Hírolvasó
A Győri Egyházmegye természeti értékei – Hédervár és Lipót
Akik számára Krisztus az élet – A szerzetesi elköteleződést ünnepelték Pannonhalmán
Az ügynök nyolc élete – Tom Cruise és a Mission: Impossible-mozik
Leó pápa augusztus 17-én Albanóban mutat be szentmisét
„Mária, a remény legfőbb tanúja” – Kovács Zoltán mariológus atyát kérdeztük
Mária számtalan megnevezése közül az egyik: a remény anyja. Mivel idén a katolikus egyház a remény szentévét ünnepli, ezúttal Mária reményéről elmélkedtünk Kovács Zoltán mariológus atyával. Különösen arra voltam kíváncsi, hogy miben mutatkozik meg a remény Mária földi életében, és mit tanulhatunk tőle a saját küzdelmeinkre vonatkozóan. Számomra nagy ajándék volt ez a beszélgetés, melyben szó esett krízisekről, szenvedésről és halálról; ugyanakkor hitről, reményről és feltámadásról is. Fogadjátok szeretettel! Amikor a remény szentévét meghirdető „Spes non confundit” (A remény nem csal meg) kezdetű pápai bullát olvastam, megakadt a szemem a Máriáról szóló részen. Ferenc pápa azt írja, hogy „a remény Isten anyjában találja legfőbb tanúját”. (24. pont) Hallottam és olvastam már korábban is azt a kifejezést, hogy Mária a remény anyja, viszont nem tudtam pontosan, hogyan kell ezt értelmezni, mit jelent Mária reménysége és hogyan tudunk ebbe kapaszkodni saját életünk küzdelmeiben. A májusi, Máriáról mint égi édesanyánkról szóló beszélgetést követően ismét egy együtt gondolkodásra kértem meg Kovács Zoltán atyát, melynek ezúttal a remény áll a középpontjában. A remény az isteni erények triptichonjának egyike. Ferenc pápa azt írja „Spes non confundit” kezdetű bullájában, hogy „a remény adja az alapvető tájolást, mutatja a hívő lét irányát és célját” (18. pont). Zoltán atya […]
The post „Mária, a remény legfőbb tanúja” – Kovács Zoltán mariológus atyát kérdeztük appeared first on 777.
Organikus pedagógia szakirányú továbbképzés indul Pécsett
Isten az Apád, nem az apád
A szülői szeretet és gondoskodás mély nyomot hagy istenképünk alakulásában: könnyebben hisszük el Isten megbocsátó szeretetét, ha azt otthonról hozott tapasztalataink is megerősítik. Schindler Zsófia pszichológus írásában gyakorlati tanácsokkal segít felismerni, mikor árnyékolja be a szüleinkről alkotott kép a mennyei Atya képét, és hogyan találhatunk gyógyulást egy befogadó közösségben. Ideális esetben egy szülő Isten szeretetét és gondoskodását közvetíti a gyereke felé azáltal, hogy óvja, támogatja és ügyel a szükségleteire. Könnyebb elhinni, hogy a Mennyei Atya örül nekünk és megbocsátja a hibáinkat, ha otthonról hasonló tapasztalatokat hozunk, míg, ha rendszeresen azt éltük át, hogy a jelenlétünk teher és a botlásaink szigorú büntetést vonnak maguk után, nehezebb lehet elfogadni Isten kegyelmét. Természetesen bőven látunk példát arra, hogy valaki akár a legelhanyagolóbb környezetből érkezve is bensőséges istenkapcsolatra tesz szert, ezért hiba lenne azt állítani, hogy a negatív tapasztalatok végleges torzulást kreálnak. Mégis, tagadhatatlan, mennyire meghatározó a szülők szerepe az istenképünk alakulásában. Ma három tanácsról írok, amely segíthet, ha te is hasonló problémával küzdesz. Vedd észre, ha Isten túlságosan hasonlít a szülődre! Gyakran teljesen vakok vagyunk a szülő és az istenképünk közötti párhuzamra, vagy ha érzékeljük is, nem vagyunk tisztában a mértékével. Ha bizonytalan vagy, hogy ez téged vajon mennyire érint, mutatok egy egyszerű […]
The post Isten az Apád, nem az apád appeared first on 777.
