kevéssé ismert, hogy az 1512-ben, Sevillában elhunyt itáliai felfedezőt tekinthetjük a mai Venezuela (a Venezia, azaz Velence városnévből) névadójának is.” A hálás utókor tehát (konkrétan Martin Waldseemüller kartográfus) Amerigo Vespucci után nevezte el az új kontinenst. Ez eddig biztos. De mi bizonyítja, hogy az Árpád-házi szentről kapta a nevét Amerigo? Nyilvánvaló bizonyíték nincs, nem is […]
The post Ma választ elnököt Amerika – de mi köze az USA-nak Szent Imre herceghez? appeared first on 777.
Ferenc pápa Adrian Józef Galbas katowicei érseket nevezte ki Varsó érsek-metropolitájává
Imádsággal áthidalható a távolság a földi élet és túlvilág között – Hramota a Rózsák terén
A lelkek összetartoznak síron innen és túl – Novemberi Mária-köszöntő Csíksomlyón
2024. november 10. 10:00 – Mozart: Koronázási mise
2024. november 10-én vasárnap a 10 órai szentmisén Mozart Koronázási miséje hangzik el.
Közreműködik:
Ducza Nóra szoprán
Hajdú Diána alt
Megyesi Zoltán tenor
Fülep Máté basszus
a templom Ének- és Zenekara
Orgonál:
Hegyi Barnabás
Vezényel:
Baksa Endre