Krisztus feltámadt! Ahhoz, hogy időben odaérjünk az ünnepi szentmisékre, ne feledkezzünk el róla, hogy húsvétvasárnap hajnalban térünk át a nyári időszámításra. Ekkor hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat. A nyári időszámítás kezdete mindig március utolsó vasárnapjára esik.

„Nagyszombat sugároz / a feltámadáshoz, / selyem-zászlók akadoznak / bimbózó faághoz.” Idei húsvéti versünket az a lendület, sőt iram járja át, mely annyira sajátja Nagy László költészetének. Áradnak a szavak, a verssorok, s ez a szépséges tavaszi áradás a szent három napon keresztül a legnagyobb ünnepbe visz minket. Áldott húsvétot kívánunk minden kedves Olvasónknak!

A Moszkva-környéki „Crocus City Hall” koncerttermében történt terrortámadásról szóló szörnyű hír az ortodox keresztényeket a nagyböjt legelején, a katolikusokat pedig a nagyhét előestéjén érte.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita írásával kívánunk minden Kedves Olvasónknak áldott húsvétot!

Nagypénteken az Egyházban nincs szentmise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be a legszentebb áldozatot. A nagypénteki liturgiának három fő része van: igeliturgia, hódolat a szent Kereszt előtt és szentáldozási szertartás. A külhoni egyházmegyékben beszámolói

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 16,1–7

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata március 26-án az intézmény Szent II. János Pál pápa dísztermében Jézus Krisztus kínszenvedését és feltámadását feldolgozó misztériumjátékot állított színpadra.

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9 vagy Lk 24,13–35)

Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét nagypénteken, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. A liturgikus szertartás középpontjában Jézus szenvedése és a kereszt titka áll. A március 29-i püspöki szertartásokról adunk körképet az egyházmegyék beszámolói alapján.

A világszerte ismert író, katolikus teológus könyvében az utolsó vacsora és a kereszt misztériumáról elmélkedik. Két szálon közelít a kérdéshez: miközben feltárja Jézus szavainak és tetteinek zsidó gyökereit, elmeséli a protestantizmusból a katolicizmusba vezető személyes útjának történetét.

Király Sándor (42) egy karbantartó cég munkatársa. Eddigi küzdelmes élete során sok helyen dolgozott, közben megismerkedett a hajléktalanléttel is. Jelenleg albérletben lakik. Tavaly ősszel jelent meg Álmok földjén című verseskötete a Menhely Alapítvány, a Fedél Nélkül és a Pálferi Karitász gondozásában, támogatásával.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a veszprémi káptalan birtokainak 1727. évi urbáriumát ismerhetjük meg.

A zsidóság három nagy ünnepe közül az egyik a pészah. A szabadság ünnepe, amikor „az Örökkévaló csodát tett Izrael népével Egyiptomban”. A szolgaságban élő népet kivezette az idegen országból, megváltotta a szolgaságból, törvényt adott neki. A pészah fénypontja a szédereste. Glitzenstein Sámuel rabbit kérdeztük: mit, hogyan és miért éppen úgy ünnepelnek.

Március 29-én, Urunk szenvedésének ünnepén, a kereszthalál órájában Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke nagypénteki liturgiát mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartás során felcsendült a passió Szent János evangéliuma szerint. A kórust Horváth Csaba diakónus vezette.

Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka nagycsütörtökön szertartást vezetett a Szent Sír-bazilikában. Homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

Erdő Péter bíboros, prímás vezette a nagypénteki szertartást az esztergomi bazilikában, amely zsúfolásig megtelt hívőkkel, hogy az egyházi év legcsendesebb napján együtt emlékezzenek meg Krisztus kereszthaláláról és térdhajlítással hódoljanak a feszület előtt. A megrendítő és egyben felemelő mozzanatok tették jelenvalóvá és hozták közel a hívekhez nagypéntek misztériumát.

Imádságban Jézussal a keresztúton címmel Ferenc pápa írta az idei, március 29-én, nagypénteken este tartott római Via Crucis elmélkedéseit. A Szentatya az imádság évében Jézussal folytat párbeszédet, őt kérdezi. Bennünket is arra hív, hogy imádságunkban, elmélkedésünkben szólítsuk meg az értünk megváltó kereszthalált vállaló Jézus Krisztust.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília szertartásával veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Ternyák Csaba érsek végezte a nagypénteki szertartást az egri bazilikában.

Nagypénteken délután öt órakor kezdődött Urunk szenvedésének az ünneplése a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa elnökletével. A János evangéliumból recitált passió után a hívek a kereszt előtt fejezték ki hódolatukat, majd járultak szentáldozáshoz. Raniero Cantalamessa, a Pápai Ház szónoka homíliájában a keresztre feszített Krisztus titkáról elmélkedett.