Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 7,1–13

A Szentatya február 4-én, az Úrangyala elimádkozása után üdvözölte a hamarosan beköszöntő holdújév ünneplőinek millióit, majd imákat kért a háborútól szenvedő Ukrajna, Palesztina és Izrael lakosságáért. Megemlékezett továbbá az olaszországi Élet Napjáról, valamint február 8-áról, az emberkereskedelem elleni ima és elmélkedés világnapjáról.

A tavalyi év utolsó negyedében Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes Argentínában járt, a Szentatya szülőhazájában élő magyar katolikusokat látogatta. Útjának tapasztalatairól kérdeztük.

Február 3-án, szombaton este Erdő Péter bíboros, prímás a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban főpásztori szentmise keretében rózsafüzér imádságot vezetett, szentmisét mutatott be az ifjúságért és a családokért, majd megáldotta a nemrég restaurált Jézus Szíve kápolnát.

Hazánk képviseletében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola vezető képviselői vettek részt a január 18–19-én Rómában a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Catholic Universities, IFCU) létrejöttének századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián. Ferenc pápa audiencián fogadta a találkozó résztvevőit.

Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottsága február eleji cikkét közöljük, amely kevéssé ismert, hátrányos helyzetű emberekkel, családokkal foglalkozó hálószervezeteket mutat be röviden: a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetséget, az Egyházi Szociálpedagógiai Hálózatot, valamint a Boldog Ceferino Intézetet.

Február 9–10-én Jáki Szaniszló bencés szerzetes szellemi hagyatéka és életműve áll majd a győri emlékkonferencia középpontjában. Az eseménynek a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium ad otthont.

Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának története az utolsó vacsorától a temetésig, vagyis a passió még a nem vallásosak számára is ismert. Meskó Zsolt író, film- és színházi rendező irányításával a pasaréti ferenceseknél, az Új Ember támogatásával, február 4-én ismét a passiószervezés és -rendezés oktatására várták az ország több tájáról érkező plébániai közösségeket. Csak játszani?

Február 2-án ünnepli az Egyház Urunk bemutatását. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává Szent II. János Pál pápa. A püspöki székhelyeken bemutatott szertartásokról a külhoni egyházmegyei tudósítások alapján számolunk be.

A Szentatya az alábbi bejegyzést tette közzé Twitter-oldalán.

Február 1-jén, csütörtökön a Szentatya kinevezte a spanyol Benjamín Estévez de Comingest a szentszéki Gazdasági Titkárság titkárának (a testület második embere a prefektus után), aki jelenleg az evangelizációért felelős dikasztérium második szekciójának (Propaganda Fide) gazdálkodási delegátusa.

A Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia szervezésében és a Veszprémi Érseki Főiskola segítségével jöhetett létre az a rendkívül nagy érdeklődést kiváltott szakmai előadás, melyet Kiss Katalin mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó tartott január 26-án este a főiskolán.

Polgáron is megalakult a Szent László Imaszövetség helyi közössége, amely február 1-jén, elsőcsütörtökön a helyi Nagyboldogasszony-templomban tartotta első imaalkalmát. Erre a találkozóra Maga László plébános meghívta Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt, valamint a polgári esperesi kerülethez tartozó egyházközségek – Egyek, Rakamaz, Polgár – lelkipásztorait és híveit is.

A stuttgarti magyar katolikus egyházközség január 27-én rendezte meg éves bálját a fellbachi Schwabenlandhalle dísztermében. Az immár 49. alkalommal megtartott Stuttgarti Magyar Katolikus Jótékonysági Bálon mintegy 1300 vendég vett részt.

Máriapócs adott otthont február 1-jén annak a már hagyományosnak mondható találkozónak, melyet a magyar görögkatolikus és evangélikus egyház vezetői tartanak évről évre.

Tavaly ősszel jelent meg a Gondolat Kiadónál A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai című tanulmánykötet Hajnáczky Tamás szerkesztésében, aki a Veszprémi Érseki Főiskola tudományos munkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem Romológia Kutatóműhelyének alapító kutatója.

Az Erzsébet-táborokban mindig is az volt a cél, hogy a gyerekek élményekben gazdagodjanak, és megtapasztalják, milyen szeretetben eltölteni egy szép hetet. Meggyőződésünk szerint akkor tudunk nekik valami tartósat is adni, ha Krisztusról beszélünk nekik – hangsúlyozza Schanda Anikó lelkipásztor, a Bárka–Erzsébet Tábormisszió munkatársa, aki lelki segítők jelentkezésére buzdít. Mi a lényeges különbség az Erzsébet-táborok és a Bárka táborok között? A legszembetűnőbb különbség a táborok méretében van. Az Erzsébet-táborok nagy volumenűek, turnusonként közel négyezer gyermek is nyaralhat Zánkán, Fonyódligeten vagy Erdélyben, így segítőkből is többre van szükség, mint a Bárkán. A segítők egy részét tesóknak (tábori együttélést segítő operatív munkatársak) hívják, ők azok, akik mindenben segítik a gyerekeket, kísérik őket, élménypedagógiára épülő programokat szerveznek és tartanak nekik, együtt vannak velük a parton – nevezhetjük őket világi munkatársaknak is. Az egyházak is toboroznak szolgálókat, a testvéreket, akik a táborok lelki segítői. Nem véletlenül lett ez a szolgálat megnevezése: szerettük volna, hogy hasonlítson is a tesókéhoz, mégis jelölje a keresztyén sajátosságot. A táborszervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, valamint a római katolikus és a református egyház közösen végzi ezt a feladatot: együtt gondolkodunk, együtt szervezünk, és közösen készítjük fel a testvéreket a turnusokra. Milyen feladatai vannak az Erzsébet-táborokban a testvéreknek? Hasonlók, mint a […]

The post Testvérek, jelentkezzetek! appeared first on 777.

Az első ízben 2023 nagyböjtjében megrendezett lelkiségi tematikájú délutánok hagyományát követve Felföldi László megyéspüspök és a papság idén is lelki délutánokra hívja a Pécsi Egyházmegye egyházközségeiben élő híveket február 17. és április 21. között, szombatonként és vasárnaponként.

A 777 felületein arra biztattunk Titeket, hogy küldjétek el a nagyböjtről gondolataitokat, vágyaitokat az idei évre. Elsőként Németh Hunor vendégírását tesszük közzé, aki a lemondáson keresztül szeretné megerősíteni az istenkapcsolatát. Február van. Az éjszakák egyre rövidebbek, jóllehet a sötétség még utóvédharcot vív a pár hónappal ezelőtt elfoglalt pozicíójának megőrzése érdekében. Napközben egy-egy röpke pillanatban szinte már érezhetjük, hogy a tavasz nem jár messze, s hamarosan magával hozza mindazt, amire én személy szerint és talán az olvasók közül is néhányan, annyira várnak. Gondolok itt a természet újjászületésére és az azzal járó csodás folyamatokra az élővilágban, a közösségi programok számának növekedésére, a napfényre, a jóidőre. Érezzük, hogy mindjárt itt van az év ezen időszaka, de még várnunk kell, a rendelkezésünkre álló időt pedig érdemes hasznosan felhasználni. A húsvétra való felkészülés, a nagyböjti időszak egyfajta előkészület és számvetés egyszerre. Számomra éppen ez adja a különlegességét. Felmérhetjük, hogy miben érdemes változtatnunk, mit volna jó, ha elvetnénk az eddigi szokásainkból, s mi az, amit érdemes megtartanunk. Ugyanakkor egy hosszú út kezdete is, melynek során testileg és lelkileg is fejlődhetünk, valamint közelebb kerülhetünk Istenhez. A böjti időszakban a lemondások révén rádöbbenhetünk, hogy mindazon dolgok, amelyekről azt hittük, elengedhetetlenek, valójában nem is számítanak annyira. A hamarosan elkövetkezendő […]

The post Csak egyvalaki nélkülözhetetlen – felkészülés a nagyböjtre appeared first on 777.

Portik Noémi, rendi nevén Klarissza nővér a Vasárnap 2024/5. számában megjelenő írásában Luigi Benedicenti egy olyan festményét mutatja be, amely egyfajta időtlenséget érzékeltet: a festő ugyanis egy kompozícióban ábrázolja Don Boscót és Szent II. János Pál pápát.