2011. május 1-én, a vasárnap esti 6 órás misén volt a Szent Anna templom felújított lorettói kápolnájának hivatalos megnyitása.

A kápolnát, amely Szűz Mária názáreti házának stilizált másolata, eredetileg 1749-ben hozta létre a Víziváros akkori jezsuita plébánosa, Reck József, de az utóbbi évszázadban berendezése eltűnt, húsvéti szentsírként, karácsonyi betlehemként, alkalmi kiállítótérként és raktárként használták. Felújítása 2010 őszén kezdődött és idén januárban ért véget. Megtalálták, és Burits Oktávián tervei szerint helyreállították a lorettói kápolnák jellegzetes elemeit: a téglaborítást, illetve téglát imitáló falfestést és a falfülkéket. Az elveszett kegyszobor helyére a Brünni Madonna kegykép egy másolata került (amely szintén a 18. század óta a templom birtokában van), a szentélyben pedig a mai kívánalmaknak megfelelően szembemiséző oltár épült.

Az ünnepi szentmisén – a plébánia jezsuita múltjának továbbélése jegyében – a prédikációt Szabó Ferenc jezsuita atya mondta. A megnyitás alkalmából ideiglenesen elhelyezték a templomban a szomszédos budavári Mátyás-templom máig megmaradt lorettói kegyszobrát, egy „Fekete Madonnát”, amelyet Kollonich Lipót győri püspök 1688-ban adományzott a budavári jezsuitáknak. A Budavári Nagyboldogasszony plébánia szívességéből a kegyszobor május folyamán is a vízivárosi lorettói kápolnában marad. Az ünnepséget a Szűz Mária neveit szépségesen elősoroló lorettói litánia eléneklése zárta.

A kápolna múltjáról, felújításáról és a lorettói kápolnák hagyományáról a mellékelt ismertető tájékoztat: A Víziváros lorettói kápolnája (PDF) – A fénykép Thaler Tamás fölvétele