Az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére, Nagy Szent Vazulra és Nazianzi (Teológus) Szent Gergelyre emlékezünk január 2-án.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 1,19–28

Január elsején, Isten anyjának főünnepén, a szentmisét követően a Szentatya a vatikáni Apostoli Palota ablakából mondta el a déli Úrangyalát. Beszédében arra biztatott, hogy a szentév után is ápoljuk reményünket, „szívünkkel Istenhez térve, hogy a sérelmeket megbocsátássá, a fájdalmat vigasztalássá, az erényes elhatározásokat pedig jócselekedetekké alakítsuk”.

Újév napján, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában bemutatott ünnepi szentmisén a béke üzenetét állította homíliája középpontjába. Kiemelte: a keresztény hit szerint Jézus Krisztus nemcsak a béke hirdetője, hanem – Mikeás próféta szavai szerint – ő maga a béke.

Holló András táncoktató nevét sokan ismerik, történetéről számos alkalommal beszélt már. A motorozás szerelmese volt, ám egy súlyos baleset következtében kerekesszékbe került. Ma „házasságkarbantartó” és szalagavatóra felkészítő táncórákat tart, és tanúságtételeivel sokakat állít „Isten irányába”.

Az alábbiakban Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztőjének újévi gondolatait adjuk közre.

„Hálát adunk a magunk mögött hagyott esztendőért, melyet a jubileumi szentév eseményei, a remény felszítása és életben tartása jellemzett” – mondta szentbeszédében december 31-én Ternyák Csaba egri érsek. Hozzátette: „előesti szentmisénkben a Boldogságos Szűz Máriára, mint Isten anyjára emlékezünk, akinek oltalmába ajánlottuk az óesztendőt, s akinek segítségét kérjük az új esztendőre is”.

Az új esztendő várásának napjaihoz számos magyarlakta vidéken a népi vallásosság szép hagyományai kapcsolódnak. Az alábbiakban ezekből adunk a teljesség igénye nélkül válogatást.

Január elsején délelőtt a Szentatya a vatikáni Szent Péter-bazilikában újévi szentmisét mondott karácsony nyolcadában, a Boldogságos Szűz Máriának, Isten anyjának főünnepén, a béke 59. világnapján, melyre üzenetet is küldött; ennek témája: Egy fegyvertelen és lefegyverző béke felé.

Portik Noémi, M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Vasárnap erdélyi katolikus hetilap 2025/51–52-es számában megjelent írásában ezúttal Sandro Botticelli Misztikus Krisztus születése című alkotását mutatja be.

Szűz Mária, Isten Anyja ünnepének előestéjén, december 31-én országszerte év végi hálaadó szentmiséket mutattak be a katolikus templomokban. A főpásztori szertartások összefoglalóit olvashatják az egyházmegyék beszámolói alapján.

Megalapítása óta a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény hálaadó liturgiával és díjátadó ünnepséggel zárja az esztendőt. 2025. december 30-án, a védőszent Árvagondozó Szent Zotikosz emléknapján, azonban már új helyszínen, Abaújszántón ünnepeltek.

Az ITA ARWAYS olasz légitársaság újraindította járatait, így Rómából közvetlenül el lehet jutni Tel Avivba, és ezzel egyidőben a Római Zarándokiroda (Opera Romana Pellegrinaggi) is újra szervez zarándoklatokat a Szentföldre.

Fabio Attard szalézi rendfőnök december 27-én, szombaton Rómában, a Segítő Szűz Mária Leányainak (FMA) rendfőnökségén mutatta be az új szalézi strennát, amely végigkíséri majd a rend 2026-os évének lelki és pasztorális útját. A strenna minden évben megújítja a Szalézi Család egységét és közös felelősségvállalását.

Varga Ferenc szobrász ajánlotta figyelmembe, miután a vele készült interjúban az egyik legkiválóbb tanítványaként hivatkozott rá. Csincsi Arnold festőművész realista munkáiról, illetve a Balaton-felvidéki Örömhírvétel kápolnát díszítő szekkóiról készült fotók az internetre is felkerültek. Hagyománytisztelő ikonfestményei, a Mária elszenderedése és a Pantokrátor Krisztus önmagukban is ragyogóak.

„Hull a pelyhes fehér hó…” – énekeltük megannyiszor gyerekkorunkban, és énekeljük ma is decemberben a jól ismert, kedves dallamot. De vajon ki és mikor vetette először papírra, és milyen úton jutott el végül hozzánk is?

Lackfi János költő versével kívánunk minden kedves Olvasónknak áldott új esztendőt.

Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzáfűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére.

Lackfi János költőt arra kértük, hogy az Új Ember 2026-ös első számába írjon egy verset. Ezzel kívánunk minden kedves Olvasónknak hitben, reményben, szeretetben és áldásban gazdag új évet!