Ferenc pápa Domenico Battaglia nápolyi érsek nevével egészítette ki a leendő bíborosok listáját, akik a december 7-i konzisztóriumon kapják meg a bíbor színű birétumot. A hírt november 4-én közölte Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója.

Október 18-án a Budapest Saxofone Quartet adott koncertet a szombathelyi püspöki palotában.

Október végén jelent meg Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának új könyve A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre címmel. Kötetében az oktatás világszerte tapasztalható válságára, az informatika és a mesterséges intelligencia kihívásaira, a sürgető megújulás lehetséges módjaira keresi a választ.

Észrevettétek? Isten nevét valahogy sokkal többet emlegetik, mint Jézusét. És megfigyeltem, hogy én is könnyebben mondom ki egy nagyobb társaságban. De vajon miért lehet ez? Vajon mi lehet az oka, hogy Istent előszeretettel emlegetjük, ha a hitünkről van szó, míg a Fiának, Jézus Krisztusnak a nevét ritkábban mondjuk ki? Mintha Istent kellemesebb lenne emlegetni, Jézust pedig néha – most nyersen fogalmazok – kényelmetlen. És meglepő módon ezt nemcsak azoknál figyeltem meg, akik nem hívők, hanem a magukat megtértnek nevező, illetve vallásukat aktívan gyakorló ismerősimnél is – időnként saját magam is beleértve.  Ott lehet egyrészt a XXI. századot rendkívüli módon behálózó PC-kultúra. A szótárak definíciója szerint a politikai korrektség (angolul political correctness, PC) azt jelenti, hogy valaki úgy fogalmaz és viselkedik, hogy közben igyekszik elkerülni, hogy megsértsen, megbántson másokat, legyen az akár egy másik személy, vagy akár egy vallási, kulturális, etnikai vagy egyéb közösség. Ez a jelenség nemcsak a médiában terjedt el egyre nyilvánvalóbban, hanem a hétköznapi beszédben, egymás között is. Mint tudjuk, Isten nagyjából bármelyik vallás istenségét jelentheti, sőt az ezoterikusok néha a teljesen személytelen univerzumra is használják a nevét „szinínomaként”. Ez a név tehát egy könnyebben bevehető kifejezés, amellyel jó eséllyel nem keltünk nagy megbotránkozást senkiben. Jézus neve viszont […]

The post #csakegygondolat – Miért mondjuk ki nehezebben Jézus nevét, mint Istenét? appeared first on 777.

A hagyományokhoz híven minden hónap első vasárnapján papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak az andocsi Nagyboldogasszony-bazilikában. A Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó kegyhelyen november 3-án, vasárnap Varga László megyéspüspök mutatott be szentmisét.

Tóth Vencel OFM szentföldi komisszárius évekig dolgozott azon, hogy a görög teológus és egyházatya, Alexandriai Kelemen írásai magyar fordításban is elérhetővé váljanak. Hogy hogyan kapcsolódik egy ferences szerzetes tevékenysége a korai egyházatyák írásainak fordításához, arról Gellért Sára, a Ferences Média munkatársa kérdezte.

Amerika választ – 2024. november 5-én. Azaz Szent Imre, a magyar ifjúság védőszentjének napján. Érdekes egybeesés, mondhatjuk. De talán annál egy picivel több is. Szent Imre tisztelete az érett középkorban Európa-szerte elterjedt. Joggal feltételezhető, mert kétségkívül valószínű az, amit ugyanakkor legjobb tudomásom szerint a történettudomány még nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy az a bizonyos Amerigo is az 1083-ban szentté avatott magyar herceg után (Imre, Emerich, Amerigo) kapta nevét. Kacsa-e tehát, hogy végső soron a mi Imrénk az új kontinens névadója? Mit tudhatunk most erről biztosan? És vajon mit tudnak az éppen választási urnák elé járuló amerikaiak? Az elismert történész, Tarján M. Tamás írja: „Az America elnevezés 1507-ben bukkant fel először egy lotaringiai térképen, és azzal magyarázható, hogy Kolumbusz élete végéig (1506) azt hitte, Indiát találta meg, és Vespucci volt az első, aki kijelentette, hogy új kontinenst talált (bár ő még Dél-Amerikát külön szigetnek hitte). Kevéssé ismert, hogy az 1512-ben, Sevillában elhunyt itáliai felfedezőt tekinthetjük a mai Venezuela (a Venezia, azaz Velence városnévből) névadójának is.” A hálás utókor tehát (konkrétan Martin Waldseemüller kartográfus) Amerigo Vespucci után nevezte el az új kontinenst. Ez eddig biztos. De mi bizonyítja, hogy az Árpád-házi szentről kapta a nevét Amerigo? Nyilvánvaló bizonyíték nincs, nem is […]

The post Ma választ elnököt Amerika – de mi köze az USA-nak Szent Imre herceghez? appeared first on 777.

Miután elfogadta Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek lemondását, aki 2025. február 1-jén tölti be 75. életévét, a Szentatya november 4-én az 56 éves, pallottinus rendi Adrian Józef Galbas katowicei érseket jelölte ki a lengyel főváros metropolitájává.

November elsején, mindenszentek napján tartottak Szent Liturgiát és hramotát Budapesten, a Rózsák terei görögkatolikus templomban. Kezdetben a hramotát azokért az elhunytakért végezték, akik keresztény temetés nélkül távoztak az élők sorából, ma ez a hagyomány már abból az igényből táplálkozik, hogy szeretnénk, ha az Egyház eltávozott tagjai is jelen lehetnének valamiképpen a Szent Liturgián.

„A halottak napját valójában az örök élet napjává kellene tennünk. Keresztény emberként hisszük, hogy az elhunytak nem csak az emlékeinkben élnek tovább, mert Jézus kereszthalála és feltámadása mindenki számára megnyitotta az örök élet kapuit” – mondta Bőjte Mihály ferences szerzetes, a csíksomlyói kolostor házfőnöke november 2-án, az elsőszombati Mária-köszöntőn Csíksomlyón.

Emlékekből, képekből, plakátokból és relikviákból nyílt kiállítás Szegeden, a felsővárosi Szent Miklós Plébánián október 27-én, vasárnap. A tárlattal a cserkészek bátor elődeik emléke előtt tisztelegtek, akik 35 évvel ezelőtt büszkén fémjelezték csapatukat Bálint Sándor nevével, kijelölve ezzel követendő célként a szeretet, a hűség és a hit útját utódaiknak.

November 4-én, az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján, pontosan 68 esztendővel azután, hogy Mindszenty József bíboros menedéket kért az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, megkoszorúzták az épületen elhelyezett emléktáblát.

Pécs-Tettye sok vihart megért Mindenszentek-temploma, amely egy időre székesegyházi rangot is kapott, az év egyetlen napján kitárja kapuit, hogy falai között mutassák be a legszentebb áldozatot. November 1-jén, mindenszentek ünnepén Máger Róbert püspöki irodaigazgató celebrált búcsúi szentmisét a 12. században felszentelt templomban.

Megrendítő hallani azokról a fiatalokról, akik javítóintézetben vannak, és többnyire olyan hátrányos helyzetű családban élnek, ahol egyszerűen nem látnak más mintát. Keleti Gáborral, a Dorkász budapesti területi igazgatójával beszélgettünk arról, mit lehet tenni a megelőzésért, hogyan lehet Isten felé vezetni a bent lévő fiúkat, és milyen pozitív változásokat látott eddig. Az interjú végén önkénteskedési lehetőségekre is kitértünk, hiszen keresztényként az egyik fő küldetésünk, hogy felkaroljuk a legelesettebbeket. Hogyan kell elképzelni a börtönmissziót? A Dorkász kimondottan  fiatalok felé szolgál, javítóintézetben. De mi a különbség? Mindkét helyen be vannak zárva az emberek, tehát gyakorlatilag elzárt világ. A mi missziónk valóban javítóintézetekben zajlik, és két része van. Az egyik az, hogy az evangéliumot bevisszük, és elmondjuk, hogy Jézus meghalt érted, ezzel a jó hírrel megyünk oda, és ezen keresztül érünk el változást. A másik az, amikor valami olyan dolgot csinálunk, ami a bent élő fiúk fejlődéséhez hozzájárul, ide tartozik a művészetterápia, zeneterápia, bátorítás, egyéni és csoportos beszélgetések. Ez egy nem direkt evangelizálás, de ez is misszió, azért is, mert a benne résztvevők ingyen csinálják, nem ez a munkájuk. Van egy harmadik lehetőség, a Mécses Szeretetszolgálat, akik pedig leveleznek rabokkal a börtönben. Ilyenkor nincsen fizikai kontakt, nem is ismerik egymást személyesen, de levél útján […]

The post „Tudatosítanunk kell, hogy ők Isten szeretett gyermekei, nem pedig bűnözők” – interjú a Dorkász börtönmisszió munkatársával appeared first on 777.

A Mária Rádió világcsaládja – melynek immár 82 ország a tagja – minden harmadik évben konferenciát szervez, hogy a világ különböző részein működő rádiók képviselői (műsorigazgatók, elnökök) megoszthassák tapasztalataikat, inspirációt nyerjenek, és együtt tervezzék a jövőt. Idén október 11–15-én az olaszországi Erbában rendezték meg találkozójukat, „Gyorsan fut az ő igéje” (Zsolt 147,15) mottóval.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye 2019 őszén indult szolgálatának lelkipásztori és világi munkatársai a szegedi Katolikus Házban vettek részt hagyományos találkozójukon – erről október 30-án adott hírt az egyházmegye honlapja. Az esemény célja mindig a személyes találkozás, az emberi, szakmai, hivatásbeli kapcsolatokban való megerősödés, a tapasztalatok megosztása, látókörük szélesítése.

November 5. Szent Imre herceg ünnepe. A magyar ifjúság védőszentjére emlékezünk.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Novemberben Sánta János, a Váci Egyházmegye papja ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 12,35–40

November 4-én délelőtt 11 órakor a Szentatya az év folyamán elhunyt bíborosok és püspökök lelki üdvéért mutatott be szentmisét a Szent Péter-bazilikában. Beszédében a Jézussal együtt keresztre feszített gonosztevő és Jézus párbeszédéről elmélkedett. Az olasz nyelvben az emlékezik ige arra utal, hogy a szívünkbe helyezzük azt, akire gondolunk.