Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésére, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház. Április 3-án az egri bazilikában tartott szertartás kezdetén, a csendes bevonulást követően Ternyák Csaba érsek az asszisztenciával együtt az önátadás jelenként leborulva imádkozott az oltár előtt.

Nagypénteken, április 3-án 17 órakor kezdődött a Szent Péter-bazilikában Urunk szenvedésének ünneplése, melyet XIV. Leó pápa vezetett. A passió után a hagyománynak megfelelően a Pápai Ház szónoka, Roberto Pasolini kapucinus szerzetes mondott homíliát.

Iancu Laura József Attila-díjas költő, író az Új Ember 2026. április 5–12-i ünnepi számában, a Mértékadó kulturális mellékletben megjelent veresit olvashatják.

Az idei nagypénteki szertartást – április 3-án – Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök vezette az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. Az egyházi év legcsendesebb és legmegrendítőbb napján a hívő közösség együtt emlékezett meg Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról, valamint sírba tételéről.

Magyar Márta keramikus iparművésszel budai műhelyénél találkozunk. Tavaly szeptember 5-én áldották meg a keresztútját Muzslán. Páratlan alkotás: a stációk hátoldalán az öröm útja állomásait jelenítette meg. Ugyanazon szobor két oldala így kifejezi, hogy a fájdalom mindig együtt jár a feltámadás fényével. És számára ez élő tapasztalat.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat harmincnegyedik részét olvashatják.

2025 őszén A szeretet dallama címmel podcastsorozatot indított a Magyar Katolikus Egyház, melyben Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetnek aktuális témákról. A kéthetente közzétett adások műsorvezetője Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője.

XIV. Leó pápa vezette a keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál április 3-án, a hagyományos nagypénteki liturgia keretében, Jézus Golgotára tartó útjára, szenvedésére és kereszthalálára emlékezve. Az idei keresztúti elmélkedéseket Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi évében Francesco Patton ferences szerzetes, a Szentföldi Kusztódia emeritus vezetője írta.

Nagypénteken Jézus keresztáldozatára, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház. A liturgia a „hiány” liturgiája: az Egyház megidéz, szemlélni hív. A Szent István-bazilikában Mohos Gábor, esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa vezette a szertartást április 3-án. Kovács Zoltán plébános-helyettes Jézus főpapságáról tanított.

A nagycsütörtöki esti szentmise az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását, a szenvedéstörténet kezdetét tárja elénk. Az utolsó vacsora egyben az első szentmise és az Eucharistia alapításának az ünnepe. A püspöki szertartásokról az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília szertartásával veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára ünnepi írását olvashatják.

Nagypéntek estéjén különleges és régi hagyomány elevenedik meg a Veszprémi Főegyházmegyében: a liturgia után Udvardy György érsek megnyitja a felújított szentsírt, amely hosszú idő után ismét a hívek elé kerül a Szent Mihály Főszékesegyházból nyíló Szent György -kápolnában.

A Castel Gandolfó-i pápai palotában március közepén nyílt kiállítás El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) két művét állítja párbeszédbe, bepillantást engedve a művész alkotói folyamatába, egyben Szent Ferenc halálának 800. évfordulója előtt tisztelegve. A VI. Pál pápának ajándékozott Megváltó-portré feltárása során kiderült: az átfestett arckép alatt eredeti El Greco-festmény rejtőzik.

Április 2-án, nagycsütörtökkel kezdetét vette a húsvéti szent háromnap, a délelőtti olajszentelési szentmisékkel. Az esti szertartásokon az utolsó vacsora emlékmiséjére gyűltek egybe a hívek. A külhoni magyar egyházmegyék liturgiáiról az egyházmegyék beszámolói alapján állítottunk össze egy körképet.

Nagycsütörtök (idén április 2.) délelőtt a főpásztorok a papsággal közösen mutattak be szentmisét, amelyen megújították azokat a fogadalmakat, amelyeket a szenteléskor Istennek és az Egyháznak tettek. A szentmise másik fontos mozzanata a liturgia keretében a szentségek kiszolgáltatásához, valamint az oltár-, templom-, harang- és papszenteléshez használt olajok megáldásának szertartása volt.

Hagyományosan nagycsütörtök délelőtt a Katolikus Egyház székesegyházaiban a főpásztorok egyházmegyéjük papságával koncelebrálva olajszentelési, más néven krizmaszentelési szentmisét mutatnak be. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Az április 2-i olajszentelési szentmisékről az egyházmegyék tudósításai alapján adunk körképet.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Nagypénteken annak járunk utána, hogy tényleg az emberek-e a legeszesebb lények.

Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, egyetemi oktató írását olvashatják.