Katolikus egyházi hírek
Ferragostói ünnepnapok a Vatikánban – Vértesaljai László SJ jegyzete
Tized, avagy fizetésünk „zsengéje”
Keresztény körökben gyakran téma az adakozás, az alamizsna és a tized. Kicsit talán össze is tudunk zavarodni a fogalmak között. Ennek kapcsán szeretnék megosztani 3 gondolatot, ami megerősödött bennem az elmúlt 9 hónap bibliaolvasása során. Több helyen is ír az Ószövetség a tizedről, melyet az Úrnak kell adni, hogy papok és a leviták ebből mutassák be a különböző áldozatokat a sátornál vagy a templomban. Ennek jó része végül a leviták megélhetését szolgálta, hiszen amikor felosztották az ígéret földjét, Lévi törzse nem kapott részt, róluk a népnek kellett gondoskodni. (MTörv 18.1-8) Az ő feladatuk volt az Úr szolgálata. (Ennek mintájára sok közösség, gyülekezet most is maga tartja el a lelkészét, lelkipásztorát.) Az emberek a terményeik, állataik tizedét mintegy hálából, jó illatú áldozatként adták az Úrnak. Ez kapásból nagyon fontos szerintem, hogy az emberek hálából adták a tizedet. Nem a kötelesség motiválta őket elsősorban, hanem a hála, amit a Lélek indított bennük Isten jósága miatt. A Krónikák könyvében szerepel, hogy Hiszkija király idején nagy megújulás volt, amikor visszatértek Istenhez, lerombolták a bálványokat és elkezdték megadni ismét a tizedet az Úrnak. (2Krón 31.5-6) „…Izrael fiai bőségesen megadták a zsengét a gabonából, a mustból, az olajból, a mézből és minden mezei terményből. Bőségesen behozták […]
The post Tized, avagy fizetésünk „zsengéje” appeared first on 777.
Örökfogadalmat ünnepeltek Nagyváradon
Legyünk mindig készek a párbeszédre – Tippek szülőknek a kamaszkor átvészeléséhez
80 ezren zarándokoltak Częstochowába Nagyboldogasszony ünnepére
“Nem értettem, ha magyar vagyok, miért nem rajzolhatom le a magyar zászlót?” – interjú Czilli Aranka székely költővel
Az 52. Tokaji Írótáborban – amelyet a héten rendeztek – volt szerencsém találkozni és interjút készíteni Czilli Arankával. A program részeként határontúli írók, költők felolvasóestjén vett részt, megindító volt hallani kisebbségbe kényszerült honfitársaink műveit és hozzájuk kapcsolódó gondolataikat. Ennek folytatásának is tekinthető ez a beszélgetés, gyermekkorról, irodalomról, istenkeresésről. Czilli Aranka 1982-ben született Kovásznán, Székelyföldön. Költő, író, magyartanár és édesanya. Térey János alkotói ösztöndíjas és a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt, az egyik legígéretesebb magyar költőt tisztelhetjük benne. Kolozsvárott járt egyetemre, 15-16 évesen írta első verseit. Legutóbbi verseskötete, a Késsel és villával, 2022-ben jelent meg. Először is a gyerekkorodról kérdeznélek. A kerekasztal-beszélgetésen is említettél néhány érdekes történetet, miként érzékeli és ébred tudatára a határontúliságnak a gyermeki agy. 1982-ben születtem, hét éves voltam akkor, amikor a Ceaușescu-rendszer megbukott. Vannak történetek, amiket generációkról generációkra adnak. Ezt a határontúliságot, kisebbségi létet én soha nem éreztem annyira, mint gyermekként, amikor a tömbszékely városban, közösségben iskolába kezdtem járni. Jöttek a feladatok, a témák, hogy „az én hazám és rajzold le a zászlót”, és akkor nekem teljesen természetes volt, hogy a magyar zászlót rajzolom le. Ez viszont abban a rendszerben tilos volt, én meg ott álltam a magam hat évével, és nem értettem, hogy ha magyar vagyok, […]
The post “Nem értettem, ha magyar vagyok, miért nem rajzolhatom le a magyar zászlót?” – interjú Czilli Aranka székely költővel appeared first on 777.