Október 17-én a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola megtartotta hagyományos nyílt napját, amelyen mintegy százhúsz, a képzéseik iránt érdeklődő diák vett részt. A résztvevők görögkatolikus és állami fenntartású intézményekből egyaránt érkeztek, többek között Nyíregyházáról, Debrecenből és Miskolcról is.

Október 22. Szent II. János Pál pápa liturgikus emléknapja. Életútját felidézve emlékezünk rá.

Katona István püspök, az isteni irgalmasság hazai apostola október 21-én, kedden 23 óra 15 perckor visszaadta lelkét a teremtő Istennek – értesítette szerkesztőségünket Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Temetéséről később rendelkeznek.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Októberben Földi István keszthelyi címzetes esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 12,39–48

Október 16-án mutatták be a Vatikánban a Kiskorúak Védelmével Foglalkozó Pápai Bizottság második éves jelentését, amely a 2024-es év egyházi gyermekvédelmi tapasztalatait és eredményeit összegzi. A dokumentum idén elsősorban a reparációra, vagyis az áldozatok és túlélők kísérésére, gyógyulására és jóvátételére összpontosít.

„Népek ünnepe” mottóval Böcskei László nagyváradi megyéspüspök szentmisét mutatott be október 18-án, szombaton délután a nagyváradi római katolikus székesegyházban. A szentmisén a város különböző nemzetiségű csoportjai vettek részt.

A II. János Pál Alapítvány október 18-án kitüntetésben részesítette a szíriai Homsz érsekét. „Még nagyobb felelősséggel tölt el a küldetés iránt, amit az Egyház rám bízott” – mondta az elismeréssel kapcsolatban Jacques Mourad érsek, és hozzátette, az együttműködés és a párbeszéd elengedhetetlen a nemzet újjáépítéséhez.

1945. augusztus 9-én jelent meg az Új Ember első száma. Lapunk jubileumát ünnepelve válogatást közlünk az elmúlt évtizedek írásaiból. A forradalom idején 1956. november 4-i keltezéssel jelent meg az Új Ember, melyet a hatalom betiltott. A lap több mint fél évvel későbbi újraengedélyezéséig ez volt az utolsó szám, amelynek címoldalán olvasható az alábbi, aláírás nélküli szerkesztőségi cikk.

Október 16–18. között zajlott a 30. jubileumi Családkongresszus a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottsága szervezésében „Reményünk a család – A mi ünnepe az én világában” címmel. A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpontban tartott eseményen a családpasztoráció elkötelezett segítői: az egyházmegyék családreferensei, papok és világiak, különböző korú házaspárok vettek részt.

Október 18-án, szombaton a Fejér megyei Dinnyésen Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök megáldotta a Várparkban épült Szentek fala befejező szakaszát. Az immár 520 méter hosszú falon 1001 szent szobra, az Oroszi fazekas-szobrász család alkotásai láthatók. Alexi Zoltán, a Várpark és Skanzen tulajdonosának kérésére a Magyar oltár ajándékba szánt példányait is megáldotta a főpásztor.

A Magyar Bencés Kongregáció október 18-án tartotta háromévente esedékes általános káptalanját. A tanácskozáson a kongregáció összes házának elöljárói, a konstitúció által meghatározott állandó tagok, valamint a monostorok választott delegáltjai vettek részt. Az általános káptalan kiemelten foglalkozott a bencés iskolákkal.

XIV. Leó pápa október 18-án, szombaton délben a VI. Pál teremben fogadta a romák, szintók és vándorló népcsoportok zarándokcsoportjait szentévi jubileumuk alkalmából.

Különleges lelki és zenei eseménynek adott otthont a szatmárnémeti székesegyház október 18-án, szombaton: az egyházmegye tizenhat plébániai kórusa, összesen 318 tag gyűlt össze, hogy közös énekszóval dicsőítsék Istent és kifejezzék az egyházközségek közötti összetartozást.

A Szentatya október 20-án, hétfőn délelőtt fogadta a Konzisztórium teremben a Pápai Portugál Kollégium hatvanfős csoportját, elöljárókat és diákokat. Hozzájuk intézett beszédében az Egyház egyetemességéről és Isten irgalmasságáról elmélkedett, kérve, hogy őrizzék meg az alapítás lelkületét, Jézus Szent Szívének szeretetét.

Várakozás, gyermektelenség, remény, veszteség, gyász, elhagyatottság és kegyelem. Egy hölgy megrendítő története: megmagyarázhatatlan tragédiája 21 embernek adott esélyt az életre, a Jézussal járt életre. 1996-ban, az Új Emberben jelent meg egy gyötrelmes, de tragédiájában felemelő írás egy hölgytől, aki elveszítette kisbabáját. Egy történet arról, hogy a kilátástalan fájdalmak idővel értelmet nyerhetnek. Mit tettél velem, Uram? „Nincs gyermekem, pedig nagyon szerettem volna. Sokszor próbálkoztam. A kilencedik kísérletezéskor már erősen reménykedtem. A hetedik hónapban voltam. A hét hónapot megélt magzat már meg szokott maradni. Még tíz nap hiányzott! Rosszul lettem, kórházba kerültem. Imádkoztam, ostromoltam az eget – hiába. Világra jött, öt percig élt, csuklott és meghalt. Számomra összedőlt a világ. Az egyik ápolónő mit sem törődve a politikai rendeletekkel, megkeresztelte: Ákos lett a neve. Kértem, adja a karomba. Lemosta, bepakolta, odaadta. Magamhoz szorítottam! Patakokban folytak a könnyeim. Szólítgattam, beszéltem hozzá. „Miért nem sírsz? Nincs hangocskád? Parányi kezecskéidet miért nem mozgatod?” Nem akartam kiadni a kezemből. A lelki fájdalomtól szinte nem is voltam magamnál. Uram, Istenem, mit tettél velem? – kérdeztem folyton. – „Ez valóságos Ráchel siralma” – mondta az orvos. A magzatokat a kazánházba szokták dobni. Őt nem engedtem, élt, neve volt, anyakönyvezték. – Ilyen picike koporsót éppen nem lehetett kapni. Ákoskát […]

The post „Világra jött, öt percig élt, csuklott és meghalt” – egy tragédia, amit Isten kegyelemmé fordított appeared first on 777.

Október 17-én, Szent Lukács evangélista ünnepén a hévízi Szent Lukács Idősek Otthona kápolnájában az intézmény lakói, munkatársai és meghívott vendégek az idősotthon alapításának 23. évfordulója alkalmából bemutatott ünnepi szentmisén vettek részt, melynek főcelebránsa Udvardy György veszprémi érsek volt. A főpásztor köszöntőjében háláját fejezte ki az ott végzett szolgálatért és gondoskodásért.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye támogatásában működő Jelenlét Pont mindennap reményt és iránymutatást ad a helyi roma közösségnek. A felzárkóztatás jó példáját szerette volna személyesen is megtapasztalni Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita október 16-án, amikor ellátogatott Pocsajba. A találkozón Nuszer Krisztián koordinátor kísérte a főpásztort.

Miért mondjuk, hogy a közösség képes megtartani? Miért fontos, hogy közösségben is imádjuk az urat? Milyen lehetőségeink vannak Magyarországon, ha szeretnénk valahova tartozni? Ezekről beszélgettünk legújabb podcast adásunkban vendégeinkkel, Balog-Bobok Ágnes egyetemi lelkésszel és Pádár Tamással, aki a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás szövetségén belül az Ifjúsági irodában dolgozik. Egy izgalmas beszélgetés, amely segít közösségre találni is! Volt olyan, hogy nektek személyesen segített, hogy közösséghez tartoztok? Pádár Tamás: Számomra a legerőteljesebb ilyen élmény akkor volt, amikor egyetemista voltam. Odakerültem egy idegen városba, idegen emberek közé, és hirtelen egyedül éreztem magam. Előtte mindenem megvolt a plébánián, mindenkit ismertem. Ez az időszak nagyon átformálta a gondolkodásomat, az életemet. Most is katolikus vagyok, és fontosak az egyház tanításai számomra, de ez a pár év felnyitotta a szemem, amikor nem találtam katolikus fiatalokat magam körül, hanem elsősorban evangélikus és református diákokkal találkoztam. Velük is tudtunk közösen Bibliát tanulmányozni. Sokat köszönhetek ezeknek az embereknek, akik akkor nemcsak a bulis részét választották az egyetemi létnek; nagy öröm volt hétről hétre összegyűlni és együtt keresni Istent, imádkozni és igét olvasni. Nagy szerepe van ennek a közösségnek abban, hogy én az egyetem alatt is keresztény maradtam. Balog-Bobok Ágnes: Mindig azt tapasztalom, hogy kell a közösség, mert megtartó ereje van. […]

The post Közösséghez tartozni erőt ad – Pádár Tamás és Balog-Bobok Ágnes a keresztény fiatalokkal való szolgálatról appeared first on 777.

A jubileumi év alkalmából az őshonos népek hálózataihoz és teológusainak közösségéhez intézett üzenetében a pápa hangsúlyozza, hogy a szentév értékes időszak arra, hogy „szívből megbocsássunk testvéreinknek”, „megbékéljünk történelmünkkel”, és „hálát adjunk Istennek az irántunk való irgalmáért”.