[A Szent Család munka közben.] „A családi szentély a boldogság kertje. A názáreti ház szentélyébe lépünk most. Szt. József nehéz fárasztó munkát végez. Ezzel keresi meg a kis Jézus és Szűz Mária is kenyerét. – Kedves családfő! mily édes béke, öröm kelhet, élhet szívedben, ha követed Szt. József példáját. gondos munkáddal megszerzed kedveseid kenyerét. Boldogságot nyújtasz számukra. Légy erre büszke. – Szűz Mária, az édes, gondos háziasszony rendben tartja a házat. Egyszerű, de tápláló eledelt készít Sz. József és a gyermek számára. Reggeltől estig fárad ő is, hogy a családfő keresményét megkettőztesse. Ha minden családban meg lenne az egyetértés, együtt való munkálkodás, óh! akkor a sok keserű békétlenség, szomorú elválás, sínylődő nyomoruság nem léteznék a földön. A férj megszerzi, a feleség megtakarítja a keresményt. – A Jézus-gyermek boldog édes szeretettel liliomot visz édes anyjának. A gyermeki szeretet mily szép megnyilatkozása ez! Kedveltessük meg az ártatlan gyermekkel a szép virágot; ültessen, gyomláljon kis kertjében. Egy kedves költőnk is mondja: „Ki a virágot szereti: rossz ember nem lehet.” – Szórakozást, gyönyört nyújt a virág; jelképe ez a szép erényeknek. A liliom jelenti a szűzi tisztaságot A rózsa a félebaráti szeretet szép jelképe. A pálma a győzelem, a babér az érdem hirdetője. – Herbst. Püspöki approbációval. Verlag der Heilig-Geist-Literatur Innsbruck.

A názáreti kis ház szép kertjét műveli az ifjú Jézus angyalkái társaságában. Kedves galambjait eteti; az angyalkák öntöznek, gyomlálnak és szolgálnak ifjú uruknak, miként e képen látjuk. – Mily szép a munkálkodó gyermek! Aki ifjúságától fogva megszokta a hasznos foglalkozást; az nem unatkozik; nem rosszalkodik; mert a lusta tétlenség minden rossznak párnája. Okos, gondos szülő már zsenge korában szoktatja gyermekét a munkához. Erejéhöz mért kisebb nagyobb-munkát végeztet vele. Erejükhöz mérten fáradjanak; ez megedzi őket, A folytonos tanulás, sok ülés után mily boldogan futkároz a gyermek a kertben. – Igen. szeressék a szabad természetet. Jézusunk mindig felkereste az Isten szép kertjét, A szabad ég alatt tanította népét a fait igazságaira, Isten szeretetére, felebarátunk iránti kötelességeinkre. – Hajóra ült pihenni; sőt azon szenderüt álomba is. – Legtöbb gyönyörű példabeszédét a szép természettel hozta összefüggésbe, A magvetőről, mily szépen beszél; a mezők liliomairól, a lég madarairól is megemlékezik beszédeiben. Imádkozik az Olajfák hegyén; meghal a Kálvárián; holt teste egy kertben nyugszik. – Aki a természetet szereti boldogtalan soha sem lehet. – Herbst. Püspöki approbációval. Verlag der Heilig-Geist-Literatur Innsbruck.

[A Szent Család étkezés előtt] A názáreti kis házban szűz Mária, mint gondos háziasszony a szerény étkezéshöz terít. Az angyalkák segédkeznek neki. Egyik vizet, másik kenyeret, gyümölcsöt hoz az asztalra. Az ifjú jézus pedig iskolából jön angyakái kíséretében. – A táplálkozás életünk fentartására szükséges. Kedves szülők! erősítő, jó táplálékot adjatok gyermekeiteknek, hogy erős, egészséges testfíek legyenek. Egészséges testben lakik az ép lélek. Szenvedő, sorvadó testben sínylődik a szellem is. Ne nyalánkságra szoktassuk a gyermeket, nem válik az egészségére. Tápláló, egyszerű legyen ételünk. Mily hibás az a háztartás, hol rendetlen főzés, elromlott ételek vannak napi renden. A házi béke legbiztosabb megőrzője a rendes, tiszta, pontos időben elkészített étkezés. Vidáman költi el a család együtt az ízletes ételt; míg roszkedvűen állnak fel az asztaltól az éhesen maradt gyermekek. De a cselédség is hűen szolgálja azon urát, ki kellő táplálékot nyújt neki. A munkás ember különösen megérdemli az őrősítő tápszert. Ha nincs ereje, nem birja a munkát sem. Már a Miatyánkban is kérjük a jó Istentől napi eledelünket. — Kérjük rá az Isten áldását, esőt, napsugárt, hogy neveljék, érleljék táplálékunkat. – Herbst. Püspöki approbációval. Verlag der Heilig-Geist-Literatur Innsbruck.