2027.01.04. – hétfő 19:30

Ott Rezső ünnepi válogatása

Nincs karácsony ének nélkül! Talán egyetlen ünnephez sem kapcsolódik annyi kultikus ének, mint karácsonyhoz. Ilyenkor akár még a plázákban is templomi énekek szólnak. Önnek melyik a kedvence? A Mennyből az angyal? A Csendes éj? Pásztorok, pásztorok; Fel nagy örömre; Jingle Bells? Ezen a koncerten jó eséllyel ezekkel mind lehet találkozni. De nem plázában, hanem templomban . Énekszó, orgona – talán ez is hozzátartozik az ünnephez. Mint ahogyan a szép ruhák, a felkerekedés, a közösségi élmény, a találkozások és az elcsendesedés. Erre kínál lehetőséget ez a koncert, ahol Ott Rezső nagysikerű karácsonyi dalciklusai mellett a fiatal orgonaművész, Balatoni Sándor karácsonyi orgonaműve is megszólal. Töltsön el egy meghitt, mégis ünnepi estét kedvenc karácsonyi dallamaival, idézze fel legszebb karácsonyi emlékeit, és képzelje el, milyen a tökéletes karácsony!

ELŐADÓK:

Filharmónia Kamaraegyüttes és Kórus
vezényel: Erdélyi Dániel
Balatoni Sándor – orgona

MŰSOR:

Dietrich Buxtehude: D-dúr prelúdium, BuxWV 140
Ott Rezső: Magyar karácsonyi énekek
Koloss István: Magyar karácsony
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hópelyhek keringője (Ott Rezső átdolgozása)
John Williams: Somewhere in my Memory (Ott Rezső átdolgozása)
Robert Prizeman – Mikola Leontovics: Carol of the Bells (Ott Rezső átdolgozása)
Ott Rezső: A világ karácsonyi énekei
Balatoni Sándor: Pasztorálpartita ‘Fel nagy örömre’, Op. 36
~ 1 óra 10 perc

Jegyek és további információ: https://filharmonia.hu/programok/6315/ott-rezso-karacsonyi-valogatas

A 2026. november 15. vasárnapi 10:00 órás szentmisén elhangzik: Christoph Dalitz: Missa „Salve Regina” gregorián tételek, William Byrd és John Blow motetták

Közreműködik a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Exsultate fiúkórusa
Orgonál: Hegyi Barnabás
Vezényel: Tóth Márton

A 2026. november 8. vasárnapi 10 órás szentmisén elhangzik:

Missa De Angelis – VIII. gregorián mise gregorián változó részek
Werner: Adoramus te, Christe
Casciolini: Panis angelicus

Közreműködik: a Mátyás-templom Énekkara
Orgonál: Mészáros László
Vezényel: Gergelyné Kovács Mária

2026. november 7. szombat 20.00
Aurin Leánykar, Aurin Nőikar, Aurin Vegyeskar
Vezényel: Durányik László
A koncertre belépés díjtalan.
Támogatók: Dunakanyar Kortárs Zenei Fórum, Artisjus, FAKULT Egyesület

2026. november 2., hétfő
18:00-kor Gregorián requiem az egyházközség elhunyt tagjaiért,
19:30-kor Mozart: Requiem a Máltai Lovagrend elhunyt tagjai emlékére.

Közreműködik:
Szabóki Tünde szoprán
Hajdú Diána alt
Csapó József tenor
Cser Péter basszus

az ELTE BTK Pro Musica vegyeskara /karigazgató Kabdebó Sándor/, a Mátyás-templom Ének- és Zenekara
Orgonál: Horváth Ágnes
Vezényel: Hegyi Barnabás

2026. november 1., vasárnap 10 óra

Sermisy: Missa ad placitum és a nap gregorián változó tételei

Közreműködik a CMJ Alumni /Collegium Musicum Jaurinense, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium öregdiák kórusa/

Művészeti vezető: Szabó Barnabás

Négyszáz évvel ezelőtt, 1626-ban nyomtatták az első, teljes, magyar nyelvű katolikus Bibliát. A fordító – Káldi György jezsuita szerzetes – latin nyelvről fordította magyarra a Szentírás szövegét.

Káldi György 1570–1573 között született Nagyszombatban, az alsó osztályok elvégzése után az esztergomi prépost segítségével tanulhatott tovább. 1595-ben Bécsben teológiát hallgatott, majd pappá szentelése után ment Rómába, ahol a jezsuita rend tagja lett.

1600 után a jezsuita rend Káldi Györgyöt Erdélybe küldte. Gyulafehérváron kezdett bele a nagyszabású bibliafordítói munkájába 1605-ben. Először az Újszövetséget, majd az Ószövetséget fordította le magyar nyelvre. A fordítással 1607-re el is készült, de a szöveget még majdnem két évtizedig javította, szerkesztette.

Az elkészült fordítás nyomtatását és kiadását Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Pázmány Péter esztergomi érsek is támogatta. A Káldi-féle bibliafordítást végül 1626-ban Bécsben adták ki.

Az 1634-ben Pozsonyban elhunyt Káldi György, a szentírás fordításán túl további prédikációkkal, írásokkal és elmélkedésekkel gazdagította a XVI. századi magyar nyelvű katolikus vallásos irodalmat.

Fotó: Pál-Martonfi Xénia

2026. október 11., vasárnap 19.30

Mozart: Requiem
Mozart halálának 235. évfordulójára

Közreműködik:

Szabóki Tünde – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – alt
Kiss Ferenc – tenor
Najbauer Lóránt – basszus
Horváth Ágnes – orgona

Cantus Aurum énekkar
A Mátyás-templom zenekara

Vezényel: Hegyi Barnabás

A belépés díjtalan – Admission free
Adományaikkal a templomot támogatják.
Donations accepted for the church.

2026. október 7. szerda 18:00 Magyarok Nagyasszonya Vigíliája
Megemlékező szentmise a 350 éves Cantionale Catholicum énekeivel
Közreműködik: A Mátyás-templom énekkara és hangszeres szólistái
Vezényel: Hegyi Barnabás

2026. október 4., vasárnap 10 óra

Bárdos Lajos születésére (1899.10.01.) emlékezve, aki 20 éven át volt templomunk karnagya

Közreműködik a Mátyás-templom Énekkara
Orgonál: Hegyi Barnabás
Vezényel: Gergelyné Kovács Mária

Mátyás-templom 2026-12-19 szombat 20:00

MAGASZTOS. BÁJOS. KÖZVETLEN.

Az adventi időszak lelkületéhez illeszkedő koncerten két csodálatos kompozíció hangzik el: Bach Jézus fogantatásának ünnepére írt kantátája és Charpentier 1694-ben írt, latin nyelvű karácsonyi miséje. Bach egy – mások által is feldolgozott – vallásos népénekre fűzte fel az egész kompozíciót, Charpentier pedig az éjféli mise számára ismert francia karácsonyi dallamokat használt fel, olyanokat is, melyek a maguk idejében kifejezetten világias jellegűnek számítottak. A nagyszabású mű egyszerre nagyszabású, magasztos és bájosan közvetlen. Érdekes, hogy Marc-Antoine Charpentier nevét és zenéjét mennyire hosszú időre felejtették el, még száz éve, 1926-ban is úgy fogalmazott egy zenetörténész, hogy túl azon, hogy műveinek kritikai kiadása nem jelent még meg, de életrajzát sem állították össze, miközben egyértelmű, hogy ő volt a 17. századi francia egyházzene legkiválóbb alkotója, aki messze túlszárnyalta itáliai példaképeit.

J. S. BACH
Wie schön leuchtet der Morgenstern, BWV 1
M-A. CHARPENTIER
Messe de minuit pour Noel

Vezényel Szabó Sipos Máté

Közreműködik
Stefanik Márta szoprán
Balázs Júlia szoprán
Najbauer Lóránt basszus
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Magyar Rádió Énekkara ©Vörös Attila

Mozart: Requiem a Mátyás-templom Ének-Zenekarának elhunyt tagjai emlékére

Közreműködik:
Szabóki Tünde szoprán
Hajdú Diána alt
Csapó József tenor
Cser Péter basszus
a Mátyás-templom Ének- és Zenekara

Orgonál:
Horváth Ágnes

Vezényel:
Hegyi Barnabás

1936-ban Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere, Kodály Zoltán zeneszerzőtől egy nagyszabású zeneművet rendelt Buda törököktől való felszabadításának 250. évfordulója alkalmából. Ez a darab volt a Budavári Te Deum.

1936 szeptemberében a korabeli újságok beszámolója szerint a Serédi Jusztinián által celebrált hálaadó szentmisét rádión közvetítették, melyben Simonelli: Missa Buda expugnata 1686 miséje mellett Kodály Zoltán Budavári Te Deuma is első alkalommal hangzott el. A szólókat Ritter Irén, Kisfaludy Mélanie, Mezey Zsigmond énekelte, a Nagyboldogasszonyról Nevezett Budai Koronázó Főtemplom ének- és zenekarát Sugár Viktor vezényelte. Az orgonakíséretet Várhelyi Antal biztosította.

A Te Deum Laudamus kezdetű ének a Katolikus Egyház egyik ősi, Szentháromságot dicsőítő éneke. Manapság a liturgiában a körmenetek és a hálaadó imádságos események záróéneke. Kodály Zoltán művében is a hálaadással egybekötött Istendicsőítés hangzik fel, hiszen 250 évvel a mű születése előtt szabadították fel Buda várát a török uralom alól. Tardy László szerint Kodály úgy fogalmazta meg ezt az alkotást, mint a magyarság, a hívő magyar embereknek a hálaimáját Budavár töröktől való visszafoglalásának az emlékére. „Tehát ez tulajdonképpen egy nagy hálaének. Egyrészt a szöveg miatt, mert a katolikus liturgiában háromféle hálaima van: a Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké; a másik a Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség; és a harmadik a doxológia maxima, a nagy hálaadás, az pedig a Te Deum. […] Kodály ezt szóról-szóra megkomponálta, és úgy, hogy én legalábbis a művön azt érzem, hogy ő ezt szóról-szóra magában végig imádkozta sokszor, és ebből alakult ki végül ez a zenei anyag, amely végül is hangokban hallható. Tehát akkor ez kvázi egy személyes imának a zenébe való átfordítása. Ő, amikor vallásos szövegű művet komponált, abban mindig benne volt az ő személyes hite.”

Kodály Zoltán a korszak egyik nagyszerű zeneszerzője volt Bartók Béla és Dohnányi Ernő mellett. Hármójuk közül Kodály volt az, aki inkább vokális zenét is írt, és tehetségét már megmutatta Budapest egyesítésének 50. évfordulójára komponált művével, a Psalmus Hungaricussal. Ez a mű volt, ami elismerést szerzett számára itthon és külföldön is. Talán ez lehetett az oka annak, hogy őt kérték fel a Te Deum megkomponálására.

Kodály például remekül kezeli a nyelvet munkáiban, a latin nyelv hangsúlyai és a zenei csúcspontok jól összetalálkoznak. Ezt a hangsúlykezelést Kodály a népzenei munkája során figyelte meg és építette be saját szerzeményeibe.

A Te Deumot a szöveg szerint három nagy részre lehet osztani. Az első az Atya dicsérete. A második a Fiúról, Krisztusról szól. A zene a karácsonykor földre érkező Megváltóról szól, aki aztán legyőzte a halált és elhozta az üdvösséget. A Halál mérgét megtiportad * mennyországot megnyitottad – szövegéhez igazodva a sor első felében a halál sötétjét a mély zenei és énekszólamok jelenítik meg, melyek egyre magasabbra és magasabbra törnek, mígnem eljutnak a mennyország magasába és a megnyitás szövegrészét egy zenei kinyílás kíséri. Ugyanígy az egész apparátust megmozgató, hatalmas erővel megszólaló zene kíséri a világot ítélő bíróról szóló részt, a Szent Lélekről szóló szöveghez gregorián idézetet választott a szerző, a szöveg kontrasztjához igazodva, csendesebb, visszafogottabb dallamokon szólalnak meg az alázatos könyörgés sorai – mondta el Tardy László, aki 1968-ban vezényelte először a Mátyás-templomban Kodálynak ezt a művét. A karnagy úr javaslata az, hogy ezt a zenét a szöveg, az ima felől érdemes megközelíteni. Aki nyitott erre a szövegre, annak jóval egyszerűbb lesz belemerülnie Kodály Budavári te Deumának dallamvilágába.

90 évvel első megszólalása után ma is érdemes rászánni az időt és akár a szöveget olvasva meghallgatni az Isten dicséretének ezt a különleges, Kodály által komponált darabját.

Téged, Isten dicsérünk, * téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten * mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok * Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak * szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, * erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég, föld,* dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér, egek Ura * apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták * súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek * magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte * szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged *s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le * Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled * Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje * Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál * szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad * mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket: * Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő: * mindeneket ítélendő.

Téged azért, Uram, kérünk,* mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe * az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, * áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald * mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged, * szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket * és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; * híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk * tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!

Itt meghallgatható:

Kodály Zoltán: Budavári Te Deum (1936)

Faragó András, Tiszay Magda, Udvardy Tibor, Állami Hangversenyzenekar, Budapesti Kórus, Szecsődy Irén

1958 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Forrás:

Antenna. Antenna, 1936 (IV/1-52)1936-08-30 / No. 35. 13. o. https://adt.arcanum.com/hu/view/Antenna_1936/?pg=566&layout=s

Interjú Tardy Lászlóval és feleségével, Tardyné Tarkó Magdolnával. 2026. 02.25.

Téged, Isten dícsérünk. https://katolikus.hu/lelkiseg/lelkiseg-10

Windhager Ákos: Kodály Zoltán: Budavári Te Deum. https://orszagut.com/eloadomuveszet/kodaly-zoltan-budavari-te-deum-350

Képek forrása: Fortepan / Rádió és Televízió Újság; Fortepan/Fortepan Album083

A Magyar Rádió antennája a Mátyás-templom tornyán az 1960-as években. Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság

Kodály Zoltán. Fotó: Fortepan/Fortepan Album083

Mátyás-templom 2026-10-21 szerda 20:00

ELVESZETT ZENE. REKONSTRUKCIÓ.

Bach 1731-ben, tehát a János- és a Máté-passió után, mutatta be a Szent Márk evangéliuma nyomán írt Márk-passiót. A mű szövegkönyve teljes egészében fennmaradt, és ugyanaz a Picander írta, mint a Máté-passióét. A zene sajnos elveszett, de a zenetörténészek feltételezik, hogy Bach a passió zenéjének kialakításakor egy sor korábbi kompozícióját használta fel, így tehát nem reménytelen vállalkozás a darab néhány részletének rekonstrukciója. Az elmúlt évtizedekben többen is vállalkoztak a mű teljes újrateremtésére, köztük olyan nagyhírű előadók is, mint Ton Koopman vagy Jordi Savall. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara az Egyesült Államokban élő magyar orgonaművész, karmester és zeneszerző, Karosi Bálint változatát szólaltatja meg.

J.S. BACH – KAROSI BÁLINT
Szt. Márk passió

Vezényel: Karosi Bálint

Szereplők: Evangélista | Horváth István tenor
Jézus | Bán Balázs bariton
Júdás, Pilátus, Főpap | Horváth Csaba bariton
Péter, Katona, ária | Rezsnyák Róbert bariton

Ária
Lökösházi Mária szoprán
Balogh Eszter alt
Orosz Balázs tenor

Közreműködik:
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara vezető karnagy Szabó Sipos Máté

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Karosi Bálint ©UK

Mátyás-templom 2026-09-22 kedd 20:00

MEDITÁCIÓ. INSPIRÁCIÓ. EMLÉK.

A koncert több évszázadot átívelő, a régi és a legújabb zene között eleven kapcsolatokat körvonalazó kórushangversenye a magára maradt, életét kilátástalannak érző, Istenhez fohászkodó, valamint a szerelemben, a társban békére és harmóniára találó ember alakját járja körül.
James MacMillan 2009-ben bemutatott nagyszabású és rendkívül komplex zsoltár-megzenésítése (Miserere) egy Lassus-kompozícióval alkot izgalmas párost: a zsoltárhoz kapcsolódó meditáció, Lassus műve 450 évvel korábban született.
A reneszánsz és a barokk korszak szerzői előszeretettel zenésítettek meg hosszabb-rövidebb szakaszokat az ótestamentumi Énekek éneke könyvből, de napjaink komponistái is gyakran fordulnak e gyönyörű szöveghez inspirációért. A 16-17. század fordulóján élő spanyol pap és zeneszerző, Sebastian de Vivanco, a kortárs katalán komponista, Bernat Vivancos és a közelmúltban elhunyt Csemiczky Miklós zeneszerző egyként dolgozta fel az Énekek éneke egyik szakaszát. Utóbbi kompozíció a Magyar Rádió Énekkarának előadásában felvételen is megjelent. A koncert utolsó darabja, Szabó Barna motettája a nagyszerű zeneszerző és tanár, Csemiczky Miklós emléke előtt tiszteleg.

Orlandus Lassus: Infelix ego
James Macmillan: Miserere
Henry Purcell: Man that is born of a woman
Sven-David Sandström: Hear my prayer, O Lord
Sebastian De Vivanco: Veni, dilecte mi
Bernat Vivancos: Nigra sum
Csemiczky Miklós: Vox dilecti mei
Szabó Barna: Et super nivem dealbabor
in memoriam Csemiczky Miklós

Vezényel
Szabó Sipos Máté

Közreműködik
Magyar Rádió Énekkara

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Szabó Sipos Máté  ©Nyirő Simon

Mátyás-templom 2026-09-02 szerda 20:00

VIRTUÓZ. ORGONA. RITKASÁG.

Két egyházzenei ritkaság keretezi az Anno Sacri koncertsorozat nyitóhangversenyét, Telemann megindító hangvételű gyászkantátája és Alessandro Scarlatti pompás, a reneszánsz korszak kompozíciós technikáit intenzív barokk kifejezőeszközökkel vegyítő műve. Telemann – feltehetőleg a zeneszerzői pálya kezdeti időszakában írt – kantátáját gyakran hasonlítják Bach egyik korai, 1707-ben írt, a modern koncertgyakorlatban népszerű Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit című művéhez (Actus tragicus, BWV 106). A két darab hangvétele, világszemlélete, elmélkedő-vigasztaló alaptónusa nagyon közel áll egymáshoz, a kantáta utolsó, altatót imitáló tétele pedig Bach János-passiójának egyik részletét jósolja (Ruht wohl). A koncerten szólistaként is közreműködő orgonaművész, Tóka Ágoston Bach „virtuóz korszakából” ad ízelítőt.

G. P. TELEMANN
Du aber Daniel, gehe hin – kantáta
J. S. BACH
G-dúr fantázia, BWV 572
A. SCARLATTI
Dixit Dominus

Vezényel Héja Domonkos

Közreműködik
Tóka Ágoston orgona
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara
vezető karnagy Szabó Sipos Máté

Jegyek: https://mrme.jegy.hu/

Fotó: Magyar Rádió Énekkara ©Vörös Attila