A Katolikus Társadalmi Napoknak (KATTÁRS) idén szeptember 27. és 29. között Budapest adott otthont. A rendezvénysorozat vasárnap délelőtti záró szentmiséjét követően még volt egy „ráadás” program: a dicsőítő est, amelynek szintén a Szent István-bazilika adott otthont. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök vezetésével, keresztény könnyűzenészek, énekesek szolgálatával volt szentségimádás.

Szeptember 23-án Szekszárdon Felföldi László pécsi megyéspüspök és Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója szenvedélybetegek és hozzátartozóik segítéséért együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás a Katolikus Szociális és Gyermekvédelmi Szakellátásokat és Szolgáltatásokat Fenntartók Fóruma felkérésére jött létre.

Lelkipásztori tanúságtételekkel bővített nemzetközi teológiai konferenciát szervezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Kutatóközpont Paulus Hungarus erkölcsteológiai munkacsoportja és a Reconciliatio Esterházy János Egyesület Esterházy János életművéről szeptember 24-én Budapesten, a PPKE Szent II. János Pál konferenciatermében.

Szeptember 29-én, belgiumi apostoli látogatásának utolsó napján a Szentatya a brüsszeli Baldvin Király Stadionban bemutatott szentmise végén, Luc Terlinden malines–brüsszeli érseknek a látogatást megköszönő beszéde után imádkozta el a hívőkkel a vasárnap szokásos Mária-imát, az Úrangyalát.

Reményik Sándor (1890–1941) Kolozsváron született, és ott is halt meg. Az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő költője, a két világháború között a transzilvanizmus lírai képviselője volt. Szeptember 26-án este, telt ház előtt tartottak verseiből költői estet Budapesten, a budapest-angyalföldi Kávé Szünet kávézóban A lámpagyújtogató címmel.

Szeptember 29-én, az évközi idő 26. vasárnapján, belgiumi apostoli látogatásának utolsó napján délelőtt a Szentatya a brüsszeli Baldvin Király Stadionban mutatott be szentmisét, melyen mintegy harmincöt ezer hívő vett részt.

A nagybecskereki Nepomuki Szent János-székesegyházban szeptember 24-én megülték az egyházmegye védőszentjének napját, Szent Gellért püspök és vértanú ünnepét.

Wilfrid Stinissen (1927–2013) a belgiumi Antwerpenben született. 1944-ben lépett be a kármelita rendbe. 1967-ben elöljárói Svédországba küldték, hogy társalapítója legyen egy kis szemlélődő közösségnek. A lelki életről szóló számos könyvéből több megjelent magyarul: A keresztény meditáció mélységei (2005), Istenbe rejtve (2027), Egyszerű szóval Istenről I-II. (2025).

Ferenc pápa szeptember 26. és 29. között, 46. külföldi apostoli útja során Luxemburgban és Belgiumban tett látogatást.

„Kifejezetten is meg kell hirdetnünk és tanítanunk kell katolikus keresztény hitünket, mert nincs más név az ég alatt, csak Jézus Krisztusé, ő az ember Megváltója, benne van üdvösségünk” – emelte ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁSR) záró szentmiséjén Budapesten, a Szent István-bazilikában szeptember 29-én.

2014 májusában nyitotta meg kapuit a turisták előtt a pécsi püspökség, és azóta több mint egymillióan váltottak jegyet valamelyik épületének megtekintésére. A mérföldkő méltó megünneplésére a Pécsi Egyházmegye nyereményjátékot hirdetett; egy szerencsés látogató életre szóló élménnyel gazdagodott 2024. szeptember 21-én a pécsi székesegyházban.

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Szeptember 28-án délután a Szentatya egyetemi hallgatókkal találkozott a leuveni katolikus egyetemen (Université Catholique de Louvain). Megérkezésekor a UC Louvain rektora, a KU Leuven rektora, Malines-Brüsszel érseke mint nagykancellár, Ottignies-Louvain-la-Neuve polgármestere és a tartomány kormányzója fogadta.

A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: „Ki olyan, mint az Isten?”; a másiké Gábriel (Gábriél): „Isten embere”, „az Isten erősnek bizonyult”; a harmadiké Rafael (Rafaél): „Isten orvossága”.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Szeptemberben Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 9,38–43.45.47–48

–A Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében szeptember 29-én este az Erkel Színházban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fenntartásában működő Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium növendékeiből alakult együttes lépett színpadra a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Az egyedi felállást a Liszt Ferenc-díjas Hollerung Gábor vezényelte.

A Katolikus Társadalmi Napok második napján, szeptember 28-án a Rázós kérdések beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a Nemzeti Múzeum dísztermében Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese kérdezte Boros Juliannát, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, a Karitász munkatársát és Vecsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, felzárkóztatásügyi miniszterelnöki biztost.

Egy hírmondó nyáron át messze, a hegy tetején ül, távol a hírektől és távol a világtól. De eljön a nap, amikor elindul lefelé, és „ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van! / nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!” Csodálatos vers az ősz beköszöntéről, és az évek ritmusáról, Isten versének szép, szent ritmusáról. Babits Mihály klasszikusát választottuk ezúttal.

A Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) második napján, szeptember 28-án délután a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében Zsuffa Tünde az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője, író beszélgetett Papp Miklós morálteológussal, görögkatolikus pappal. A téma az életvédelem volt.