A lemondás által a húsvét megünneplésére készülnek a keresztények a nagyböjt során. E bűnbánati cselekményt új szintre emelték a paulánus szerzetesek, amikor a szilárd ételről mondtak le, hogy kizárólag sört fogyasztva böjtöljenek a szent negyven nap alatt. A Legkisebb Testvérek Rendjének tagjai, a minimiták – más néven paulánusok – Dél-Olaszországból érkeztek Münchenbe. A Paolai Szent Ferenc által alapított szerzetesrend jellemzője a Megváltó szenvedésének kiemelt tisztelete. Ennek egyik megnyilvánulása az örökös böjt, melyre az engedelmességen, tisztaságon és szegénységen kívül negyedikként fogadalmat is tesznek. „A paulánusok szigorú aszketikus életet élő koldulórendi szerzetesek voltak, nem fogyasztottak szilárd táplálékot nagyböjt idején, ezért kezdtek bele egy szokatlanul erős sör főzésébe. A jelmondathoz hűen „a folyékony kenyér nem töri meg a böjtöt”. Amikor azonban a szerzetesek elkezdték a sört a nyilvánosság számára kínálni, esetenként alamizsnaként, a világi sörfőzdék felhördültek és panaszlevelet írtak a müncheni önkormányzatnak. Ez az 1634-ből származó levél tekinthető a Paulaner sörfőzde úgymond születési anyakönyvi kivonatának” – mondja Martin Zuber, München legnagyobb sörgyárának, a Paulaner sörfőzdének sörmestere a vállalat honlapján megjelent videóban. Néhány évvel ezelőtt J. Wilson iowai férfi megfogadta, hogy a bűnbánati időszak alatt követni fogja a szerzetesek példáját. Naponta négy pohár körülbelül 3,5 deciliter barna sörből álló diétát folytatott 46 napon keresztül, […]

The post A sörözés mint bűnbánati cselekmény appeared first on 777.

A Kóta- és Csokonai-díjas karnagy az év kulturális szereplője Debrecenben. Számos nemzetközi fellépést tudhat maga mögött; a Lautita Kórussal Európa- és világbajnoki címet érdemelt ki. „Megállás nélkül pörög” – ezt a fordulatszámot a kórustagok is élik és átérzik, magukénak érzik. Részleteket közlünk a Nemes József karnaggyal készült, a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján megjelent interjúból.

Tisztaság – egészség – kényelem, így hirdette magát a Fővárosi Patyolat Vállalat józsefvárosi szalonja 1970-ben, a létező szocializmus idején. Nagy kékség közepén, nejlon reklámszatyron hattyú úszik elegánsan a Dunán. Egy papírtasakon pedig a Patyolat 8. kerületi üzemegységeinek és fióküzleteinek címeit láthatjuk, 1958-ból.

Harmadik alkalommal gyűltek össze március 18-án, Szent József napjának előestéjén a szegedi dómban a városból és a környékről érkező férfiak, édesapák, nagyapák, fiúk szentségimádására, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási és pasztorális helynöksége szervezett meg. Két résztvevő személyes hangú beszámolóját szerkesztve közöljük.

A mariupoli Szentséges Szűzanya ikonja a háború kezdete óta sokfelé járt Ukrajnában, másolatait pedig számos embernek ajándékozták oda a Béke Bárkája központban élő gyerekek. Az alábbiakban a Volodimir és Okszána Zavadszkij írása alapján a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye honlapján megjelent cikket olvashatják.

Ferenc pápa március 23-án, nagyböjt 3. vasárnapján délben először üdvözölte a híveket az Agostino Gemelli Egyetemi Klinika ablakából, amióta február 14-e óta a kórházban ápolták. Mielőtt elhagyta a klinikát, hogy visszatérjen a Vatikánba, köszöntötte az épület előtt összegyűlt háromezer embert, akik tapssal és nevét kiáltozva fejezték ki örömüket, hogy újra láthatják a Szentatyát.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Tavaly december 14-én ünnepelték a kármelita nővérek Isten Bárányáról nevezett Márta nővér ezüstfogadalmát. A vele készített interjúból, ami a Kármelhegyi Levelek 2025/1-es számában jelent meg, az alábbiakban részleteket olvashatnak.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 13,1–9

Szavak fonódnak, szavak; és sorokat szőnek, verssorokat; és a verssorokból vers születik. Vers, mely lelkünk legmélyének igazságairól beszél, a természet örök képeit és igéit sorakoztatva. Kányádi Sándor klasszikusát választottuk ezúttal.

Németh László a magyar irodalom világirodalmi rangú regényírója, de kimagaslót alkotott drámaíróként és a magyar, illetve az egyetemes sorskérdésekkel elmélyülten foglalkozó esszéíróként, valamint irodalmi tanulmányaival is. Idén megemlékezünk arról, hogy száz évvel ezelőtt, 1925-ben jelent meg első írása, és ötven esztendővel ezelőtt, 1975. március 3-án adta vissza lelkét a Teremtőnek.

A nemzetközi π-napon, március 14-én a világ számos pontján rendezvényekkel irányítják a különleges számra, illetve általánosan a számokra a figyelmet. A pi (π) számot (melynek értéke megközelítőleg 3,14) a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként határozzák meg, ami minden kör esetén azonos. A számok szimbolikus jelentésükkel átszövik a Szentírást. Kirner Katalin összefoglalóját olvashatják.

Március 23-án, vasárnap a tervek szerint hazaengedik Ferenc pápát a Gemelli-kórházból – jelentették be a mai, március 22. késő délutáni sajtótájékoztatón.

„Önmagával egységben lenni, szilárdan állni a földön, és rendíthetetlenül a célra – Istenre – szegezni a tekintetet” – foglalta össze Szent Benedek életfilozófiáját Jeronim Marin, a Szláv Bencés Kongregáció prézesapátja a rendalapító ünnepén, március 21-én a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. A liturgia után aláírták az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Főapátság együttműködési megállapodását.

A Szentszéki Sajtóiroda bejelentette, hogy Ferenc pápa a tervek szerint személyesen köszönti március 23-án, vasárnap déltájt a híveket.

Molnár Ábel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem földrajz szakos hallgatója a közelmúltban, számos megpróbáltatás közepette juttatta fel az intézmény zászlóját a világ legmagasabb vulkánjának csúcsára. A hegymászás testi és lelki megéléséről, a természet szeretetéről és az expedíciók kulisszatitkairól mesélt az egyetem Paletta nevű magazinjának, az alábbiakban ebből olvashatnak részleteket.

Szent József ünnepnapján Székesfehérváron – a hagyományokat őrizve – szentmisét mutatott be Spányi Antal megyéspüspök a város papságával, az Országos Papi Otthonban élő paptestvéreivel az egykori kármelita templomban. Az ünnepi szentmisében az apák és nagyapák egyéni áldásban is részesültek.

A Tihanyi Bencés Apátság 1997 óta tartó Tetőtéri esték című havi kulturális, tudományos-ismeretterjesztő és a közösségi életet erősítő előadás-sorozatában február 14-én a monostor szerzetese, Barkó Ágoston tartott előadást a Balkán színes, tőlünk nézve sejtelmes, felfedezésre váró világáról, kiemelve a vallási és katolikus egyházi vonatkozásokat.