Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 11,45–57

Roberto Pasolini kapucinus pap, a Pápai Ház szónoka megtartotta utolsó nagyböjti elmélkedését a Római Kúria tagjainak április 11-én a VI. Pál teremben Tágítsuk ki a reményünket címmel. Beszédében Mária Magdolna húsvéthajnali keresését elemezte, aki Jézust a holttestén keresztül szerette volna úgy megtartani, ahogy korábban megtapasztalta őt, ezzel azonban kizárva a feltámadás újdonságát.

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának előkészületeiről tartottak sajtótájékoztatót április 11-én Veszprémben, a Gizella Hotelben. Ezúttal a közelgő ünnepi eseménysorozat legfontosabb technikai részleteit is ismertették.

A magyarországi férfi szerzetesek életét érintő kérdésekről tárgyaltak a közösségek elöljárói a Gödöllői Premontrei Apátságban április 10-én.

A Vigilia 1948. októberi számában jelent meg Sík Sándor pap, piarista tanár, költő József Attiláról szóló írása, amelyből a költészet napján – a folyóirat április 11-i bejegyzése nyomán – részletet közlünk.

A Szentszéki Sajtóközpont április 11-én, pénteken délután friss híreket közölt a vatikáni lakhelyén lábadozó Ferenc pápa egészségi állapotáról: stabil a kórképe, enyhe javulással, amint az a tüdő sztetoszkópos vizsgálatából kiderült. Az utóbbi napokban a Szentatya több munkatársát fogadta a Kúriából.

Április 9-én ért véget a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban tartott háromnapos városi lelkigyakorlat. A húsvétra való lelki felkészülést Felföldi László pécsi megyéspüspök vezette. Harmadik, záró elmélkedésében a főpásztor elsősorban a fiatalokat és az őket támogató, segítő felnőtteket, szeminaristákat szólította meg.

1905. április 11-én született József Attila, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb lírikusa. E nap 1964 óta egyben a költészet napja hazánkban. A magyar lírát ezúttal Szabó T. Anna Látszó láthatatlan című versével ünnepeljük.

Székesfehérvárott, életének 56., papságának 25. esztendejében, hosszú betegség után, szentségekkel megerősítve megtért Teremtőjéhez Orvos Levente velencei plébánoshelyettes.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. A húsvéti ünneplés gyakorlati oldalához szól hozzá szakértő szerzőnk egy kicsit tágabb perspektívából.

Lackfi János, József Attila- és Prima Primissima díjas író, költő, műfordító, egyetemi tanár volt a nagykátai Szent György-templom vendége március 28-án, pénteken. Részt vett a közösségi keresztúton, majd a szentmisét követően tanúságot tett hitéről. Az alábbiakban Babinszkiné Karczub Mária beszámolóját tesszük közzé, szerkesztve, a magyar költészet napja alkalmából.

A fatimai kegyhely nem fontolgatja a Szentháromság-bazilika oltárképének, a grandiózus, 500 négyzetméter felületű mozaikalkotás eltávolítását, amelyet Marko Ivan Rupnik egykori jezsuita műhelye készített. Úgy döntöttek azonban, hogy felfüggesztik a műalkotás képeinek használatát a promóciós anyagokban, derült ki a 7MARGENS portugál szerkesztőség megkeresése nyomán.

A kapuvári Páli Szent Vince Iskolaközpontban (PSZVI) április 10-én nagyböjti lelkinapot tartottak. Különféle lelkiségi programokkal korosztályonként hangolódhattak rá a tanulók a közelgő húsvéti ünnepekre.

A Fides missziós hírügynökség április 10-én tette közzé Angelo Pagano OFMCap püspök, harari apostoli vikárius nyilatkozatát a vikariátus egyik papja elrablásával kapcsolatban. Habtewold atyát március 23-án vitték el, azóta se tudni, mi történt vele.

A Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány Kutatócsoportja, a Szent Mór Bencés Perjelség, valamint a Jáki Szaniszló Társaság a Templeton-díjas fizikus, bencés szerzetes emlékére A tudomány megváltója címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát április 4–5-én Győrben.

A munkálatok legkorábban ősszel kezdődnek meg, és várhatóan karácsonyra fejeződnek be. A belső felújítást követően teljes pompájában fogadja majd a betérő zarándokokat a máriakéméndi kegytemplom.

José de la Parra mexikói püspök 103 évesen a katolikus egyház történetének élő tanúja. Ő a világ legidősebb püspöke, még mindig tart misét, és egyike annak a négy ma is élő püspöknek, aki részt vett a II. vatikáni zsinaton. José de Jesús Sahagún de la Parra mexikói püspök 1922-ben született Cotijában, egy szerény kisvárosban, és 1946. május 26-án szentelték pappá. Tizenöt évvel pappá szentelése után XXIII. János pápa kinevezte őt a Hidalgo államban található, újonnan létrehozott Tula egyházmegye első püspökévé. Huszonnégy éven át volt az egyházmegye oszlopos tagja, mígnem 1985-ben II. János Pál pápa új kihívásra hívta: Lázaro Cárdenas egyházmegye első püspökévé. Ugyanazzal az odaadással, amellyel Hidalgóban szolgált, visszatért szülőföldjére, Michoacán államba, hogy egy növekvő közösséget pásztoroljon, ahol 1993-ig, a nyugdíjba vonulásáig maradt. A „nagy építő” Tlalnepantla jelenlegi érseke számára Sahagún de la Parra, aki Pulában pappá szentelte, „nagy építő” volt. Oktatási munkája mellett Sahagún de la Parra számos szociális projektnek szentelte magát, amelyeket ő maga finanszírozott, bizonyítva ezzel az igazságosság iránti mély elkötelezettségét. A Mezquital-völgy térségében, ahol az emberek mélyszegénységben éltek, a pap kis házak építését támogatta, hogy méltó életkörülményeket teremtsen számukra. A szeminaristákat is arra ösztönözte, hogy vegyenek részt ezekben a projektekben. „Elmentünk segíteni a kőműveseknek … délután […]

The post A világ legidősebb püspöke 103 éves lett appeared first on 777.

Kétszázharmincnyolc nehéz helyzetű kistelepülésen kérhetik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakembereinek segítségét a drogfüggőségből kiutat kereső fiatalok, illetve az érintettek hozzátartozói.

A muhi csatában részt vevő és hősi halált halt lovagokra emlékeztek Lébényben, az Árpád-kori Szent Jakab-templomban április 6-án. A Kard és Kereszt Johannita Testvériség, a Templomos Lovagrend, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend és a Himfy Bandérium tagjai díszőrséget állva tisztelegtek az 1241. április 11-én lezajlott ütközetben küzdő magyar és külföldi katonák emléke előtt.

A magyar költészet gazdag hagyományaiban különös helyet foglalnak el az istenes versek, melyek az ember és a transzcendens közötti kapcsolat mélységeit kutatják. Ezek a művek nem csupán vallási tartalmat közvetítenek, hanem az emberi lélek vívódásait, reményeit és hitkeresését is megjelenítik. Ezek az alkotások nem csak hívőknek szólnak: minden kereső ember számára kapaszkodót jelenthetnek a hétköznapok zűrzavarában. Tanításuk fontos eszköze lehet a lelki nevelésnek, az értékrend formálásának és az elcsendesedésre való képesség fejlesztésének. Éppen ezért érdemes ezeket a verseket újra és újra elővenni, olvasni és továbbadni.  A magyar költészet napja alkalmából hoztunk nektek 5 istenes verset. József Attila: (AZ ISTEN ITT ÁLLT A HÁTAM MÖGÖTT…) Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot ………………………………………. ……………………………………….   Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám és nem emelt föl engem. Ez a szabadság adta értenem, hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.   Ugy segitett, hogy nem segithetett. Lehetett láng, de nem lehetett hamva. Ahány igazság, annyi szeretet. Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.   Gyönge a testem: óvja félelem! De én a párom mosolyogva várom, mert énvelem a hűség van jelen az üres űrben tántorgó világon. Ady Endre: ÁLMOM AZ ISTEN Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy […]

The post 5 istenes vers a magyar költészet napjára appeared first on 777.