Fabók Mancsi Bábszínháza a Zsámbéki Öregtemplom romjai között mutatta be a Mennyei szép rózsa… című szakrális bábjátékát, amely Szűz Mária történetét mutatja be a fogantatástól a mennybevételig. Az előadás alapját ferences iskoladrámák, népi imádságok és Mária-legenda gyűjtemények adják, egyedi látványvilágban és zenei kísérettel. A játék évről évre Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kerül bemutatásra a templom falai között, zarándoklatszerű eseménnyé válva. A misztériumjáték egyszerre szent és profán, fájdalmas és humoros, mélyen kapcsolódva a magyar néplélek Mária-tiszteletéhez. Az idei év különlegessége, hogy a Nemzeti Színház nagyheti programjában is helyet kapott az előadás. Az előadással kapcsolatban megkerestük Fabók Mariann, Blattner Géza-díjas bábművésznőt, hogy meséljen a szakrális bábjátékukról. Színházunk a Zsámbéki Öregtemplom nyolcszáz éves romjaitól kőhajításnyira fekszik. Régi vágyunk volt, hogy e katedrális felszentelt terében, szakrális előadás szülessen. Nem beszélve arról, hogy a Romtemplom jobb apszisában száz évvel ezelőtt még látható volt a folyamatosan pusztuló falak felszínén egy Köpönyeges Mária freskó. Mivel személyes életünkben is nagyon fontos helyet foglal el a Szűzanya, nem volt kérdés, hogy misztériumjátékunk fő témája is Ő lesz. A bemutató óta hagyományosan minden évben, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én eljátsszuk Mennyei szép rózsa… – Mária misztérium című szakrális bábjátékunkat a Zsámbéki Öregtemplomban, szent időben, szent helyen. Így lesz ez idén is, […]

The post Szakrális bábjáték a Nemzeti Színház színpadán – nagyheti kulturális ajánló appeared first on 777.

Joób Dóra, tizenegy gyermekes édesanya a Facebookon írt bejegyzést arról a jelenségről, hogy mostanában egyre több poszt szól arról: „az anyák végre őszintén vállalhatják, ha megbánták, hogy gyereket vállaltak”. Elgondolkodtató sorok egy egészen másik szemszögből. ,,Borzasztó ritkán nézem a Facebookot, különösen random felugró posztokat, de ma egy poszton megakadt a szemem. Arról szólt, hogy végre vállalhatják az anyák őszintén, ha megbánták, hogy gyereket vállaltak. Elöljáróban elmondom, hogy senkit nem ítélek el, ha így érez, és nem „kritikaként” szánom, amit írni fogok, csak úgy érzem, muszáj 1-2 gondolatot leírnom ezzel kapcsolatban. A hozzászólások zöme, ha nem az összes – legalábbis, amíg olvastam – arról szólt, hogy igen, valóban hatalmas ,,szívás” az anyaság, és az anyák gyakorlatilag áldozatok, hajótöröttek, robotok, akik a negyvenes éveik körül jönnek rá, hogy feláldozták az egész életüket valamiért, amiért lehet, hogy a mai fejükkel már nem hoznának áldozatokat. Megmondom őszintén, majdnem egész nap ez járt a fejemben… Ha valaki, akkor azt hiszem, én pontosan tudom, milyen egy (vagy sok) hányással, rosszullétekkel, visszérrel, gyomorégéssel, hátfájással, összehúzódásokkal tarkított terhesség, milyen kemény dolog a szülés, milyen a szoptatással járó ,,ki vagyok zsigerelve” érzés, milyen egy (pontosabban sok) átvirrasztott éjszaka, milyen az, amikor éjszaka pisis ágyneműt kell cserélni, mennyi nyűggel járnak […]

The post Tényleg ennyire szörnyű lenne az anyaság? appeared first on 777.

Az egyéves szolgálatra jelentkező fiatalok mentori segítséget, megfelelő fogadóhelyet, valamint teljes ellátást és költőpénzt kapnak az Initiative Christen für Europa nemzetközi hálózat közvetítésével, melynek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is tagja: küld és fogad is önkénteseket. A magyar szervezet további önkéntesek jelentkezését várja franciaországi helyekre.

Április 12-én, szombaton és 13-án, vasárnap 16 órai kezdettel adták elő Máriabesnyőn az immár 18 éve hagyománynak számító Besnyői passiót. Az eseményen a Magyar Kurír fotóriportere, Merényi Zita is jelen volt, hogy képei révén olvasóink is részesei lehessenek a kivételes misztériumjátéknak.

Április 4-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kölcse görögkatolikus templomában az Előszenteltek Liturgiája keretében Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök felolvasóvá avatta Homoki Attilát. Az eseményről Orosz Gábor parókus írt beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.

Csak egy gondolat arról, hogyan működik Isten kegyelme élesen és valóságosan ott, ahol emberileg nincs remény vagy látható út. Ő minden képzeletet képes felülmúlni! Ahogy közeledem a 30. életévemhez, azt tudom mondani, hogy sokszor kerültem már olyan helyzetbe, aminek a megoldása emberileg teljesen lehetetlennek tűnt. Tudod, amikor benne vagy egy krízisben és már mindent megpróbáltál, ami csak eszedbejutott vagy amit a körülötted lévők tanácsoltak – család, barátok, lelkész, mentor, pszichológus, bárki – mégsem történt semmi. Látszólag. Mert amikor a szobád csendjében csak halkan imádkoztál vagy felsóhajtottál Jézushoz, akkor ott elindult valami. Nem kell, hogy érezd. Nem kell, hogy egyből lásd a körülményeiden. De tudd, hogy Ő hallotta az imád, és nem hagy abban, amiben vagy, amivel épp küzdesz. „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9) Sokszor hallottam és olvastam ezt az igét, de egészen más megtapasztalni. Kimondani, hogy „Uram, erőtlen vagyok, csak Te tudsz megoldást hozni” – egyáltalán nem könnyű. Emberként alapvető vágyunk, hogy kontrollálni tudjuk az életünk eseményeit, hogy érezzük, hogy van ráhatásunk a forgatókönyvre, ami alapján az életünk íródik. És amikor nincs…az kétségbeejtő. De éppen ezek azok a pillanatok, amikor Isten kegyelme valósággá válik. Lehet, hogy először csak lassan, halványan […]

The post #csakegygondolat – Isten kegyelme akkor a legvalóságosabb, ha gyengék vagyunk appeared first on 777.

Az alábbiakban Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét adjuk közre.

Ötödik alkalommal rendeztek cigánypasztorációs pedagógiai műhelyt az Egri Főegyházmegyében működő katolikus fenntartású oktatási intézmények számára. Április 8-án az ózdi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda látta vendégül az egyházmegye minden részéről érkező pedagógusokat.

Államtitkára, Pietro Parolin bíboros aláírásával a Szentatya táviratban fejezte ki részvétét a Dominikai Köztársaság fővárosában történt épületomlás áldozatai hozzátartozóinak. Santo Domingóban április 8-án, kedden hajnalban leomlott a népszerű Jet Set nevű szórakozóhely tetőszerkezete; a tragédia következtében több mint 180-an életüket vesztették, és a becslések szerint 250-en megsérültek.

A Liturgikus és Egyházzenei Intézet Harmath Artúr Központi Kántorképzője idén is meghirdeti kántorképző tanfolyamát, melyet június 26. és július 25. között szerveznek meg a budapesti Piarista Gimnáziumban (1052 Budapest, Piarista utca 1.). A jelentkezési határidő: június 16.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 12,1–11

Virágvasárnappal kezdetét veszi a Nagyhét: talán nincs még egy olyan meghitt, személyes elbeszélése a történetnek, mint a moldvai csángómagyarok népéneke, az Aranymiatyánk. Mária fiát kérdezi, mi fog vele történni az elkövetkező napokban, Jézus pedig válaszol édesanyja kérdéseire. Fájdalmas, megható és egyben dicsőséges párbeszéd zajlik kettőjük között. A történet már „virágszombaton” kezdődik, vagyis virágvasárnap előestéjén, ami előtt Jézus bevonul Jeruzsálembe. A cím az ismert Miatyánk szövegéhez nem kapcsolódik. Az „arany” jelző viszont utal a történet fontosságára. Egy édesanya és fia sorsfordító események sorozata előtt áll. Ezt énekli meg Danguly Réka, akit Csibi András kísér orgonán. Az ima egyik legszebb formáját Erdélyi Zsuzsanna találta meg a Palócföldön 1974-ben. Huszonnégy évvel később, 1998-ban Jáki Sándor Teodóz OSB karvezető, tanár gyűjtötte össze Moldvában. ARANYMIATYÁNK Virágszombaton este Mária fiát kérdezte, Jövő héten, mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Virágvasárnapján mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Akkor anyám király leszek, Jeruzsálembe bémegyek. Még nagy hétfőn mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Akkor, anyám, beteg leszek, A templomba nem mehetek. Hát nagykedden mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Akkor anyám vándorolok, Az utcákon le s fel járok. Nagyszerdán mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Akkor anyám hamis […]

The post “Mit fogsz tenni Szent Fiam?” – csodálatos csángó ének a Nagyhétre appeared first on 777.

Benkovics Péter háromgyermekes, keresztény édesapa, akinek életét Isten iránti bizalom és hiteles példamutatás jellemzi. Apaként igyekszik túllépni a hozott apai mintákon, hogy saját gyermekeinek új utat mutasson. Hitét nemcsak szavakkal, hanem életével, gyengeségeivel és kudarcaival is átadja nekik, megosztva velük a valóságot, és arra ösztönözve őket, hogy mindig Istenhez forduljanak. Traumatizált gyermekkorát és annak következményeit nem mentségként fogja fel, hanem motivációként a személyes fejlődésére és a bűnökből való gyógyulásra. A böjtöt és aszkézist nem vezeklésként, hanem belső szabadságra és Isten felé való nyitottságra használja, kifejezve ezzel, hogy az igazi változáshoz Isten kegyelmére van szükség. Apaként hogyan tudtál úgy elindulni, hogy ne az apai mintád határozzon meg, hanem egy egészen új utat kezdj el járni a gyermekeid előtt? Máté evangéliumában van egy történet, melynek a végén az apostolok kétségbeesett kérdést intéznek Jézushoz: „akkor hát ki üdvözülhet?”. Ha saját nyomorúságunkra nézünk, akkor valóban kétségbeejtő a helyzetünk: bűnre hajló természetünk, rossz szokásaink, rossz beidegződéseink, rossz mintázataink fogságából emberileg teljesen lehetetlennek tűnik kitörnünk, ha reálisan mérjük fel a helyzetünket. Ez mindenkire igaz, az én esetemben az apai traumák által belém vésődött mintázatok „csupán” az emberileg amúgy is kilátástalan helyzetet tették még borúsabbá. Hogy a kapott családi – különösen az apai – mintának hatalmas szerepe […]

The post „A gyerekeim előtt nem akarok hazudni Istenről” – interjú Benkovics Péterrel appeared first on 777.

Az ország északkeleti részén fekvő Szumiban április 13-án, virágvasárnap két orosz rakéta hullott az ünneplésre összegyűlt hívekre. Visvaldas Kulbokas érsek, Ukrajna apostoli nunciusa fájdalmát fejezte ki és azt mondta: „Nem marad más, mint az Úrhoz fordulni, hogy megvédjen bennünket, hiszen úgy tűnik, hogy más erő nem képes megvédeni a békét és az életet”.

Udvardy György veszprémi érsek nagyböjti lelkigyakorlata keretében hét héten át egy-egy elmélkedéssel segíti a Veszprémi Főegyházmegye hívő közösségét abban, hogy méltó módon tudják majd megünnepelni a húsvétot. A lelkigyakorlat hatodik alkalma április 9-én volt Veszprémben, a Feltámadt Üdvözítő-templomban.

„Istennek az a vágya, hogy egy ember se legyen mindegy” – vallja a Segítő Nővérek Kongregációjához 2001 karácsonyától tartozó Czakó Ágnes, akivel a rend Csobánkán működő házában több érdekes téma mellett pályájáról, a szerzetesség örömeiről és a lelki segítésről beszélgetett Ayhan Gökhan. Részleteket közlünk Ágnes nővér interjúban elhangzott válaszaiból.

Az óbudavári nemzeti Schönstatt szentély húszéves jubileumát ünnepelte a Magyar Schönstatt Családmozgalom sok-sok családja április 12-én. Visszaemlékeztek a kezdetekre, az alapítókra, az építkezésre, küzdelmekre és eredményekre. Hálát adtak az emberi és lelki áldozatért, a fizikai és szellemi munkáért, anyagi hozzájárulásért. Betekintést engedtek lelkiségükbe, életükbe.

A Szentatya, aki még gyengélkedik, április 13-án nem tudta együtt imádkozni a szokásos vasárnap déli Úrangyalát a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel és zarándokokkal, a Szentszék viszont délben közzé tette a virágvasárnapra készített beszédének szövegét, melyben az evangéliumi szakaszról, az Úr kínszenvedéséről elmélkedik, és néhány aktuális kérdésről is beszél.

Az Életúton Sillye Jenővel című dokumentumfilm bemutatójára és ezzel egybekötött beszélgetésre gyűltek össze március 22-én délután Érsekvadkerten, a Kolping-házban. Molnár Arnold írását szerkesztve közöljük.