Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatók. Az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon lehet megcsodálni.

A krakkói Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház plébánia és a Szent Hedvig királynőről elnevezett iskolák lengyelországi családjának igazgatósága Magyarország Főkonzulátusával együttműködve az idei esztendőben is meghirdette rajzpályázatát a lengyel, illetve a Váci Egyházmegye katolikus általános iskoláinak diákjai számára. Jelentkezési határidő: 2026. április 15.

Nagypéntek hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye helynöke – értesítette szerkesztőségünket Vakon Zsolt irodaigazgató. Az egyházmegye gyászértesítését adjuk közre.

A Torinói Szent Lepel áthaladt a Közel-Keleten – derül ki abból az új DNS-kutatásból, amelynek eredményeit Dr. Gianni Barcaccia, a Padovai Egyetem genetika és genomika professzora és kutatótársai publikáltak tudományos cikkükben.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 18,1–19,42

Nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be szentmisét a felújított esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. Az április 2-i szertartáson a püspök tizenkét hívőnek: az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet négy papnövendékének, valamint a plébániai hívőközösség nyolc fiatal férfi tagjának mosta meg a lábát.

Április 2-án, nagycsütörtök este a Szentatya a Lateráni Szent János-bazilikában mutatta be a szentmisét az utolsó vacsora emlékére. Ezzel a szertartással kezdődött el a húsvéti szent háromnap. A liturgia során a pápa tizenkét római egyházmegyés pap lábát mosta meg – közülük tizenegyet ő maga szentelt fel 2025. május 31-én.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésére, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon nem mutat be szentmisét. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

Újabban immár régészek is igazolták, Bodajk nemcsak a legendák szerint, hanem a valóságban is ezeréves múltra visszatekintő kegyhely. A Fejér vármegyei település – 2023 óta Ferenc pápa által basilica minor rangra emelt – Segítő Szűz Mária-temploma a hazai „érettebb” barokk építészet egyik szép példája.

Április 2-án emlékezünk Szent II. János Pál, a 20. század egyik legkedveltebb és legnagyobb hatású pápája halálának 21. évfordulója. A „zarándok pápa” néven ismert hosszú és gyümölcsöző pápaság kitörölhetetlen nyomot hagyott az Egyház életében és világszerte több millió hívő lelkiismeretében.

Április 2-án, nagycsütörtök délelőtt, a Szent Péter-bazilikában XIV. Leó pápa vezette a krizmaszentelési misét. A pápával együtt miséztek a Rómában jelen lévő bíborosok, püspökök, egyházmegyés és szerzetespapok. Az eucharisztikus ünneplés során a papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket; ezt követte a betegek olajának, a katekumenek olajának és a krizmának a megáldása.

A sötétzsolozsma szimbólumokban gazdag szertartását végezték április 1-jén, nagyszerdán este a pécsi székesegyházban. A liturgiában elhangzottak Jeremiás próféta siralmai, a lamentációk. A szertartást Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa vezette; az asszisztenciában a Pécsi Egyházmegye papnövendékei végeztek szolgálatot.

Április 2-a az autizmus világnapja, amikor világszerte az érintettek és családjaik kerülnek a figyelem középpontjába. Ez a nap lehetőség arra, hogy közelebb lépjünk egy sokak számára még mindig nehezen érthető világhoz, és hogy tudatosítsuk: az elfogadás, a türelem és a támogatás mindannyiunk közös felelőssége.

Adorján Szabolcs, Bences Martin és Marton Balázs diakónusszentelésük előestéjén, április 1-jén fogadalmat tettek Székely János megyéspüspök előtt a szombathelyi székesegyházban.

A magyarországi Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK) április 1-jén zarándoklatot szervezett a munkácsi Szent Márton-székesegyházba, csatlakozva az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) nagyböjti „Eucharisztikus lánc” elnevezésű imakezdeményezéséhez.

Krizmaszentelést tartottak az egri bazilikában április 2-án, nagycsütörtök reggelén. Az ünnepélyes szertartáson az Egri Főegyházmegye papsága megújította fogadalmát. A szentmisén nagy számban voltak jelen bérmálkozásra készülő fiatalok is.

Március utolsó hétvégéjén, 27–29. között immár tizennegyedik alkalommal adott otthont Máriapócs az Országos Görögkatolikus Ifjúsági Fórum (OGIF) lelkigyakorlatának. Az ország minden pontjáról közel száz fiatal érkezett, hogy a közös imádság, a tanítások és a baráti találkozások erejével töltekezzenek a húsvéti készület jegyében.

Egy évtized után több mint 1200 katekumen és más keresztény felekezetben már megkeresztelkedett jelölt készül belépni a Katolikus Egyházba az ázsiai országban – érzékelteti a Szingapúri Főegyházmegye a hit iránt megnövekedett érdeklődést. Az Egyház iránti érdeklődésben nagy szerepet játszhat Ferenc pápa 2024-es apostoli látogatása is.

Nagycsütörtökön, április 2-án délelőtt Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, általános helynök mutatta be a krizmaszentelési szentmisét a Szent István-bazilikában. A szentmise elején felolvasta Erdő Péter bíboros, prímás üzenetét.

Április 2-án, nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor a budapesti Szent István-bazilikában Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, a bazilika plébánosa főcelebrálásával mutatták be a krizmaszentelési szentmisét.