Főegyházmegyénk hírei

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények.

Testvérem! A választott nép liturgiájában nagy ünnepeken igen gyakran az ún. «Hallel zsoltárokat» (112-117) énekelték. (Ezt tették a húsvéti Bárány-lakomán is.) E zsoltárok fő gondolata az Isten-dicsőítés és a hálaadás. Egyházunk – tanulva az ószövetségi választott néptől – legnagyobb ünnepünkkor, Húsvét ünnepén, az utolsó «Hallel zsoltárt» énekli válaszos zsoltárként.
„Az Úr jobb keze erősnek bizonyult: az Úrnak jobbja fölemelt engem.” A fölemelés, a feltámadás Isten műve. Az Úr a bűn méregfogát, a halált is legyőzte; visszahívta Jézust a halálból. Ez ránk, Krisztusban hívőkre is igaz. (Vö.: Jn 11,25) Ha Krisztust követjük, mi is hirdetjük a feltámadást, az örök életet. „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr nagy tetteit.” A következő verset többször is idézi az Újszövetség: „A kő, amelyet az építők félredobtak, íme, az vált szegletkővé.” Az építők itt a választott nép elöljáróit jelentik. Ők alkalmatlannak tartották, mégis Jézus fontossá, szegletkővé vált Isten országában. (Vö.: Ef 2,20)
Testvérem! Az utolsó «Hallel zsoltár» következő verse így hangzik: „Mindezt az Úr vitte végbe, csodálatra méltó a mi szemünkben.” Az Atya tette ezeket, valóban van miért hálát adnunk. Az Úr cselekedete igazán csodálatra méltó, tehát dicsőítenünk kell Őt. HÚSVÉT ÜNNEPÉN NE CSAK IDÉZZÜK A «HALLEL ZSOLTÁRT», HANEM ALAPGONDOLATA SZERINT DICSŐÍTSÜK ISTENT ÉS ADJUNK IS HÁLÁT NEKI!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Az utolsó vacsora megvilágítja, értelmezi és érzékelhetővé teszi Krisztus megváltó halálának titkát - mondta a bíboros nagycsütörtök este az esztergomi bazilikában.

Ma megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Csütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.

Nagyheti miserend_2018

Nagyheti gyóntatási rend_2018_

A templomi szertartások:

• Ünnepi szentmise az utolsó vacsora emlékére – nagycsütörtökön 18.00 órától
• Az Úr szenvedésének ünneplése – nagypénteken 18.00 órától
• Az Úr feltámadását ünneplő húsvéti vigília és ünnepi szentmise – nagyszombaton 20.00 órától

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy más néven Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található római katolikus templom. Az épületet 1895 és 1901 között építették Steindl Imre[1] neogótikus tervei alapján, és méreteit tekintve a kerület legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb nevezetessége. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébet után kapta.

A lengyel–magyar barátság napját 2007 óta rendezik meg, egyik évben Lengyelországban, a következő évben Magyarországon. Idén Veszprém városa nyerte el a rendezés jogát.

Március 24-én, szombaton az ünnepre készülve közösen takarítottuk templomunkat – képek a közös munkáról.

Köszönjük a testvérek segítségét!

Virágvasárnapot ünnepli az egyház most vasárnap, március 25-én. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el bennünket.

2007 óta rendezik meg a lengyel–magyar barátság napját – március 23-át, egyik évben Lengyelországban, a következő évben Magyarországon. Idén Veszprém városa nyerte el a rendezés jogát.

• 6. Országúti Családos Tábor
  • helyszín: Szigetszentmárton
  • időpont: 2018. július 25-29.

Lesz akadályverseny, lelki programok, sport, vetélkedők, tábortűz és még sok egyéb.

Érdeklődni, jelentkezni lehet a táborszervezők emailcímén: orszagutitabor [kukac] gmail.com.

Sok szeretettel hívjuk és várjuk a plébániánkra járó családokat!

Testvérem! A mai szentmise olvasmányában Izaiás próféta
jövendölését olvassuk a Megváltó szenvedéséről. A Passió pedig a
beteljesedésről szól. Maga Jézus mondja (Vö.: Lk 24,44), hogy be
kellett teljesedni mindannak, amit róla a prófétáknál és a Zsoltárokban
jövendöltek. Mai válaszos zsoltárunk is (21.) tartalmaz messiási
jövendöléseket. Erősítse meg hitünket annak ténye, hogy amit a
Megváltóról jövendöltek, az Krisztusban valóban beteljesedett.
„Aki csak rám néz, mind kinevet, elhúzza száját, fejét csóválja.” A
beteljesedést Máté evangéliumában így olvassuk: „Akik arra jártak,
káromolták őt, bólogattak a fejükkel” (27,39). „Az Úrban remélt, hát
mentse meg, ha szereti őt, szabadítsa meg.” Kicsit később, ugyancsak
Máténál találjuk: „Bízott az Istenben? Mentse meg őt most, ha akarja”
(27,43)! „Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálhatom minden
csontomat.” A hitetlen Tamás Húsvét vasárnap ezt mondja: „Hacsak
nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek
helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem” (Jn
20,25)! „Elosztják maguk közt ruhámat, és köntösömre sorsot vetnek.”
Ez is megtörtént (Vö.: Jn 19,23k). „Vessünk rá sorsot, kié legyen” (24)!
Ezek a sorok magukért beszélnek, megalapozzák hitünket.
Testvérem! Válaszos zsoltárunk válasza is ennek a zsoltárnak az eleje:
„Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” Mesterünk kiáltott fel így a
kereszten. (Vö.: Mt 27,46) A nehézségekben, a bajokban tehát nekünk
is szabad kiáltanunk. DE SOHASE FELEJTSÜK EL, ISTEN ÜZENETE MINDIG
BETELJESEDIK (Vö.: Zsolt 15,10), AZ UTOLSÓ SZÓ A FELTÁMADÁSÉ!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Nagyböjt péntekjein, egyházunk böjti fegyelmét szem előtt tartva, érdemes elgondolkodnunk a böjt lelki és erkölcsi értékein. Mit jelent a böjt a mai ember számára, hogyan tudja annak mélyebb értelmét újra felfedezni és azt hétköznapi életében megélni?

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.