A Vatikáni Rádió heti előrejelzéseit olvasva látom a megkülönböztető szót: festività, ünnepnap, mégpedig augusztus 13., keddtől egészen augusztus 18., vasárnapig. Azt írják: festività, de azt mondják egyszerűen: ferragosto.

Keresztény körökben gyakran téma az adakozás, az alamizsna és a tized. Kicsit talán össze is tudunk zavarodni a fogalmak között. Ennek kapcsán szeretnék megosztani 3 gondolatot, ami megerősödött bennem az elmúlt 9 hónap bibliaolvasása során. Több helyen is ír az Ószövetség a tizedről, melyet az Úrnak kell adni, hogy papok és a leviták ebből mutassák be a különböző áldozatokat a sátornál vagy a templomban. Ennek jó része végül a leviták megélhetését szolgálta, hiszen amikor felosztották az ígéret földjét, Lévi törzse nem kapott részt, róluk a népnek kellett gondoskodni. (MTörv 18.1-8) Az ő feladatuk volt az Úr szolgálata. (Ennek mintájára sok közösség, gyülekezet most is maga tartja el a lelkészét, lelkipásztorát.) Az emberek a terményeik, állataik tizedét mintegy hálából, jó illatú áldozatként adták az Úrnak. Ez kapásból nagyon fontos szerintem, hogy az emberek hálából adták a tizedet. Nem a kötelesség motiválta őket elsősorban, hanem a hála, amit a Lélek indított bennük Isten jósága miatt. A Krónikák könyvében szerepel, hogy Hiszkija király idején nagy megújulás volt, amikor visszatértek Istenhez, lerombolták a bálványokat és elkezdték megadni ismét a tizedet az Úrnak. (2Krón 31.5-6) „…Izrael fiai bőségesen megadták a zsengét a gabonából, a mustból, az olajból, a mézből és minden mezei terményből. Bőségesen behozták […]

The post Tized, avagy fizetésünk „zsengéje” appeared first on 777.

Kovács Szilvia Veronika, az Élet Kenyere Közösség tagja ünnepélyes szentmise keretében örökfogadalmat tett a várad-velencei plébániatemplomban augusztus 14-én, szerdán. A szentmise főcelebránsa Böcskei László megyéspüspök volt.

Ijesztő egy szülő számára megélni, hogy kamaszkorú gyermekében nem látja „eredményét” mindannak az energiának, erőfeszítésnek, amit a nevelésbe helyezett. Pedig ott van az, nem veszett el, csak éppen – fogalmazzunk így – „átépítés miatt átmenetileg nem látható”. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Bízd Rá Magad szolgálata ezúttal e kihívás kezelésében nyújt segítséget.

A gyalogos zarándoklatok világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, de közülük messze kiemelkedik Lengyelországban a Jasna Górára vezető, amely Nagyboldogasszony búcsúnapján ér célba. Idén is tízezrek vágtak neki, a legtöbben gyalog, sokan biciklivel és görkorcsolyával, de voltak, akik lóháton érkeztek a Fekete Madonna kegyhelyére, hogy a Szűzanyától lelki megerősödést kérjenek.

Az 52. Tokaji Írótáborban – amelyet a héten rendeztek – volt szerencsém találkozni és interjút készíteni Czilli Arankával. A program részeként határontúli írók, költők felolvasóestjén vett részt, megindító volt hallani kisebbségbe kényszerült honfitársaink műveit és hozzájuk kapcsolódó gondolataikat. Ennek folytatásának is tekinthető ez a beszélgetés, gyermekkorról, irodalomról, istenkeresésről. Czilli Aranka 1982-ben született Kovásznán, Székelyföldön. Költő, író, magyartanár és édesanya. Térey János alkotói ösztöndíjas és a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt, az egyik legígéretesebb magyar költőt tisztelhetjük benne. Kolozsvárott járt egyetemre, 15-16 évesen írta első verseit. Legutóbbi verseskötete, a Késsel és villával, 2022-ben jelent meg. Először is a gyerekkorodról kérdeznélek. A kerekasztal-beszélgetésen is említettél néhány érdekes történetet, miként érzékeli és ébred tudatára a határontúliságnak a gyermeki agy. 1982-ben születtem, hét éves voltam akkor, amikor a Ceaușescu-rendszer megbukott. Vannak történetek, amiket generációkról generációkra adnak. Ezt a határontúliságot, kisebbségi létet én soha nem éreztem annyira, mint gyermekként, amikor a tömbszékely városban, közösségben iskolába kezdtem járni. Jöttek a feladatok, a témák, hogy „az én hazám és rajzold le a zászlót”, és akkor nekem teljesen természetes volt, hogy a magyar zászlót rajzolom le. Ez viszont abban a rendszerben tilos volt, én meg ott álltam a magam hat évével, és nem értettem, hogy ha magyar vagyok, […]

The post “Nem értettem, ha magyar vagyok, miért nem rajzolhatom le a magyar zászlót?” – interjú Czilli Aranka székely költővel appeared first on 777.

A „mézajkú doktor”-ra, a méhészek, a gyertyaöntők, a haldoklók patrónusára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 19-én. Szent Bernáthoz gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész, viharok idején is fohászkodnak.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 19,16–22

A Szentföldi Kusztódia médiaközpontja egy távolabbi rendházat mutat be július 29-én közreadott videójában: a ciprusi ferencesekhez látogatott el a stáb.

Nem meglepő, hogy az Ünnep az ünnepben címet viseli a Pannonhalmi Főapátság 2024-es Arcus Temporum évadja, amelyre augusztus 23. és 25. között kerül sor. A bencés közösség ugyanis idén ünnepli temploma, az ősi Szent Márton-bazilika 13. századi – Uros apát idején lezajlott – felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját; az Arcus Temporumot pedig immár huszadik alkalommal rendezik meg.

Az idén augusztus 12–16. között megrendezett 151. Nagyboldogasszony Nemzeti Zarándoklat alkalmából részben újra megnyitották azokat a fürdőket, ahol a betegek és a zarándokok fürödhetnek, amelyeket a Covid-19-járvány idején zártak be. A francia La Croix katolikus lap helyszíni riportját adjuk közre magyar nyelven.

Augusztus 15-én Szűz Mária mennybevételét ünnepelte a Katolikus Egyház. A főpásztorok által bemutatott ünnepi szertartásokról egyházmegyéink beszámolói alapján adunk körképet. Összeállításunkat frissítjük a beérkező tudósításokkal.

Fájdalommal, de a feltámadásba vetett hittel tudatjuk, hogy Sándor Gábor plébános 2024. augusztus 16-án, életének 54., papságának 29. évében váratlanul elhunyt.

Augusztus 12-én érkeztek meg az orosz támadások által sújtott térségbe azok a teherautók élelmiszerekkel, ruhákkal, higiéniai cikkekkel és gyógyszerekkel, amelyeket a Svájci Gárda tagjai raktak fel a kamionokra Rómában. A segélyek szétosztását a vatikáni Apostoli Alamizsnahivatal végzi, együttműködésben a görögkatolikus exarchátussal.

Alábbiakban a magyarországi Sant’Egidio közösség közleményét adjuk közre, melyet Szőke Péter, a közösség budapesti felelőse jutott el szerkesztőségünkbe.

A helyes papképzés példaképének nevezte Eudes Szent Jánost (1601–1680) XVI. Benedek pápa 2009 augusztusában. A szentéletű francia lelkipásztorra augusztus 18-án emlékezik az Egyház.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Augusztus 18-án a Szentatya a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt imádkozta el az Úrangyala imádságot. A vasárnapi mise evangéliuma alapján arról elmélkedett, hogy csodálattal és hálával kell magunkhoz vennünk az Eucharisztiát, a mennyei kenyeret, melyet örökre szóló ajándékként kaptunk Jézustól.

Augusztus 18-án emlékezik az Egyház Szent Alberto Hurtado Cruchaga jezsuita szerzetesre. A chilei pap egyházi és társadalmi reformot indított el hazájában.