Svéd Szent Katalinra emlékezünk égi születésnapján, március 24-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 4,24–30

Éppen nyolcvan éve, 1945. március 23-án, Litéren szenvedett vértanúságot Isten Tiszteletreméltó Szolgálója, Bódi Mária Magdolna. Egyszerű munkáslányként élte életét, de hitében és Krisztus iránti szeretetében rendkívüli magaslatokra emelkedett. Ezen a napon tisztasága védelmében, a krisztusi erkölcsök melletti kiállásáért áldozta életét, amikor egy szovjet katona megtámadta.

Carmela, a 78 éves calabriai asszony ma, március 23-án is egy csokor virágot vitt a pápának, ahogyan a Szentatya február 14-i kórházba kerülése óta jó párszor. Ferenc pápa pedig észrevette őt a Gemelli-klinika erkélyéről, és megdicsérte: „Derék asszony.” „Még mindig nem tudom elhinni, milyen csodálatos!” – nyilatkozott a Vatican Newsnak az asszony.

A Szent vonzásában című időszaki kiállítást, amely Puskás László görögkatolikus pap, ikonfestő és mozaikalkotó gazdag életművét mutatja be, árcius 18-án, kedden nyitották meg a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeumban.

Növekedés a szeretetben címmel tartott előadást a bólyi nyugdíjasok idén tízéves szabadegyeteme résztvevői számára Felföldi László pécsi megyéspüspök március 20-án Bólyban, az Erzsébet Vigadó nagytermében.

A lemondás által a húsvét megünneplésére készülnek a keresztények a nagyböjt során. E bűnbánati cselekményt új szintre emelték a paulánus szerzetesek, amikor a szilárd ételről mondtak le, hogy kizárólag sört fogyasztva böjtöljenek a szent negyven nap alatt. A Legkisebb Testvérek Rendjének tagjai, a minimiták – más néven paulánusok – Dél-Olaszországból érkeztek Münchenbe. A Paolai Szent Ferenc által alapított szerzetesrend jellemzője a Megváltó szenvedésének kiemelt tisztelete. Ennek egyik megnyilvánulása az örökös böjt, melyre az engedelmességen, tisztaságon és szegénységen kívül negyedikként fogadalmat is tesznek. „A paulánusok szigorú aszketikus életet élő koldulórendi szerzetesek voltak, nem fogyasztottak szilárd táplálékot nagyböjt idején, ezért kezdtek bele egy szokatlanul erős sör főzésébe. A jelmondathoz hűen „a folyékony kenyér nem töri meg a böjtöt”. Amikor azonban a szerzetesek elkezdték a sört a nyilvánosság számára kínálni, esetenként alamizsnaként, a világi sörfőzdék felhördültek és panaszlevelet írtak a müncheni önkormányzatnak. Ez az 1634-ből származó levél tekinthető a Paulaner sörfőzde úgymond születési anyakönyvi kivonatának” – mondja Martin Zuber, München legnagyobb sörgyárának, a Paulaner sörfőzdének sörmestere a vállalat honlapján megjelent videóban. Néhány évvel ezelőtt J. Wilson iowai férfi megfogadta, hogy a bűnbánati időszak alatt követni fogja a szerzetesek példáját. Naponta négy pohár körülbelül 3,5 deciliter barna sörből álló diétát folytatott 46 napon keresztül, […]

The post A sörözés mint bűnbánati cselekmény appeared first on 777.

A Kóta- és Csokonai-díjas karnagy az év kulturális szereplője Debrecenben. Számos nemzetközi fellépést tudhat maga mögött; a Lautita Kórussal Európa- és világbajnoki címet érdemelt ki. „Megállás nélkül pörög” – ezt a fordulatszámot a kórustagok is élik és átérzik, magukénak érzik. Részleteket közlünk a Nemes József karnaggyal készült, a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján megjelent interjúból.

Tisztaság – egészség – kényelem, így hirdette magát a Fővárosi Patyolat Vállalat józsefvárosi szalonja 1970-ben, a létező szocializmus idején. Nagy kékség közepén, nejlon reklámszatyron hattyú úszik elegánsan a Dunán. Egy papírtasakon pedig a Patyolat 8. kerületi üzemegységeinek és fióküzleteinek címeit láthatjuk, 1958-ból.

Harmadik alkalommal gyűltek össze március 18-án, Szent József napjának előestéjén a szegedi dómban a városból és a környékről érkező férfiak, édesapák, nagyapák, fiúk szentségimádására, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási és pasztorális helynöksége szervezett meg. Két résztvevő személyes hangú beszámolóját szerkesztve közöljük.

A mariupoli Szentséges Szűzanya ikonja a háború kezdete óta sokfelé járt Ukrajnában, másolatait pedig számos embernek ajándékozták oda a Béke Bárkája központban élő gyerekek. Az alábbiakban a Volodimir és Okszána Zavadszkij írása alapján a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye honlapján megjelent cikket olvashatják.

Ferenc pápa március 23-án, nagyböjt 3. vasárnapján délben először üdvözölte a híveket az Agostino Gemelli Egyetemi Klinika ablakából, amióta február 14-e óta a kórházban ápolták. Mielőtt elhagyta a klinikát, hogy visszatérjen a Vatikánba, köszöntötte az épület előtt összegyűlt háromezer embert, akik tapssal és nevét kiáltozva fejezték ki örömüket, hogy újra láthatják a Szentatyát.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Tavaly december 14-én ünnepelték a kármelita nővérek Isten Bárányáról nevezett Márta nővér ezüstfogadalmát. A vele készített interjúból, ami a Kármelhegyi Levelek 2025/1-es számában jelent meg, az alábbiakban részleteket olvashatnak.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 13,1–9

Szavak fonódnak, szavak; és sorokat szőnek, verssorokat; és a verssorokból vers születik. Vers, mely lelkünk legmélyének igazságairól beszél, a természet örök képeit és igéit sorakoztatva. Kányádi Sándor klasszikusát választottuk ezúttal.

Németh László a magyar irodalom világirodalmi rangú regényírója, de kimagaslót alkotott drámaíróként és a magyar, illetve az egyetemes sorskérdésekkel elmélyülten foglalkozó esszéíróként, valamint irodalmi tanulmányaival is. Idén megemlékezünk arról, hogy száz évvel ezelőtt, 1925-ben jelent meg első írása, és ötven esztendővel ezelőtt, 1975. március 3-án adta vissza lelkét a Teremtőnek.