A hála sokkal több egy kellemes érzésnél… Mit tudunk tenni, hogy mindennapjainkat áthassa a hála megélése? Milyen gyümölcsök teremnek a hálás szívvel élt életben? Nagy Eszter mentálhigiénés lelkigondozó, reflektív addiktológiai segítő szakember a Bízd Rá Magad szolgálat honlapján megjelent írását ajánljuk az olvasók figyelmébe.

A győri Káptalandombon március 22-én volt a Könnyező Szűzanya búcsújának egyik csúcspontja: a 10 órakor kezdődő szentmisét, amelyre országhatáron innen és túlról is érkeztek zarándokok, Veres András győri megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Az életrajzból magyarázni az életművet? Egyszerre kézenfekvő és közhelyes megoldás; olyasmi, amit a kortárs irodalomtudomány ma már ritkán alkalmaz, a filmipar viszont (főként a midcult presztízsfilm) annál buzgóbban, változó eredménnyel.

Spányi Antal megyéspüspök Székesfehérvár papságával és az Országos Papi Otthonban élő paptestvéreivel együtt mutatott be szentmisét a Szent József nevét viselő szemináriumi templomban március 19-én, Szent József ünnepnapján, hogy a családok őrének, a férfiküldetés példaképének közbenjárását kérjék az apai-nagyapai hivatásokért.

Csépes János (1918–1953) kárpátaljai görögkatolikus pap volt, aki hithűségéért vértanúhalált halt. A róla szóló könyv szerzője, Ivancsó István szintén görögkatolikus parókus, teológus, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola tanára, Csépes János feleségének rokona. Korabeli dokumentumokra, eseményekre alapozva, rengeteg képpel illusztrálva mutatja be a mártír pap életét.

A Szentatya március 22-én, nagyböjt ötödik vasárnapján a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal.

A Könnyező Szűzanya köszöntésére érkeztek a győri hívek és a zarándokok a Nagyboldogasszony-székesegyházba március 21-én este. Az esti ünnepi szentmisét Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök mutatta be, aki szentbeszédében rávilágított arra, hogy a Győri Egyházmegye egyik legbensőségesebb ünnepe, a Könnyező Szűzanya búcsúja mekkora ajándék a húsvét szent ünnepére való felkészülésben.

A Santa Maria Maggiore-bazilika protokanonoki címét a március 20-án, pénteken délben a római bazilikában tartott szertartás során vehette át a spanyol király. Rolandas Makrickas bíboros, a pápai bazilika főpapja és az uralkodó hangsúlyozták, milyen erős kötelék fűzi a spanyol népet a Nyugat legrégebbi Mária-templomához.

Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Romkat.ro-n publikált írásában Giotto di Bondone assisi freskósorozatának harmadik jelenetét mutatja be, amelyben a művész Szent Ferencnek egy fiatalkorában látott álmát ábrázolja.

Két történet arról, hogy ha együtt és gyorsan reagálunk a tudomásunkra jutó szükségletekre, képesek vagyunk hatékonyan segíteni azoknak, akik rászorulnak. Carlos Mana írását, melyet az Újváros online újság oldaláról szemléztünk, Paksy Eszter fordításában olvashatják.

Március 21-én együtt ünnepelt Pannonhalmán a bencés család. Szentmise nyitotta meg a 2029-es nagy bencés jubileumra, a montecassinói monostor alapításának 1500. évfordulójára való felkészülés első évét, az iskola évét. A tematikus évben iskoláik és a bencés közösség oktató, nevelői hivatására összpontosítanak. Ennek része a „…docere et doceri” (tanítani és tanítva lenni) című kiállítás is.

A szeged-alsóvárosi ferences plébánia „Jöjj hozzám!” imaestjén február 27-én a szervezők felkérésére Mészáros Levente OFM arról beszélt, hogyan vezette és formálta életét Isten irgalma a kereséstől a ferences hivatásig. Az alábbiakban részleteket olvashatnak a ferences laikus testvér tanúságtételéből.

A csíksomlyói Mária-kegyszobor díszeinek, a Batthyány Ignác püspök által 1798-ban adományozott ezüstkoronák és jogar történetét mutatja be Bíró István, a Hargita Népe munkatársa, aki Albert Leander ferences szerzetes segítségével tárja fel kalandos sorsukat, megvilágítva azt is, miért vált a „csodákról híres és koronára érdemes” szobor a népi vallásosság és a pápai elismerés szimbólumává.

A nemzetközi hírű kortárs szobrászművésznek, Jecza Péternek állít emléket a március 16-án nyílt című tárlat Nagyváradon, amelyet a püspöki palota második emeleti kiállítótermeiben tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás június közepéig látogatható.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat huszonegyedik részét olvashatják.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 11,1–45 vagy rövidebben: Jn 11,3–7.17.20–27.33b–45

A költészet világnapjára választottuk e Csokonai-versrészletet. A Szent Poézishez fordul a költő, legyen neki mindene. S mi ez a minden egy költő számára? A művészi kifejezés; mindennek, ami történik az emberrel, „énekbe festése”, átadása, művészi kifejezése.

Ahhoz, hogy a keresztúti imádságot ne csak egy „rutinájtatosságként” végezzük, hanem olyan helyre kerüljön az életünkben, ahol teljesen kifejtheti gyümölcsöző szerepét, több dolgot is tisztáznunk kell: keresztény életünk lényegét, a Szentháromsággal való élő kapcsolatunkat; a keresztút mint imádság kialakulását a kezdetektől napjainkig, valamint a keresztút imádságlelkületét.