Ezen a napon, április 4-én született Juhász Gyula. Tőle választottunk ezúttal húsvéti verset. Minden Kedves Olvasónknak áldott húsvétot kívánunk! Hirdessük „zöld ágban és piros virágban", hogy föltámadás van!

Varga László kaposvári megyéspüspök írásával kívánunk minden Kedves Olvasónknak áldott, a feltámadás reményével és örömével teljes húsvétot!

Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét nagypénteken, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. Az április 3-i püspöki szertartásokról adunk körképet az egyházmegyék beszámolói alapján.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 28,1–10

Mária Valéria főhercegnő Erzsébet császárné-királyné halála után fontolgatta, hogy közzéteszi az édesanyja hagyatékában talált írásokat saját emlékeivel kiegészítve. A szándéka az volt, hogy „hű képet tartson” későbbi korok elé, amikor anyja „szépen fénylő alakját majd torz dicséretek vagy igaztalan vádak alapján talán hamisan ítélik meg.”

Április 18-án Budapesten, a Tövis utcai Kapisztrán Szent János-templomban láthatják az érdeklődők Szent Carlo Acutis eucharisztikus csodákat bemutató kiállítását. Az esemény a helyi hívő közösség összefogásával, P. Kiss Menyhért OFM templomigazgató támogatásával valósul meg.

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésére, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház. Április 3-án az egri bazilikában tartott szertartás kezdetén, a csendes bevonulást követően Ternyák Csaba érsek az asszisztenciával együtt az önátadás jelenként leborulva imádkozott az oltár előtt.

Nagypénteken, április 3-án 17 órakor kezdődött a Szent Péter-bazilikában Urunk szenvedésének ünneplése, melyet XIV. Leó pápa vezetett. A passió után a hagyománynak megfelelően a Pápai Ház szónoka, Roberto Pasolini kapucinus szerzetes mondott homíliát.

Iancu Laura József Attila-díjas költő, író az Új Ember 2026. április 5–12-i ünnepi számában, a Mértékadó kulturális mellékletben megjelent veresit olvashatják.

Az idei nagypénteki szertartást – április 3-án – Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök vezette az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. Az egyházi év legcsendesebb és legmegrendítőbb napján a hívő közösség együtt emlékezett meg Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról, valamint sírba tételéről.

Magyar Márta keramikus iparművésszel budai műhelyénél találkozunk. Tavaly szeptember 5-én áldották meg a keresztútját Muzslán. Páratlan alkotás: a stációk hátoldalán az öröm útja állomásait jelenítette meg. Ugyanazon szobor két oldala így kifejezi, hogy a fájdalom mindig együtt jár a feltámadás fényével. És számára ez élő tapasztalat.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat harmincnegyedik részét olvashatják.

2025 őszén A szeretet dallama címmel podcastsorozatot indított a Magyar Katolikus Egyház, melyben Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetnek aktuális témákról. A kéthetente közzétett adások műsorvezetője Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője.

XIV. Leó pápa vezette a keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál április 3-án, a hagyományos nagypénteki liturgia keretében, Jézus Golgotára tartó útjára, szenvedésére és kereszthalálára emlékezve. Az idei keresztúti elmélkedéseket Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi évében Francesco Patton ferences szerzetes, a Szentföldi Kusztódia emeritus vezetője írta.

Nagypénteken Jézus keresztáldozatára, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház. A liturgia a „hiány” liturgiája: az Egyház megidéz, szemlélni hív. A Szent István-bazilikában Mohos Gábor, esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa vezette a szertartást április 3-án. Kovács Zoltán plébános-helyettes Jézus főpapságáról tanított.

A nagycsütörtöki esti szentmise az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását, a szenvedéstörténet kezdetét tárja elénk. Az utolsó vacsora egyben az első szentmise és az Eucharistia alapításának az ünnepe. A püspöki szertartásokról az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília szertartásával veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára ünnepi írását olvashatják.

Nagypéntek estéjén különleges és régi hagyomány elevenedik meg a Veszprémi Főegyházmegyében: a liturgia után Udvardy György érsek megnyitja a felújított szentsírt, amely hosszú idő után ismét a hívek elé kerül a Szent Mihály Főszékesegyházból nyíló Szent György -kápolnában.