„A sziklafalba vájt új sírba fektetik az Urat; tündöklő gyolcsba takarják, száz font mirha- és áloévegyítékre ágyazva! … De a sziklasír körül lelki szemeimmel látom a betlehemi angyalokat, kik ezt a szent éjt itt néma dicséretben s imádásban töltik; glória helyett gráciát suttognak. (Prohászka Ottokár)