Liturgikus zene

A Szent Anna templom már építésének befejezése (1760) előtt kimagaslott egyházzenei életével a Víziváros templomai közül, és a várbeli Nagyboldogasszony templom mellett a város másik jelentős zenei központja volt. Ezt a budai városi tanács anyagilag is támogatta. A templom első orgonistájának, Pöhm Mártonnak személyében olyan agilis zenei egyéniséget kapott, aki nem csak jó zenész volt, hanem valóban ügyvivője is a zenés szentmiséknek. Az énekkar működésének és a zenekaros szentmiséknek már akkor híre ment a városban. Pöhm Mártont a következő két évszázadban további orgonisták követték, akik hasonló szellemiségben végezték munkájukat. 1799-ben a plébánia megvásárolta a fölszámolt budavári kármelita templom orgonáját, mely azóta ékessége a vízivárosi egyházának.

 

A kommunizmus diktatúra éveiben a vízivárosi egyházközség élete beszűkült, zenéje, kulturális élete is elenyésző volt. 1985-ben lehetőség adódott az orgona teljes restaurálására, A régi barokk orgonából addigra csupán a szekrény maradt meg, de akkor olyan színvonalú, új orgona készült, amely méltán hivatott hirdetni a templomi orgonazenéjét.  Kárpáti József zeneigazgatása alatt az egyházzene is újraéledt, és különösen is kiemelendő az a zenei hivatás, amelyet a templom orgonazenéjében azóta is kiemelkedően hirdet, sokszor egyedülálló módon az országban. Mindezekre égetően nagy szükség van hazánk egyházzenéjében, mert sajnos a diktatúra évei alatt Magyarország egyházzenei kultúrája olyan, máig teljesen fel nem mért, nagyméretű károkat szenvedett, melyeket generációk sora tud majd csak helyreállítani!

 

2002-től a népénektár tekintetében egyházközségünk áttért az 1983-ban kiadott Éneklő Egyház liturgikus énekeskönyv énekeinek használatára. 2011 óta korszerű, a barokk templombelsőbe illő kivetítő rendszer segíti a hívek közös éneklését.

 

Ezen túl a Szent Anna templom kultúráját, értékmegőrzését, hagyományápolását, liturgikus zenéjét elsősorban nyugat-európai minták szolgálják, legyen szó a liturgikus orgonazenéről, a kortárs zene ápolásáról, repertoárra tűzéséről, vagy épp a Balasi Barnabás, a templom karnagya és orgonaművésze által 2011 óta vezetett, hivatásos énekesekből álló énekkarról, mely a templom énekes szolgálatait látja el. Mindezek, valamint a szolgálatot teljesítő három orgonaművész és négy kisegítő orgonista, a templomunkban hangversenyt adó kiváló számos külföldi és hazai orgonaművész, az a zenei szakmai fórum, melyet kiváló zenészek alakítottak ki a Víziváros egyházában adja azt, amit ma a hely zenei szellemiségének, atmoszférájának hívunk, és amelyet olyan egyértelműen és mégis megfoghatatlanul tapasztalhatunk, ha belépünk a templomba.