Back to top

Főegyházmegyénk hírei

A járvány választás elé állította az emberiséget Ferenc pápa szerint

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 27 - 7:11du
Sötétséget és félelmet teremtő viharhoz hasonlította az új koronavírus-fertőzést Ferenc pápa a teljesen üres szent Péter téren mondott imáját kísérő beszédében pénteken, választásra sürgetve az emberiséget eddigi hangos, de látszatra épülő élete, valamint a csendes szolgálat és testvériség között.

Segélyt küld Horvátországba a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 27 - 2:28du
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntött arról, hogy gyorssegéllyel segíti a horvátországi Zágrábi Főegyházmegyét a március 22-én, vasárnap történt természeti katasztrófa által okozott károk helyreállításának támogatásában.

Keresztúti ájtatosság

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 27 - 2:17du
Hamarosan kezdődik a Facebook oldalunkon!

Menedékhelyet alakított ki hajléktalanoknak a máltai szeretetszolgálat

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 27 - 1:25du
A koronavírus-járvány miatt a fertőzés szempontjából kockázatot jelentő hajléktalan emberek számára alakított ki karanténként szolgáló menedékhelyet egy használaton kívüli budapesti épületben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat - közölte a szeretetszolgálat pénteken.

Magyarországot is újra felajánlják a Fatimai Szűzanyának ma este

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 25 - 6:29du
Portugáliát és más országok között Magyarországot is újból Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlja Manuel Clemente bíboros, lisszaboni érsek és António Marto bíboros, fatimai megyéspüspök.

Telefonos segítség rászorulóknak

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 25 - 3:56du
A jezsuiták, valamint az Ignáci Lelkiségi Központban képződött szakemberek a koronavírus-járvány idején az online lelki beszélgetés lehetőségét kínálják fel.

Interneten meghallgatható a Magyar Katolikus Rádióban a napi evangélium

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 25 - 12:23du
Online meghallgathatóvá tette a Magyar Katolikus Rádió a napi evangéliumot a honlapján, hogy a koronavírus-járvány idején megkönnyítsék a híveknek hitük otthoni gyakorlását.

Hogyan ne menjünk egymás agyára az otthoni bezártságban?

Országúti ferences plébánia - 2020, March 25 - 11:09de

Kedves Szülők, Kollégák, Diákjaink, Öregdiákjaink!

Az utóbbi napokban a korona vírussal kapcsolatban nem csak arról lehet olvasni, hogy mennyien betegedtek meg tőle biológiailag,vagy hogy milyen gazdasági hatásai vannak/lesznek akár a családok, akár egy ország életére, hanem már arról is, hogy a hirtelen ránk szakadt kényszerű otthonlét, hogyan terheli meg a lelkünket.

A hosszú bezártságban együtt eltöltött idő ugyanis nagy kihívás mindenkinek. A hírek arról szólnak, hogy Kínában sok házasság felbomlik a karanténból való szabadulás után – és az USA-ban is ez várható, figyelmeztetnek a szakemberek –, mert a házastársak az összezártság idején szembesültek egy csomó olyan problémával, amit addig nem kezeltek, vagy szőnyeg alá söpörtek. Az egzisztenciális bizonytalanságból és félelemből származó stressznek elsősorban a párkapcsolat látja kárát.

A legtöbben olyan élethelyzetben vagyunk most, ami kihozhatja belőlünk a féktelen önzést is, de az önzetlenség legszebb megnyilvánulásait is. Nem mindegy, hogy ami most velünk történik, milyen emberré tesz bennünket, hogy épít, vagy rombol.

Az otthonlét feszültségeiről, nehézségeiről magam is sokaktól értesülök, ezeket magam is átélem. Ezért – mint szerzetes, pap, lelkigondozó és tanár –, tőlem telhetően szeretnék segítséget nyújtani annak elkerülésében, hogy otthon, összezárva egymás agyára menjünk, és szeretném elősegíteni, hogy ez az összezártság, otthonlét jó gyümölcsöket teremjen.

Ezért ebben az írásban először röviden összefoglalom, mi változott meg a környezetünkben, és ez milyen hatással van ránk, majd – a szerzetesi hagyományból, ismerős családok életéből és kollégáimmal folytatott beszélgetésekből vett – gyakorlati életvezetési ötletekkel és tanácsokkal szolgálok.Ez a dolgozat olyan hosszú, hogy én magam ritkán olvasok el ilyen hosszúságút, ha kéretlenül küldik. Mégis, hátha. Ha kíváncsiak rá, kérem, olvassák el a folytatást is! Remélem, hasznosnak találják.

Esztergom, 2020. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén

Fr. Varga Kapisztrán OFMgvardián, lelki ig.h.

„…Hogyan ne menjünk egymás agyára az otthoni bezártságban?” 1. Bevezetés

Kérem, figyelmesen olvassák el az alábbi sorokat, és gondolkodjanak el rajtuk: Van-e, akinek nem ismerősek ezek a szituációk?

„Csatornát váltottama tv-n, amikor te nézni szeretted volna, zenét hallgattam, amikor neked fájt a fejed, csapkodtam az ajtót, amikor te a szomszéd szobában aludtál, felgyújtottam a villanyt, fölébredtél, nem tudtál újra elaludni, másnap álmos voltál, munkahelyeden figyelmeztettek, mert mindent elrontottál. …

Hagytam, hogy a pincéből egyedül cipeld föl a nehéz vödör szenet, fát, s magad kínlódj a befűtéssel, utánad néztem, ahogy viszed kifelé a szemetet, s tovább olvastam a verses kötetet, megjegyzéseket tettem munkádra, semmi sem tetszett, amit te csináltál, idegeneknek panaszkodtam rád, idegenek előtt rendre utasítottalak, s láttam mennyire bánt a megszégyenítés, de nem szóltál…

Barátaidat mogorva képpel fogadtam, éreztettem velük – s veled –, hogy nem érdekeltek, hogy jobb volna, ha máshová mennétek beszélgetni, kínlódtál a matematika példával, fordítással, magadra hagytalak, összevesztetek valamin, nem békítettelek ki benneteket. …

Összetörted a poharat, elrontottad a lemezjátszót, nyitva felejtetted a csapot, égve hagytad a villanyokat, elvesztetted a lakáskulcsot – és én sohasem segítettelek ki a bajból, csak szemrehányást tettem, s elvettem kevéske önbizalmadat is. …

Bosszantalak szüntelen mindennel, és mindenkivel, a kislánnyal is, akivel a múltkor a templom előtt beszélgettél. …

Ha hallgatsz az a baj, ha megszólalsz, mondasz valamit, azonnal beléd kötök…

De hát miért?
Amikor tudom, hogy nagyon szeretsz engem,
– és én is téged…”

(Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel, SZIT, Bp. 1982. 348-349. kis változtatással)

Talán kicsit hosszú volt az idézet, de az utóbbi napokban azzal kellett szembesülnöm, hogy a járvány miatt nagyon sokan hirtelenjében összezárva találták magukat otthon, az együttlét azonban gyakran nem örömöt, hanem váratlan nehézségeket támasztott. Az öröm helyett a sértődött visszahúzódás, az önfeledtség helyett a „már megint” unalma ver köztünk tanyát, s a vidám együtt lét helyett legszívesebben elküldenénk a másikat a melegebb éghajlatra. A hírek ma már a karanténban összezárt családok széthullásáról is szólnak, mint a járvány egyik pszichikai következményéről. A kérdés az, amit a fenti szerző is feltesz: De hát miért?

Ismerjük ezt a jelenséget karácsony és más nagy családi összejövetelek, ünnepek idejéből, amikor az ünnepi készületek legsűrűbb pillanataiban hatalmas veszekedés robban ki a családban. De hát miért?

A régiek azt mondták: a diabolus festivális = az ünnepi ördög teszi. De azért mégis csak mi veszekszünk, és mi nem tudunk együtt lenni, azaz van ennek sok emberi összetevője is.

2. Mi változott meg, és az milyen hatással van ránk?

De hát miért?

Ahhoz, hogy valamit tenni tudjuk, mindenekelőtt azt kell tudnunk, miért, vagy mivel szemben kell valamit tennünk. Ezért most nézzük meg először, mi változott meg az életünkben, és hogy ezek a változások milyen hatást gyakorolnak ránk. Ezeket mindenki jól tudja, csak azért írom lem, mert fontos, hogy tudatában legyünk ezeknek is.

Mi történt? Mi változott meg?

1. Először is van egy ismeretlen eredetű és hatású betegség, ami nálunk is járványhoz vezetett.

2. Ez egy új helyzet. Ilyen tapasztalata legtöbbünknek nincs.

3. Alapvetően megváltoztak életünk külső keretei (munka/munkahely, iskola, intézmények, stb.) de igazából azt sem tudjuk még, hogy mennyire.

4. Életünk, mindennapi mozgásterünk a lakásra/házra korlátozódott, fizikai kapcsolataink alapvetően a családra szűkültek, munkánk, alkotó tevékenységünk, mindennapi rutinunk egy csapásra megszűnt/megváltozott.

5. Kapcsolattartási lehetőségeink a családtagokon kívül nagyrészt a virtuális kapcsolatokra korlátozódtak.

6. Lehet, hogy úgy kell e családoknak 0-24 órában napokon át együtt lenniük, hogy erre évek óta nem volt példa.

7. Otthon fizikailag korlátolt térbe (szűk lakás) és/vagy ingerszegény környezetbe kerültünk.

Milyen hatással van ez ránk?

1-2. A sok ismeretlen tényező mindenek előtt elbizonytalanít bennünket. Nem tudjuk, mit kezdjünk a hírekkel, hogyan reagáljunk rájuk? Nem tudjuk, mit tudunk tenni a helyzet megváltoztatására? A lehetőségeink beszűkültek, bizonyos értelemben csapdában érezzük magunkat, és erre nagyon sokféleképpen reagálhatunk. Van, aki úgy tesz, mintha nem venne róla tudomást, és van, aki pánikba esik, túlreagálja a dolgokat.

3-4. Életünk külső kereteinek megváltozása szintén alapvetően bizonytalanít el bennünket. De ennél több történik: felborul valami alapvető egyensúly.Az otthon és nem otthon (iskola, munkahely,..) másféle igényünket elégítheti ki. Az otthon inkább az intimitás, a melegség, „lehetek gyenge is” helye lehet, míg a munkahely, az iskola elsősorban a kreativitás, alkotás, kognitív tanulásé. A kettő ritmusos váltakozása önmagában is felszabadító. A csak otthoni lét első pillanatban nagyon vonzó lehet, pihenést, szabadságot ígér, de rövid időn belül érezhetővé válik a közös alkotás, az együttes munka, az ötletelés, a siker vagy a kudarc visszajelzésének hiánya.” (Sarkady Kamilla)

Ráadásul ezek között a keretek között kell fontos döntéseket meghoznunk, amik (még ha nem is merjük kimondani, erezzük) lehetnek akár élet-halál kérdést érintőek is. Kinek, hányszor kellett már ilyen döntést meghoznia? – Hála Istennek nagyon ritkák az ilyen helyzetek az életünkben, de éppen ezért terhel meg bennünket a szokásosnál sokkal jobban. A lelki terhelés alatt pedig mindenki másként viselkedik: előbukkannak gyenge és sebezhető pontjaink nem szokott reakciókat adunk, stb.

5-7. Mindehhez hozzájön még az összezártság, adott esetben egy szűk lakásban az egy emberre jutó kis terültet, az ingerszegény környezet, ami stressz helyzetbe hoz bennünket. Márpedig egy élőlény a stresszes állapotban fél, és abból vagy el akar menekülni, vagy agresszívvá válik. Ilyen helyzetekben lépnek életbe nem kontrollát viselkedésmódjaink, kezdünk úgy viselkedni, ahogy magunk sem szeretnénk, és nem értjük se magunkat, se mást. („De hát miért?”)

Összességében a szokásosnál sokkal nagyobb lelki terhelésnek vagyunk kitéve. „A pszichénk, a lelkünk kifejezetten erőltetett üzemmódban dolgozik, erről tanúskodnak összevissza éjszakai álmaink, megmagyarázhatatlan szorongásaink, rossz érzéseink.” (Dr. Somosiné Tésenyi Timea: Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket járvány idején? – Egy mentálhigiénés szakember tanácsai. (https://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-orizzuk-meg-lelki-egeszsegunket-jarvany-idejen-egy-mentalhigienes-szakember-tanacsai 2020. 03. 22)

Parancsoló szükségnek érezzük tehát, hogy ezzel kezdenünk kell valamit.

3. Mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel? Hogyan viselkedjünk egyéni szinten?

A tények megváltoztatása nem áll hatalmunkban, ami azonban rajtunk múlik, az az, hogy mi hogyan állunk hozzá? Ez viszont már alapvetően a hatalmunkban áll. A kérdés tehát az, hogy mit kezdünk elbizonytalanodásunkkal, életünk egyensúlyi helyzetének felborulásával, a szokatlanul ránk nehezedő testi, lelki szellemi terheléssel, félelmeinkkel, fel-felbukkanó türelmetlenségünkkel, agresszivitásunkkal? És ezen a ponton dől el, hogy ez az új állapot javunkra, vagy kárunkra válik, épít, vagy rombol bennünk, és rajtunk keresztül környezetünkben. Mert csak ez a két lehetőség van.

És pontosan ez a kihívás ebben az állapotban. Napokat, heteket kapunk most ajándékba. Kérdés: Mit kezdünk vele? Amikor véget ér, többek, vagy kevesebbek leszünk? Javunkra vagy kárunkra válik-e? Hiszen ki tudja, mikor kapunk még időt arra, hogy valamit megcsináljunk, elolvassunk, együtt átéljük? Mire lesz ez az első, vagy akár az utolsó idő?

Milyen egyéni belső hozzáállás kell ahhoz, hogy ez a helyzet építő legyen számunkra?

1. Ne tagadjuk le és ne bagatellizáljuk nehézségeinket! El kell ismerni, hogy nehéz helyzetben vagyunk! (Nem arról van szó, hogy a szülők gyermekeikre zúdítsák aggodalmaikat, hanem arról, hogy a gyerekeknek jó antennáik vannak, és amúgy is leveszik szüleik feszültségét, tehát jobb, ha a nekik megfelelő módon fogalmazzuk meg.)

2. Figyeljünk magunkra. Nem önzésből, hanem azért, hogy a mieink számára azok lehessünk, akiknek lennünk kell. („Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”) Legyen csak magunkra szánt időnk!

3. Merjünk emberek maradni, olyanok, akik a családjuk körében lehetnek gyengék, fáradtak, aki mondhat nemet is, és nem zsigereli ki magát teljesen!

4. Ne akarjunk mindent (most) megoldani, bepótolni! Pihennünk is kell, mert nagy terhelés alatt áll lelkünk.

5. Törekedjünk arra, hogy életünk egyensúlyát az új körülmények között is megteremtsük!

6. Éljünk erőforrásainkból! (Kérdés persze, hogy mennyire vagyunk ezeknek birtokában? Mert ha nem, akkor először fel kell fedeznünk őket,)

7. Legyen „emberünk,” akinek kiönthetjük lelkünket, ha szükséges! vagy ha jól esik, írjunk naplót (pl. „bezártságom története”)

4. Mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel? Hogyan tegyük építővé a helyzetet a család szintjén?

1. Teremtsünk egyensúlyt!

Teremtsünk egyensúlyt az egyedüllét és közösségi lét, munka és pihenés, szellemi és fizikai tevékenység, csend és beszélgetés, hírek olvasása és befelé fordulás stb. között.

2. Legyen életünknek kerete, rendszere (időben és térben)!

A család közösen alkossa meg napirendjét, életének kereteit! napirend, órarend, (Ki, mit, mikor használ, tesz stb? Mit egyénileg és mit közösen? Ki mikor van on-line (ne legyen mindig mindenki on-line!)

Ne folyjék szét a napunk, legyen meg a ritmusa: mikor kelünk és mikor fekszünk. „Ne gatyásodjunk le!” – Keljünk fel időben, öltözzünk fel rendesen, legyünk ápoltak otthon is!

Fontosak a közös étkezések is. Ezek idejéhez érdemes szigorúan ragaszkodni, mert ezek egyúttal a család találkozásának helye és ideje is. A szigorúbbak azt mondják, hogy ezen kívül ne legyen külön nassolgatás sem! Ugyancsak együtt jó megtervezni a közös imádságok helyét és idejét, formáját. (Ld. erről a későbbiekben)

Legyenek a napban eltérő jellegű részek, amelyek ritmikusan váltják egymást (munka/tanulás – pihenés – játék/szórakozás – kreatívkodás– beszélgetés – imádáság). Szükséges, hogy ezek élesen váljanak el egymástól, hogy megadják a munka és a családi együttlét szokásos ritmusának érzését. („Vége a munkának és haza megyünk.”)

Rövid- és hosszú távú célok kitűzése: pl. egy héten belül mit csinálnék? és pl. mit szeretnék csinálni, ha a járvány befejeződik? – Vagy épp ellenkezőleg: Mi az, amit biztosan nem fogok csinálni ez alatt az idő alatt? (Vö. Somosiné: i.m.)

3. Legyen csak saját magunkra fordított időnk!

Még ha úgy is érezzük, hogy kevesebb időnk van, mint normál körülmények között, akkor is legyen a napban saját, egyedül töltött csöndes időszak, és ha tudunk legyünk fizikailag is külön. Ha ezt sikerül egyeztetni, akkor kérjük meg családtagjainkat, hogy ezt a privát időt tartsák tiszteletben (ilyenkor ne lehessen zavarni, stb.)

Privát szféra időben és térben: pl. a szülőknek, amikor a gyereke kimennek a kertbe, vagy legalább másik helyiségbe. A gyerekeknek: ne egrecéroztassák állandóan, és ne kérdezgessék állandóan! A kamasz fiúk hajlamosak a begubódzásra, és ha sokat nógatják őket, csak még jobban bezárkóznak.

4. Ne hordozzuk a feszültségeket!

Tanuljuk meg, hogy konfliktus esetén a feszültséget ne hordozzuk! („A nap ne nyugodjék le haragotok felett! Ne adjatok teret a sátánnak!” Ef 4,26-27) Tanuljunk meg bocsánatot kérni! (A nagyböjtben, ami bűnbánati idő, amúgy is nagy jelentősége van ennek. Márcsak azért is, mert nem biztos, hogy a húsvéti gyónását mindenki el tudja végezni, és ilyenkor fontos Jakab apostol tanítása: „Valljátok meg egymásnak bűneiteket!” (Jakab 5,16.)

Figyeljünk egymásra! Ismert gyakorlat pl. karácsony előtt „az angyalkázás.” Miért ne lehetne csinálni most is otthon?

5. Legyenek rítusok/rituálék közösségi életünkben!

Pl. otthon hogyan vegyünk részt a misén. Együtt dolgozzuk ki ennek a rendjét, mindenki tegye hozzá a saját javaslatát.

Közös imádság, ami más jellegű reggel, mint este. Reggel: régi hagyomány alapján a napi munka szétosztása, megtervezése is. Este: Ilyenkor ne csak szavakat mondjunk el, hanem tekintsünk vissza az egész napra, hogy az milyen volt. Osszuk meg egymással ki mit csinált ezen a napon és hogy élte meg? Lehessen arról beszélni, hogy kinek mi volt nehéz az adott napon, ki minek örült, vagy ki mitől félt. Köszönjük meg egymásnak, amit aznap a másiktól kaptunk. Ha nem vagyunk hozzászokva, és nem csináltuk még soha, kezdjük el! Ezt meg lehet tanulni. Ha elkezdtük, akkor majd kialakítja ez a maga keretét! Alakítsunk ki olyan „biztonságos” helyet/teret/időt, ahol jó együtt lenni! (Család együtt is, és szülők külön is.) Fontos, hogy a gyereke is beszélgessenek a szülőkkel, még ha eddig nem is volt ez gyakorlatban. Új oldaláról ismerhetjük meg egymást!

Az étkezések is fontos részei a családi rituálénak. (Ld. fentebb.)

6. „Tartsunk vírus-téma menetes időszakot,” helyette foglalkozzunk mással!

Fontos, hogy ne mindig azon gondolkodjunk, ami nyomaszt bennünket, és hogy megszűrjük a hozzánk érkező információkat! Helyette foglalkozzunk olyasmikkel, amikre lehetőségünk van!

Tartsunk ötletbörzét! Gondolkodjon együtt róla a család: mi az, amire soha nincs idő, de valaki, vagy mindenki szeretné. Kiderül nem is kellenek olyan hatalmas dolgok ahhoz, hogy egymásnak örömet szerezzünk!

Fizikai tevékenység: legyen beosztva és elosztva a ház körüli és a házi munka! Ne az anyának kelljen mosnia, főznie, takarítania, bevásárolnia, stb. amellett, hogy tanítónőnek is kell lennie és még a saját munkahelyi munkáját is végeznie valahogy. Ezzel együtt eloszlik a felelősség is. Aki elvállal valamit, az legyen teljes egészében rábízva! Nagyon nevelő hatású. Felnőttek esetében egymás munkájába ne szóljunk bele, ne csináljuk meg a másik helyett! Tartsuk tiszteletben így is a másikat! Ilyenkor lehet rendet tenni, szelektálni: mi kell, mi nem? stb. Mindig elmaradt munkákat végezni.

Mozgás: aki teheti, menjen szabad levegőre, vagy tornásszon otthon nyitott ablaknál. nagyon jó, ha arra is van még lehetőségünk, hogy együtt sportoljon otthon a család (pl. Ping-pong stb.)Olyasmit csináljunk, amire máskor nincs idő, de szeretnénk! Pl. Közös játék/társas játék (Puzzle, kártya, stb.) értelmes dolgokat keresni az interneten (olvasmányok, továbbképzések) Vagy most hódolhatunk a hobbinknak is (festeni, rajzolni, barkácsolni, verset írni, főzni tanulni. lányoknak pl. varrni stb.). Sőt ha a fiatalok érdeklődnek, meg is taníthatják őket a saját hobbijukra, (barkácsolás, varrás stb.)

Közös kulturális tevékenységek: zenehallgatás, filmnézés, virtuális múzeumi séták (pl. Vatikáni Múzeumok), stb. Filmet is lehet közösen nézni, de ne egyiket a másik után, hanem mivel most van idő, beszéljünk is róla! Kit mi ragadott meg, Mi mit jelentett? stb. De lehet „együtt olvasni” is valamit. Valaki felolvassa, a többiek hallgatják, vagy valamilyen kétkezi munkát végeznek, és utána megbeszélik az olvasottakat.

Összegezve:

Milyen legyen a helyes belső egyéni hozzáállásunk?

1. Ne tagadjuk le és ne bagatellizáljuk nehézségeinket! El kell ismerni, hogy nehéz helyzetben vagyunk!

2. Figyeljünk magunkra!

3. Merjünk emberek maradni!

4. Ne akarjunk mindent (most) megoldani, bepótolni!

5. Teremtsük meg életünk egyensúlyát az új körülmények között is!

6. Éljünk erőforrásainkból!

7. Legyen „emberünk,” akinek kiönthetjük lelkünket, ha szükséges!

Hogyan tegyük a család szintjén építővé a helyzetet?

1. Teremtsünk egyensúlyt!

2. Legyen életünknek kerete, rendszere (időben és térben)!

3. Legyen csak saját magunkra fordított időnk!

4. Ne hordozzuk sokáig a nap folyamán felgyülemlett feszültségeket!

5. Legyenek rítusok/rituálék közösségi/családi életünkben!

6. „Tartsunk vírus-téma menetes időszakot,” helyette foglalkozzunk mással!

Kívánom, hogy mindnyájan tudjunk, vagy tanuljunk meg úgy élni, hogy figyelünk magunkra és másokra, és életünk erőforrásaiból merítve – hívő emberek esetében az imádságból és Istenkapcsolatból, nem hívők esetében más fontos kapcsolatból vagy életető forrásból – megerősödve kerüljünk ki a járvány idejéből!

Esztergom, 2020. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén

Fr. Varga Kapisztrán OFM

(Forrás: a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium facebook oldala)

Videó beszélgetés a témáról Kapisztrán atyaával.

Imádkozzunk közösen a facebook oldalunkon ÉLŐ közvetítés keretében ma délben!

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 25 - 9:08de
Ferenc pápa felhívással fordult a különféle felekezetekhez tartozó összes keresztényhez, hogy március 25-én, délben mindenki együtt imádkozzon a Magasságos, Mindenható Istenhez.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – Slachta Margit 100 éve került be a Parlamentbe

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 24 - 10:53du
Az ünnep megváltásunk kezdetét, Mária Istenanyaságát állítja elénk. Az angyal egy jelentéktelen városban bejelenti Jézus foganását és születését, és egy ismeretlen lány, Mária szívében megfogan az Ige. Isten egy gyenge nőre bízza Fia életét, az élet titkát.

Hol és mikor követhető élő szentmise-közvetítés?

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 24 - 8:27du
Összegyűjtöttük a lehetőségeket

Sebezhetők vagyunk, de bízhatunk Istenben

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 22 - 4:49du
Soron kívüli szentmise-közvetítés a Duna TV-n

Szentmise és zsolozsma – élő közvetítés

Országúti ferences plébánia - 2020, March 21 - 3:05du

A szentmiséket és a zsolozsmát a honlapon keresztül ONLINE itt lehet követni.

(A felső menüsorban mindig megtalálható az “Online mise – közvetítés” oldal hivatkozása.)

A vasárnap megszentelése a családban (vagy egyedül)

Országúti ferences plébánia - 2020, March 21 - 2:29du

Segítségül néhány gondolat – alkalmazza ki-ki családi élethelyzetéhez (kicsiny gyerekek, kamaszok, egyedülállók, stb.), lelki beállítottságához mérten bölcsen.


Lehetőség van

  • Jelöljetek ki közösen előre a napban egy konkrét időszakot, amit az Úrral való találkozásnak szenteltek
    • akár már hét közben vagy szombaton
  • Készítsetek elő néhány segítő eszközt, ami az imádságban segíthet
    • egy kereszt, egy ikon, egy égő gyertya, egy kis terítő, egy kisvirág…
    • Szentírás, Adoremus, igenaptár
    • énekes könyv, hangszer…
  • Igyekezzetek minden zavaró tényezőt előre kiszűrni
    • telefon, számítógép kikapcsolva
    • az ebéd alatt a gáz elzárva… stb.
  • Keressétek ki a vasárnapi szentírási szakaszokat már előre
  • Helyezkedjetek el kényelmesen (nem tunyán), hogy összeszedettek tudjatok lenni és maradni
  • Egy kezdő ének és a keresztvetés után tartsatok rövid bűnbánatot visszatekintve a hétre, mondjátok el közösen a bánatimát, kérjétek Isten megújító oltalmát, bocsánatát, gyógyítását
    • egymástól is bocsánatot lehet kérni, ha van rá ok…
    • elénekelhetitek az Uram irgalmazz éneket
  • Olvassátok el a szentírási szakaszokat
    • egyet vagy többet, élethelyzetnek megfelelően
    • tartsatok köztük rövid csendet
    • tudatosítsátok, mit olvastatok
    • a családfő röviden 1-2 gondolatot fűzhet az igerészhez
    • beszélgessetek róla, kiben milyen gondolatot ébreszt
  • Fogalmazzatok meg személyes, esetleg közös elhatározást, kérést, fohászokat
  • Elimádkozhatjátok együtt a Hitvallást
  •  Imádkozzátok el a Miatyánkot
    • a kiengesztelődés jelével köszönthetitek egymást
  •  A családfő áldást kérhet: Áldjon meg minket a Mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek! Ámen.
  •  Énekkel zárhatjátok az imádságot
A-vasárnap-megszentelése-a-családbanLetöltés

Elhunyt Vigassy Mihály pápai prelátus

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 21 - 1:52du
Türelemmel viselt súlyos betegség után, életének 73., papságának 47. évében 2020. március 21-én Budapesten elhunyt Vigassy Mihály pápai prelátus, érdemes esperes, nyugalmazott plébános.

Hol és mikor követhető élő szentmise-közvetítés?

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 20 - 10:09de
Főpásztori szentmise a Duna TV-n

Szentségek kiszolgáltatása járványveszély idején – az MKPK tájékoztatása

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 19 - 3:08du
Alább letölthető dokumentumokban közöljük az MKPK 637/2020. sz., március 17-én kiadott rendelkezéséhez tartozó, Szentségek kiszolgáltatása járványveszély esetén című liturgikus mellékletet, amelyet az MKPK Állandó Tanácsa hagyott jóvá. Előkészítését a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet végezte

Imádkozzunk együtt napról napra a járvány megszűnéséért!

Esztergom-budapesti Főegyházmegye - 2020, March 17 - 3:33du
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága, a Magyar Kurír és az Új Ember szerkesztősége, valamint Böjte Csaba, Csókay András és Szikora Róbert, a világesemény hírnökeinek közös imafelhívását adjuk közre.

Az MKPK rendelkézese a nyilvános istentiszteletekről – 2020.03.17.

Országúti ferences plébánia - 2020, March 17 - 1:39du

1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22., Nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.

2. A paptestvéreket kérjük, hogy továbbra is tartsanak templomainkban vagy megfelelő kápolnában szentmiséket, tanúságot téve arról, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanít, hogy az Eucharisztia az Egyház életének középpontja (KEK 1343.). A már felvett miseszándékok így, sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával (KEK 1369.).

3. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.

4. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken tájékoztatást adunk.

5. A betegellátás és a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását (CIC 961–963. k.).

6. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket arra bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – szervezzék meg a folyamatos imát a járvány érintettjeiért.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Budapest, 2020. március 17.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A MKPK járvánnyal kapcsolatos hírei, rendelkezései itt találhatók.

Plébániánk online miseközvetítéseiről hamarosan hírt adunk.

Oldalak

Subscribe to Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia hírolvasó - Főegyházmegyénk hírei