Az orgonaszerkény régi állapotában (1970-es évek)

A Szent Anna templom kórusán található orgonaszekrény eredetileg a kármeliták budavári barokk templomában (a jelenlegi Várszínházban) állt. Mestere és készítési ideje ismeretlen. mindenesetre a csekély számú ismert adatból az látszik, hogy a templom berendezési tárgyait bécsi és budai mesterek készítették. Miután a kármelita rendet II. József 1784-ben föloszlatta, a templomot színházzá alakították, a fölöslegessé vált orgonát pedig 600 forintos áron Buda város tanácsa vásárolta meg a kincstártól a Szent Anna templom részére. (Ugyanekkor került a templom főoltára a sárospataki plébániatemplomba.) Mivel azonban új helyén az orgonaépítmény takarta a kórus homlokzati ablakát, 1800-ban Luprecht Ferenc plébános a szekrényzetet két részre osztatta és a két részt fölcseréltette, a középső részt pedig teljesen lebontatta, abból csupán apró ornamenstöredékek maradtak meg a lomtárban, elkeveredve egyéb töredékekkel. Ekkor építették a mellvéden álló pozitív-szekrényt is, amely Thaller Ferenc festő 1807-ből származó számlája szerint új márványfestést kapott.

Ennek tetejére kerültek a hárfázó Dávid király és a zenélő angyalok szobrai, amelyek másodlagos elhelyezésűeknek látszanak. Talán a Szent Anna templom régebbi hangszeréhez tartoztak, amely Luprecht Ferenc szerint „kicsiny, de jól fölszerelt orgonácska” (organello) volt. A szobrok mestere nem ismert, de megformálásuk és témaválasztásuk nagyon hasonló a Szent Flórián kápolna egykori orgonáját díszítő szobrokéhoz, amelyeket Weber József Lénárd faragott 1761-ben. (Utóbbiakat ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma őrzi.) Mindkét orgonaszekrény anyaga vörösfenyő temperafestéssel.

Pontosan nem tudjuk, hogy a 19. század eleji átalakítást követően mi történt a kármeliták egykori hangszerével. A 20. század elején a kettéosztott szekrényben már a pécsi Angster cég orgonája állt, amelyet 1920-ban renováltak. 1924-ben a főváros és az egyházközség közös költségén új orgonát építtettek, amelyet 1926-ban villanyfújtatóval is elláttak. A második világháború során azonban, amikor a kórust bombatalálat érte, ez az orgona elpusztult és szekrénye évtizedekig üresen állt.

Mivel Lékai László esztergomi érsek megbízásából 1977-től a Szent Anna templom lett az egyházmegyei vakok lelki gondozásának központja, Mócsai Gábor plébános gyakori résztvevője volt a vakokkal foglalkozó, nyugat-németországi (Bensheim) székhelyű, evangélikus alapítású nemzetközi keresztény misszió, a Christoffel-Blindenmission (CBM) konferenciáinak. Ott került kapcsolatba Helmut Dietrich igazgatóval és Theodor Hubrich magdeburgi püspökkel, akik nagylelkűen elhatározták, hogy egy új orgonát ajándékoznak a templomnak. Az anyagi támogatás a nyugat-németországi (NSZK) szervezettől származott, de azt a kelet-németországi (NDK) püspökségen, illetve orgonagyáron keresztül juttatták el Magyarországra.

Az orgona fölújítása után (Illés Ádám fölvétele, 1985)

Így került sor 1979-ben az orgonaszekrény felújítására, amelyet Tóth Tamás építészmérnök tervei szerint a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat faszobrász műhely valósított meg 1980 és 1981 között. A munka során rekonstruálták az eredeti barokk orgonaszekrényt, visszaépítve annak lebontott középső részét. Az 1 milló forintos költséget az egyházközség állta.

Az új orgonát Gergely Ferenc és Kárpáti József orgonaművészek tervei alapján a drezdai Jehmlich műhely készítette el. A munka befejezéséig azonban még évek teltek el. Bár a behozatalhoz szükséges elvi engedélyt az Állami Egyházügyi Hivatal már 1979 őszén megadta, a hangszer tényleges szállítására csak 1985-ben került sor. A helyszíni összeszerelést és hangolást a drezdai cég dolgozói 1985 áprilisában kezdték meg. A mesterek napidíját és ellátását az egyházközség fizette, a behozatali vámot viszont Mócsai Gábor kérésére a vám- és pénzügyőrség elengedte.

A három manuálos, 37 regiszteres orgona hivatalos átadása 1985. július 26-án délelőtt történt meg Mócsai Gábor plébános, Horst Jehmlich orgonagyár-igazgató, a tervezők, Bősze György és Piros Péter kántorok, valamint meghívott szakértők (Trajtler Gábor, Baróti István, Hock Bertalan, Lehotka Gábor, Kovács Gábor) jelenlétében. Az orgona aznap este szólalt meg első ízben a nyilvánosság előtt, miután azt maga az adományozó, Theodor Hubrich magdeburgi püspök megáldotta. Az első hangversenyen Kárpáti József Johann Sebastian Bach, Gergely Ferenc pedig Liszt Ferenc és César Franck műveit játszotta, valamint közreműködött a templom énekkara is Piros Péter karnagy vezetésével. Az egyórás ünnepi koncertet hat órakor a nagyszülők szokásos Szent Anna napi miséje követte, amelyet Lékai László érsek celebrált.

Egy orgona minőségét, hibamentes működését csak rendszeres karbantartással lehet megőrizni. Ezért orgonánk 2006-ban teljes generáljavításban részesült, mely során a hangszer teljes sípállománya tisztításra, intonálásra és hangolásra került. Az orgona összes mechanikus alkatrésze tisztításra és beállításra került. Megújult az orgona játszóasztala is. A piszton kapcsolók új, világosabb fa hátteret kaptak és új funkciójelző táblákat. Az orgonapad és a pedálklaviatúra felületkezelést kapott. Színvilága az új piszton háttérhez hasonlóan világos (nyír) színezetű lett. Az orgona új, 512 soros elektronikus setzerkombinációval bővült, melyből 128-128 sor elektromos kulcskapcsoló révén tetszés szerint lezárható, mások számára hozzáférhető, de nem módosítható.

Irodalom: A Szent Anna templom és a budai Víziváros katolikus egyházai, szerk. Koltai András, Bp, 2005, 133-135.

Az orgona (Jehmlich 1985, Op. 1047.) diszpozíciója

I. manuál Pozitívmű (Positiv) (C-a3)		II. manuál Főmű (Hauptwerk) (C-a3)		III. manuál Redőnymű (Schnellwerk) (C-a3)		Pedálmű (Pedal) (C-f1)
Holzgedackt	8’	Pommer	16’	Hornprincipal	8’	Principalbass (H.)	16’
Principal	4’	Principal	8’	Rohrflöte	8’	Subbass	16’
Rohrflöte	4’	Hohlflöte	8’	Spitzgambe	8’	Octavbass	8’
Waldflöte	2’	Sallicional	8’	Vox coelestis	8’	Bassflöte	8’
Larigot	11/3’	Octave	4’	Violprincipal	4’	Choralpfeife	4’
Scharf 3×	1’	Nachthorn	4’	Koppelflöte	4’	Grosskornett 5×	5 1/3’
Cromorne	8’	Gemsquinta	2 2/3’	Blockflöte	2’	Posaune (Holz)	16’
		Superoctava	2’	Sesquialtera 2×	2 2/3’	Trompete	8’
Tremulant		Mixtura 5×	2’	Sifflöte	1’
Cymbelstern		Trompete	8’	Nonacymbel 4×	1/2’	P+I
I+III				Schalmey (Holz)	8’	P+II
		II+I		Clairon	4’	P+III
		II+III
				Tremulant

Mechanikus játszó és elektromos regisztertraktúra. 512 soros setzerkombinációval; csúszkaládák; elektromos kopulák; a két tremoló változtatható intenzitású.