Ferenc pápa március 23-án, nagyböjt 3. vasárnapján délben először üdvözölte a híveket az Agostino Gemelli Egyetemi Klinika ablakából, amióta február 14-e óta a kórházban ápolták. Mielőtt elhagyta a klinikát, hogy visszatérjen a Vatikánba, köszöntötte az épület előtt összegyűlt háromezer embert, akik tapssal és nevét kiáltozva fejezték ki örömüket, hogy újra láthatják a Szentatyát.

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Tavaly december 14-én ünnepelték a kármelita nővérek Isten Bárányáról nevezett Márta nővér ezüstfogadalmát. A vele készített interjúból, ami a Kármelhegyi Levelek 2025/1-es számában jelent meg, az alábbiakban részleteket olvashatnak.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 13,1–9

Szavak fonódnak, szavak; és sorokat szőnek, verssorokat; és a verssorokból vers születik. Vers, mely lelkünk legmélyének igazságairól beszél, a természet örök képeit és igéit sorakoztatva. Kányádi Sándor klasszikusát választottuk ezúttal.

Németh László a magyar irodalom világirodalmi rangú regényírója, de kimagaslót alkotott drámaíróként és a magyar, illetve az egyetemes sorskérdésekkel elmélyülten foglalkozó esszéíróként, valamint irodalmi tanulmányaival is. Idén megemlékezünk arról, hogy száz évvel ezelőtt, 1925-ben jelent meg első írása, és ötven esztendővel ezelőtt, 1975. március 3-án adta vissza lelkét a Teremtőnek.

A nemzetközi π-napon, március 14-én a világ számos pontján rendezvényekkel irányítják a különleges számra, illetve általánosan a számokra a figyelmet. A pi (π) számot (melynek értéke megközelítőleg 3,14) a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként határozzák meg, ami minden kör esetén azonos. A számok szimbolikus jelentésükkel átszövik a Szentírást. Kirner Katalin összefoglalóját olvashatják.

Március 23-án, vasárnap a tervek szerint hazaengedik Ferenc pápát a Gemelli-kórházból – jelentették be a mai, március 22. késő délutáni sajtótájékoztatón.

„Önmagával egységben lenni, szilárdan állni a földön, és rendíthetetlenül a célra – Istenre – szegezni a tekintetet” – foglalta össze Szent Benedek életfilozófiáját Jeronim Marin, a Szláv Bencés Kongregáció prézesapátja a rendalapító ünnepén, március 21-én a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. A liturgia után aláírták az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Főapátság együttműködési megállapodását.

A Szentszéki Sajtóiroda bejelentette, hogy Ferenc pápa a tervek szerint személyesen köszönti március 23-án, vasárnap déltájt a híveket.

Molnár Ábel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem földrajz szakos hallgatója a közelmúltban, számos megpróbáltatás közepette juttatta fel az intézmény zászlóját a világ legmagasabb vulkánjának csúcsára. A hegymászás testi és lelki megéléséről, a természet szeretetéről és az expedíciók kulisszatitkairól mesélt az egyetem Paletta nevű magazinjának, az alábbiakban ebből olvashatnak részleteket.

Szent József ünnepnapján Székesfehérváron – a hagyományokat őrizve – szentmisét mutatott be Spányi Antal megyéspüspök a város papságával, az Országos Papi Otthonban élő paptestvéreivel az egykori kármelita templomban. Az ünnepi szentmisében az apák és nagyapák egyéni áldásban is részesültek.

A Tihanyi Bencés Apátság 1997 óta tartó Tetőtéri esték című havi kulturális, tudományos-ismeretterjesztő és a közösségi életet erősítő előadás-sorozatában február 14-én a monostor szerzetese, Barkó Ágoston tartott előadást a Balkán színes, tőlünk nézve sejtelmes, felfedezésre váró világáról, kiemelve a vallási és katolikus egyházi vonatkozásokat.

Nagyböjt 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 13,1–9)

A Taizéi Közösség és a Keresztény Egység Előmozdításának Dikasztériuma szervezésében, más egyházak közreműködésével tartottak imát március 21-én, pénteken a Vatikán közeli Szent Lőrinc templomban (San Lorenzo in Piscibus – „halpiaci Szent Lőrinc”).

Schnattner Szigfrid Gyula (1906–1974) bencés szerzetes, gimnáziumi magyar–latin szakos tanár volt, számos kiváló, neveléssel foglalkozó könyv írója (Tanárszem, diákszív 1941, Korunk eszmeáramlatai és a keresztény házasság 1942). A Szűzanyáról szóló tanulmányát 1942-ben írta, azzal a céllal, hogy aki kezébe veszi, „szeresse jobban Máriát, Jézus Urunknak szépséges édesanyját”.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én idén is meghirdeti az ünnephez kapcsolódó imaláncát, melyre szeretettel hívja a KÉSZ-csoportokat, a KÉSZ társzervezeteit és minden imádkozót. Idén a megfogant életekért kérik a Szűzanya közbenjárását, összekapcsolódva a 40 Nap az Életért nemzetközi imaszolgálattal ?

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.