Véletlen lenne a veleméri templom ablakainak és festményeinek olyan elhelyezése, miszerint óramű pontossággal esik a napsugár mondjuk december 6-án épp a Szent Miklós freskóra? Derítsük ki! A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom „fények templomának” való megnevezése nagyon találó. Az őrségben barangolók kiemelt célpontja szokott lenni a kis bensőséges templom, középkori freskóival és nyugalmas melegségével. A közel 800 éves templomnak (vagy elődjének) megépítését feltehetőleg Szent István király rendelte el. A 60 százalékban – csodával határosan – fennmaradt falfestmények Aquila János kezét dicsérik. A templom nem csak az Európában legrégebbről fennmaradt önarckép megőrzéséről ismert – mely a festő sajátja – vagy a legismertebb Szent László ábrázolása végett érdekes, hanem inkább a fények játéka hordoz igazán mély jelentőséget. A ’70-es években, majd 2005-ben végeztek kutatásokat benne, melyek nagyon precízen megtervezett, tudatosan előidézett fényjátékokat fedtek fel, ami hihetetlen égi tájolási tájékozottságot, csillagászati ismereteket feltételez a festőnek tulajdonítva. Felfedezték tehát, hogy az ablakok tájolása és a rajtuk behatoló fény célzottan esik jeles napokon a hozzájuk köthető festményekre! 1, A nyári napforduló, a fénybőség idején az első napsugár a Madonna köpenyében menedékre lelő bűnösökre vetül – a kegyelem jeleként. 2, A téli napforduló hajnalán pedig a Mária ölében ülő kis Jézus fürdik fényben a három királyok érkeztekor. 3, […]

The post A templom, ahol a fény sosem eshet a pokolra appeared first on 777.

Január 15-én emlékezik az Egyház Arnold Janssenre. Hivatása bár misszióba szólt, soha nem jutott el távoli földrészekre. Ugyanakkor megalapította az Isteni Ige Társaságát, azaz a verbita rendet, amely ma a világ legnagyobb missziós szerzetesközössége.

A 3–4. században élt Remete Szent Pálra, az első keresztény remetére, a szerzetességnek mint a világtól elvonuló életformának első kezdeményezőjére emlékezünk január 15-én. Róla kapta nevét a magyar alapítású pálos rend.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István címzetes esperes, keszthelyi plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 1,29–39

Az alábbiakban Vértesaljai Lászlónak a Vatikáni Rádió honlapján megjelent jegyzetét közöljük, szerkesztett formában.

Ferenc pápa 2021-ben elismerte Bálint Sándor néprajzkutató hősies erényeit. 2024. november 21-én a hitvalló tudós neve felkerült az embermentők listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján. Serfőző Leventével, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynökével, Bálint Sándor boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei referensével egy korábban készült interjúnkat adjuk közre.

Az ország minden részéről, sőt, határon túlról is érkeztek családreferensek Szegedre január 10-én, pénteken, hogy részt vegyenek a kétnapos országos találkozón, melynek ezúttal a Szent Gellért Fórum adott otthont – számolt be az eseményről a Délmagyar.hu.

Január 7. és 9. között Kismartonban találkoztak az Ausztriában szolgáló magyar, illetve magyarul beszélő katolikus papok. Az immár hagyományos összejövetelre 13. alkalommal került sor a házigazda Pál László, a kismartoni egyházmegye magyar ügyekkel megbízott püspöki helynöke szervezésében.

Immár hagyomány a vatikáni Sixtus-kápolnában az Urunk megkeresztelkedése ünnepén tartott keresztelés, amit Ferenc pápa ezúttal is személyesen végzett. Január 12-én huszonegy kisfiú és kisleány részesült a szentségben, akik a vatikáni alkalmazottak gyermekei.

A salzburgi főegyházmegye január 13-án vett végső búcsút Andreas Laun nyugalmazott segédpüspöktől. A salzburgi székesegyházban tartott gyászmisét és a temetési szertartást Franz Lackner helyi érsek vezette; a szentbeszédet Erdő Péter bíboros mondta. A dómból körmenetben kísérték utolsó útjára az elhunytat a Szent Péter-templom temetőjébe, ahol a káptalani kriptában helyezték örök nyugalomra.

Székfoglaló ülést tartottak a Szent István Tudományos Akadémián Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében január 13-án. Ekkor tartotta meg székfoglaló előadását Pogányné Rózsa Gabriella irodalomtudós, könyvtártörténész, az MTA köztestületének tagja.

Miért vált mai korunkban általános jelenséggé a szorongás? Hogyan hat ránk a bizonytalanság, és vajon miért szeretnénk mindent mi kontrolálni? Melyek a rossz, és melyek a jó szorongáscsökkentő módszerek? Az Agapé című műsor erről szóló adásából szemezhettünk nektek értékes gondolatokat. 1. „A szorongás és a félelem egyetemes, mindannyiunk életének a természetes része. Ugyanakkor a mai emberek jóval ingergazdagabb környezetben élnek, több impulzust kapnak. Tehát míg régen volt idő megemészteni dolgokat, addig most erre nincs lehetőség. Ahogy a régi rítusok, szokások is eltűntek, amelyek segítettek feldolgozni egy-egy nehezebb életszakaszt – most kevesebb a kapaszkodó.” (Ferenczi Borbála addiktológiai konzultáns) 2. „Amikor volt egy komoly krízis az életemben, mert kiderült, hogy betegségem van és közben gyereket vártam, kénytelen voltam szembenézni a szorongással, és azzal, hogy mi lesz, ha meghalok. Az Istennel való kapcsolatomban azt tapasztaltam, hogy egész máshogy kezdtem Őt megszólítani. El tudtam neki mondani, hogy <<Uram, a hűségemet fel tudom ajánlani.>> Azóta a betegségemmel kapcsolatban van bennem egy szabadság, de ez egy sok állomásos út volt.” (Baráth Éva orvos, mentálhigiénés szakember) 3. „A hitbeli megtapasztalások olyan többletet tudnak adni, amelyek a szorongás legmélyére nyúlnak le. Nekem is volt teljesítményszorongásom, amikor segédlelkészként szolgáltam az esperes úr mellett, aki a teológián is tanított engem. […]

The post Hogyan győzhetjük le a szorongást? – 7 fontos gondolat appeared first on 777.

A Vatican News munkatársa egy különleges jordániai kezdeményezést mutat be: iraki menekültek és helyi asszonyok készítenek olasz sajtokat egy híres, egyházi fenntartású ammáni étterem számára.

A máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban január 25-én szeretettel várják mindazon férfiakat, akik érdeklődést vagy kifejezetten hivatást éreznek arra, hogy állandó diakónusként szolgálják Isten népét. A tájékoztató nap 10 órakor kezdődik, majd 13 órakor ebéddel zárul.

Az imaapostolság a jezsuitáktól ered a 19. századból, melynek végén a pápa intézményesítette azt. A mindenkori pápa tehát megfogalmazza imaszándékait a hónapokra és világszerte csatlakoznak hozzá imádságukkal. Idén ezekre helyez hangsúlyt Ferenc pápa: Január – Az oktatáshoz való jogért Imádkozzunk az úton lévőkért, menekültekért és a háború sújtotta emberekért, hogy az oktatáshoz való joguk, amely elengedhetetlen egy jobb világ építéséhez, mindig érvényesüljön. Február – Papi és szerzetesi hivatásokért Imádkozzunk, hogy egyházi közösségünk örömmel és nyitottsággal fogadja azoknak a fiataloknak a vágyait és kérdéseit, akik hívást éreznek Krisztus szolgálatára a papságban vagy a szerzetesi életben. Március – Válságban lévő családokért Imádkozzunk, hogy a széthullott családok a megbocsátásban találjanak gyógyulást sebeikre, és újra felfedezzék egymás ajándékait, még különbözőségeik ellenére is. Április – Az új technológiák helyes használatáért Imádkozzunk, hogy az új technológiák használata ne helyettesítse az emberi kapcsolatokat, tartsa tiszteletben az emberi méltóságot, és segítsen megoldást találni korunk válságaira. Május – A munkakörülményekért Imádkozzunk, hogy a munka révén minden ember megtalálja a beteljesedést, a családok méltóságban élhessenek, és társadalmunk egyre emberibbé váljon. Június – Hogy növekedjen az együttérzés a világban Imádkozzunk, hogy mindannyian vigaszt találjunk Jézussal való személyes kapcsolatunkban, és az Ő Szívéből tanuljuk meg az együttérzést a világ iránt. Július – […]

The post A pápa imavilághálója – Ferenc pápa 12 imaszándéka 2025-re appeared first on 777.

Január 9-én a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium Szülők Akadémiája elnevezésű rendezvényén Zacher Gábor toxikológus főorvos tartott előadást a gyerekek érzelmi, mentális állapotáról, egészségéről, koffein-, alkohol- dohánytermék- és droghasználatáról. Mint mondta: „Ők az őslakosok, mi betelepülők vagyunk a világukban.”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2023-ban gyűjtést hirdetett a kenyai Mombasa legnagyobb nyomornegyedében élők egészséges vízzel való ellátásáért. Már csaknem elérték a kívánt célösszeget, de az adománygyűjtés még tart az adomanyozz.hu oldalon. Minden támogatás és a legkisebb adomány is számít!

1945. január 14-én született Anselm Grün bencés szerzetes, teológus, lelki író. Születésnapja alkalmából a katholisch.de német hírportál készített interjút a szerzetessel, akinek a kérdésekre adott válaszaiból magyar fordításban közölt részleteket közösségi oldalán a Vigilia folyóirat.

A Miskolci Egyházmegye főpásztora január 8-án megszentelte a Rakaca patakot. A falu kápolnájából harangszóra, körmenettel vonult ki a papság és a hívek a patak partjára.