Hírolvasó
Ki nekem Jézus? – Kiállítás nyílt a győri egyházmegyei zsinat pályázatára érkezett művekből
Megáldották a termést az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szőlőbirtokán
Idén is megszervezik az apák zarándoklatát a Hajdúdorogi Főegyházmegyében
Útravaló – 2025. szeptember 10.
Mai evangélium – 2025. szeptember 10.
Meg kell újulnia igelátásunknak – Versantológia kortárs keresztény költőktől
Boldog Bódi Mária Magdolna a Balatonon – Beszélgetés a posztulátorokkal a Szent Miklós hajón
Hálaadó szentmisét mutattak be Carlo Acutis szentté avatásáért a vatikáni Szent Péter-bazilikában
Elfáradt és elment – in memoriam Koós Boglárka
Koós Boglárka, a Budaörsi Latinovits Színház 27 éves színésznője szeptember elején öngyilkosságot kísérelt meg albérletében. Kolléganője találta meg, és azonnal értesítette a mentőket, akik napokig küzdöttek az életéért. A fiatal művésznő azonban kómába esett, és szeptember 7-én elhunyt. Halála megrázta a színházi közösséget, több előadást elhalasztottak, kollégái fájdalmas üzenetekben búcsúztak tőle. Tragédiája felhívta a figyelmet a mentális egészség fontosságára. Alább egy kolléga személyes hangvételű írása olvasható. akivel nem ismerték egymást, mégis mélyen megérintette Bogi távozása. Sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e, kell-e megszólalni akkor, amikor a csönd és együttérzés ideje lenne. Érdemes-e megszólalni akkor, amikor a gyász és szomorúság rátelepszik az emberre, mint egy nagy fekete lepedő. Amikor beborítja szívünket a sötétség, mert elment egy törékeny kolléganő, egy tehetséges színész. Elment abból az egyébként csodás világunkból, amit teremtő Istenünk alkotott számunkra, hogy munkálkodjunk és gyümölcsöt teremjünk benne. Itt hagyta szeretett családját, barátait, kollégáit és a színházi szakmát. Azt a csodálatos szakmát, amire feltette életét. Aki jártas a színház világában, az pontosan tudja, hogy mennyi áldozattal és lemondással jár. Mennyi sikertelenséggel, kudarccal, fájdalommal, de ugyanakkor mennyi örömmel, boldogsággal és szeretettel. Évekig próbálkozunk, van, akit elsőre felvesznek, van, akit sokadjára. Aztán az egyetem utolsó éveiben már reszketve félünk, vajon lesz-e helyünk, munkánk. Felfigyel-e ránk […]
The post Elfáradt és elment – in memoriam Koós Boglárka appeared first on 777.
