Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 8,16–18

Az ember és műve – Előtanulmányok a monográfiához címmel augusztus végén kétnapos konferenciát tartottak a kilencven évvel ezelőtt született zenetörténész, népzenekutató, karnagy Dobszay Lászlóra emlékezve. A nemzetközi hírű zenetudósról lányával, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékét vezető Dobszay Ágnessel beszélgettünk.

A pálosok történetével és lelkiségével foglalkozva elkerülhetetlen, hogy Csepellényi György magyar pálos szerzetes életével ne foglalkozzunk, aki egyúttal Egyházunk vértanúja. Szentté avatását visszatérően sokan sürgették, többször is elindult a folyamat, de különböző akadályok miatt mindig elmaradt. Bátor Botond pálos szerzetes írását olvashatják.

Szeptember 21-én, az évközi 25. vasárnapon a Szentatya a Vatikánban lévő Szent Anna-plébániatemplomban mutatott be szentmisét. Legutóbb tavaly nyáron még bíborosként, ma pedig ez volt az első alkalom, hogy pápaként misézett itt. Beszédében arra biztatott, hogy ne a vagyont, hanem a közjót szolgáljuk, és hogy a mai erőszakos világban a szeretet és a béke tanúi legyünk.

Erdő Péter bíboros, prímás évek óta közös szentmisére hívja ősszel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében élő idegen ajkú közösségeket. Fővédnökségével immáron hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 20-án, szombaton este a budapesti Szent István-bazilikában a nemzetek miséjét, „Közös otthonunk az Anyaszentegyház!” mottóval.

Szeptember 21-én, vasárnap délben a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel, zarándokokkal. A mise evangéliumáról elmélkedve annak átgondolására biztatott, hogy egy napon nekünk is számot kell adnunk arról, miként gazdálkodtunk önmagunkkal, javainkkal és a föld erőforrásaival.

Bagyinszki Péter Ágoston OFM vette át a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola vezetését Fehérváry Jákótól. Az új rektort kérdeztük tervekről, jövőképről, valamint az intézmény első 25 évéről is, amelyet most ünnepelnek.

Ebben az évben megemlékezünk a magyar romantika legnagyobb alkotója, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály születésének 225. és halálának 170. évfordulójáról. Szilágyi Márton irodalomtörténész, az ELTE 18–19. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető tanára tanulmánykötetben foglalkozik Vörösmarty műveivel.

Az idei Katolikus Társadalmi Napok zárónapja hálaadó szentmisével kezdődött a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök mutatott be Varga László kaposvári püspökkel és Varga Lajos váci segédpüspökkel közösen. A szentmisén a Pueri Cantores katolikus ifjúsági kórusok közössége és a Szent Cecília kórus látta el a zenei szolgálatot.

Hamarosan révbe érhet a bélapátfalvi apátsági templom felújítása. A munkálatok 2022-ben kezdődtek, majd némi megtorpanást követően 2024 októberétől folytatódtak. Ha az időjárás is kedvezően alakul, novemberben megtörténhet az apátsági templom műszaki átadása.

A pesti ferences (Alcantarai Szent Péter-) templomban mutatott be szentmisét Udvardy György veszprémi érsek a templom felszentelése évfordulójának előestéjén, szeptember 20-án, szombaton. A szentmise után a száz éve pappá szentelt Hajnal Zénó ferences vértanú földi maradványait elhelyezték a templom kriptájában, Martincsevics Pál földi maradványait pedig átadták a Kaposvári Egyházmegye számára.

Aki a dimbes-dombos Dunántúlról érkezett Békés vármegyébe, annak különös érzés az Alföldön járni, akár gyalog, akár autóval. A legtöbb utazó változatos tájhoz szokott, ahhoz, hogy az út hegyek, dombok, mezők mellett halad el. Itt viszont pusztaságot, sárgás búzatáblákat, a napraforgó-ültetvények feketére száradt virágait látni mindenfelé a nyári forróságban.

A találkozások és beszélgetések, a játék, az ének, a zene örömében mutatkozott meg a Kattárs üzenete: az Egyház nem zárt világ, hanem kovász, amely az emberért és az ember mellett akar élni és építkezni. Riportunk a Váci Egyházmegye intézményei bemutatkozásával folytatódik.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

A csalóka emberi emlékezet számtalan mankóra szorul. Fontos helyet foglal el köztük a naplóírás, melynek révén az ember nemcsak a puszta tényeket, de érzelmeit, gondolatait is rögzíteni tudja. Még frissiben. Azon a napon, amikor az esemény megtörtént, amikor az eszme, az indulat megszületett az agyban, a szívben, a lélekben.

A Máté név a latin Matthaeus és a görög Matthaiosz közvetítésével a héber Mattajból ered. Jelentése: „Jahve ajándéka” vagy „a hűséges”. A vám- és pénzügyőrök, bankárok, vámosok védőszentjére, Szent Máté apostolra és evangélistára emlékezünk ünnepén, szeptember 21-én.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Szeptemberben Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 16,1–13 vagy rövidebb forma Lk 16,10–13

Még egy utolsót lobban a nyár, de tudjuk jól, minden hiába, itt az idő. „Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.” Szíven üt ez a vers. Akárcsak Kosztolányi, Rilke is érzi, tudja, ízleli az ősz édessségét, de azt is tudja jól, mi következik az ősz után. Komlós Aladár »Száz vers«-beli fordítását választottuk a sok csodálatos fordítás közül. Miért? Talán csak „a lombok őszi tánca” miatt.

Szeptember 20-án, szombaton nagyon sokan tértek be a váci püspöki palota kertjébe, ahol a gyerekeket arcfestés, lufi, hinta, ugrálóvár, tűzoltóautó, állatsimogató és még sokféle program várta. Délután a szaletlinél gyűltek össze a családok, hogy a kicsik találkozhassanak az egyházmegye püspökével, megismerhessék a liturgikus ruháit, a szokásait, és kérdezhessenek tőle bármit, ami őket érdekli.