Április 17-én, nagycsütörtökkel kezdetét vette a húsvéti szent három nap, a délelőtti olajszentelési szentmisékkel. Az esti szertartásokon az utolsó vacsora emlékmiséjére gyűltek egybe a hívek. A külhoni magyar egyházmegyék liturgiáiról az egyházmegyék beszámolói alapján állítottunk össze egy körképet.

INRI, Iesus Nazarenus Rex Iodeorum, vagyis A Názáreti Jézus, a Zsidók Királya. Ez volt Pilátus revansa, válasza a nép ámokfutására. Reményik Sándor református lelkészként, az Ige forgatójaként szemléletes képet ad Pilátus lelkéről, meghasonlottságáról. Reményik Sándor verse a római helytartó helyzetéből tárja elénk nagypéntek fájdalmát. A mű különös érzékkel vonultatja fel Pilátus lelkitusáját. Rómaikén a zsidók apró-cseprő dolgaival foglalkoznia terhes volt számára, a hatalom kikezdte személyiségét, sok vér tapadt a kezéhez és neki kellett döntenie a Megváltó sorsa felől is, akit ráadásul valójában nem talált bűnösnek… Óriási megpróbáltatás lehetett. Bár vallási tekintetben nem involválódott személyesen a történésekbe, mégis jelzésértékű, hogy megpróbált még egy esélyt adni Jézusnak, így a népnek, de hiába állította egy köztörvényes bűnöző mellé és adta át a jogot és lehetőséget az ítélethozatalban, az emberek mégis egy rablót, Barabást mentették fel, Jézus helyett. Ahogy meg volt írva. Pilátus nekem az az ordító tehetetlen düh, ahogy ennek a versnek a tetőfokát szavalva mondanám. Olyan sokszor vagyunk pilátusok, megfeszítjük a Megváltónkat bűneinkkel, majd mossuk kezeinket, hiszen mi csak a körülmények áldozatai vagyunk. A közöny és a hárítás következményeit viselnünk kell, de nem hagyhatjuk, hogy a bűn egyre messzebb sodorjon a Jóistentől, meg kell halljuk szelíd, szeretettel teli szólongatását, ahogy nevünkön nevezve […]

The post „A Messiástok megmenteni késtem, de négy betűt a keresztjébe véstem” – vers Pilátustól, Reményik tollából appeared first on 777.

Mit jelent ma keresztényként élni egy olyan világban, amely gyakran a kényelmet és a sikert állítja középpontba? Rónaszéki János atya nagypénteki elmélkedése arra hív, hogy ne csak szemlélői legyünk a kereszt titkának, hanem vállalói is – úgy, ahogyan Krisztus tette. Ferenc pápa gondolataival összhangban mutat rá: a kereszt nem csupán szenvedés, hanem az isteni szeretet legmélyebb kinyilatkoztatása, amely megtisztít, átformál és új életre hív. Szent Háromnap Ferenc pápával Rónaszéki János atya elmélkedése – 2025. húsvét Nagypéntek Versenyszerűen fociztam, így valamennyire ismerem a sport világát. Az élsportolók pontosan tudják, hogy a sikert mindig rengeteg lemondás és áldozat előzi meg. Ahhoz, hogy valaki nagy teljesítményt tudjon nyújtani, teljesen át kell magát adni egy olyan életformának, ami behatárolja mindennapjait, keretek közé szorítja életterét, kikapcsolódási lehetőségeit, társas kapcsolatait. De mindezek vállalása nélkül elérhetetlenné válna a cél, amely a szeme előtt lebeg és a szívében él. Odaadott életre és az életforma alázatos vállalására van szükség, ami a hétköznapok csöndjében történik.  Hasonló dinamika játszódik le mindannyiunkban, amikor a hit és a kereszténység elkezd fontossá válni az életünkben. Eleinte szinte rajongunk Jézusért, csodáljuk Őt, fontosak számunkra a keresztény értékek, szeretjük őket védelmezni és megóvni. Azonban sokszor megkísért minket a gondolat, hogy a kereszténység egy elméletrendszer, egy ideológia […]

The post Szenvedés nélkül nincs teljesség – Rónaszéki János atya nagypénteki írása a kereszt erejéről appeared first on 777.

Április 17-én, nagycsütörtökön délelőtt a krizmaszentelési szentmise keretében Székely János szombathelyi megyéspüspök diakónussá szentelte Csupor Márton és Fábián András papnövendékeket.

Nagycsütörtök (idén április 17.) délelőtt a főpásztorok a papsággal közösen mutatnak be szentmisét, amelyen megújítják azokat a fogadalmakat, amelyeket a szenteléskor Istennek és az egyháznak tettek. A szentmise másik fontos mozzanata a liturgia keretében a szentségek kiszolgáltatásához, valamint az oltár-, templom-, harang- és papszenteléshez használt olajok megáldásának a szertartása.

Az egri bazilikában szentmisével emlékeztek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására április 17-én, nagycsütörtökön este.

Az alábbiakban Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár írását olvashatják.

A bécsi Kunsthistorisches Museum képtárának egyik legfigyelemreméltóbb alkotása Caravaggio Töviskoronázás című festménye. Az evangéliumból jól ismert jelenetet a művész nem a szokásos módon ábrázolta, nem úgy, ahogyan általában más festőknél látjuk.

Az alábbiakban Csikor Zsolt, a budapest-pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia közösségének tagja írását olvashatják.

Az utolsó vacsora emlékezetére Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke április 17-én, nagycsütörtök este szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A liturgia keretében sor került a lábmosás szertartására is, az Úr Jézus utolsó vacsorakor tett gesztusát felidézve.

Több mint ezer résztvevő volt jelen a Gyergyói-medence legnagyobb nagyheti zarándoklatán, a remény zarándokainak április 16-i, nagyszerdai fáklyás keresztútján.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján a közelmúltban megjelent magyar fordításban Ferenc pápa C’est la confiance (A bizalom az) kezdetű apostoli buzdítása az Isten irgalmas szeretetébe vetett bizalomról, melyet Lisieux-i Szent Teréz születésének százötvenedik évfordulója alkalmából adott ki 2023. október 15-én.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke április 17-én, nagycsütörtök délelőtt olajszentelési szentmisét mutatott be Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspökkel és a Győri Egyházmegye papságával a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor a szentmise keretein belül megszentelte a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát.

„Neked is a szentek közösségében kell élned!” – Prohászka Ottokár püspök életutat kijelölő, programadó gondolatát bontotta ki háromnapos április 14. és 16. közti nagyböjti lelkigyakorlatában Spányi Antal megyéspüspök Székesfehérváron, a Szent István király-székesegyházban. A szentmiséket város papsága mutatta be.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye munkatársai számára tartott idei nagyböjti lelkinapra április 15-én került sor Vajdahunyadon, ahol Korom Imre plébános vendégszeretetét élvezték. A lelki elmélyülést szolgáló napot Oláh Zoltán teológiai tanár, nagyprépost vezette, aki a jubileumi év témájához kapcsolódva a reményt állította a középpontba.

Az alábbiakban Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékének vezetője ünnepi írását olvashatják.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 18,1–19,42

Hagyományosan nagycsütörtök délelőtt a Katolikus Egyház székesegyházaiban a főpásztorok az egyházmegyéjük papságával koncelebrálva olajszentelési, más néven krizmaszentelési szentmisét mutatnak be. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Az április 17-i olajszentelési szentmisékről az egyházmegyék tudósítása alapján adunk körképet.

Nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. Az április 17-i szertartáson a főpásztor tizenkét hívőnek: az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet egy elsőéves papnövendékének, valamint a plébániai hívőközösség tizenegy férfi tagjának mosta meg a lábát.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésére, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház – ősrégi hagyomány alapján ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmisét. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.