A szeretet nem ismer határokat és nem tesz különbséget ember és ember között – ezt tapasztalhatták meg mindazok, akik november 8-án ellátogattak a Budavári Nagyboldogasszony Főplébániára. A Szeretet Misszionáriusai, közismert nevükön Teréz anya nővérei, ezen a napon közel negyven hajléktalan emberrel érkeztek a plébániára, ahol terített asztalnál ebédeltek a közösség tagjaival.

Az idei hazai képzőművészeti rendezvények között valószínűleg a legnagyobb szenzáció a Szépművészeti Múzeumban szeptember 25-én megnyílt és 2026. január 11-éig látható Menny és Pokol házassága – William Blake (1757–1827) és kortársai című kiállítás, amelyet a londoni Tate Gallery anyagából állítottak össze. A tárlathoz kapcsolódva egy gyönyörű albumot is kiadtak.

Székesfehérvár újabb fejezetet nyitott a keresztény kultúra és a magyar katolikus örökség megőrzésében: ünnepélyes keretek között, Erdő Péter bíboros, prímás megnyitójával tárta ki kapuit a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum új, állandó kiállítása, „Veletek vagyok mindennap!” címmel.

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház a Legszentebb Üdvözítő bazilikája, a pápa székesegyháza. A homlokzatán lévő felirat hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Novemberben Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 2,13–22

Új metróállomást adtak át Teheránban, amelyet Maryam-e Moghadassnak, vagyis Szent Máriának neveztek el. Sokakban felmerült a kérdés, hogy milyen üzenete van annak, hogy Jézus Édesanyja hogyan jelenik meg egy síita állam metróállomásán. Csak egy szép művészeti alkotás, vagy sokkal mélyebb jelentése van a választásnak egy vallásilag ilyen sokszínű országban? Irán fővárosában október 14-én került átadásra az említett Szent Mária metróállomás, amely sok kérdést vetett fel az emberekben. Fontos megemlíteni, hogy Teheránban a kereszténység, judaizmus és az iszlám vallások mind elismertek és egymás mellett élnek. A keresztények közül az örmények vannak túlnyomó többségben – mintegy 120-150/375 ezer ember, akik már hosszú évszázadok óta formálják Irán vallási örökségét. De miért neveznek el, a történelem során először, egy keresztény személyről egy iszlám államban található metróállomást? Ennek oka az, hogy Szűz Máriát nemcsak mi, keresztények tiszteljük nagyon, hanem az iszlám vallásban is különleges szerepet tölt be. Ők Jézust prófétának tekintik, és így a Szűzanya felé is tisztelettel vannak. A Koránban is több fejezetben olvashatunk róla. Teherán főpolgármestere úgy fogalmazott a megnyitón, hogy: „ez az állomás annak a nőnek állít emléket, aki tisztaságával és anyai szeretetével felébresztette a világot. Egyben azt is üzeni, hogy Teherán a vallások békés együttélésének városa.” Ezenkívül a metróállomás közelében található […]

The post Teheránban a Szent Mária nevet viseli az új metróállomás appeared first on 777.

Radnóti Miklós halála évfordulójához kapcsolódunk ezúttal. A Sem emlék sem varázslat nagy erejű vers a kezdetektől hordozott és világosan előrelátott tragikus sorsról. Ugyanakkor az utolsó sort indító talán rejti mégis a reményt, amelyet Radnóti éppúgy a végsőkig hordozott.

A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK) éves közös plenáris ülését tartották november 5-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, több mint 90 szerzetes részvételével. Az MRK tagjai megválasztották elnöknek Kakucs Adél Petra domonkos nővért és elnökhelyettesnek Takács Anitát, a Szociális Testvérek Társasága kerületi elöljáróját.

Érdekes módon éppen az elmúlással, az elköszönéssel indít a kiállítás a budavári galériában. Az Öreg festő téli tájban című képen behavazott faluban jár, s talán a Duna vagy éppen a Tisza partjáról néz vissza ránk a mindig jól öltözött, elegáns mester, Fényes Adolf (1867–1945), mappát tartva a kezében.

A város központjában álló, barokk stílusú Szent Imre-templom Zalaszentgrót legnagyobb egyházi épülete és a helyi hitélet központja. November 5-én, Szent Imre herceg ünnepén, a templom védőszentjének napján érseki szentmisén adott hálát a közösség Istennek a templom külső megújulásáért.

A 2025-ös jubileumi szentév alkalmából a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéből is több csoport zarándokolt Rómába, lelkipásztorok, szerzetesek és világiak. A szinodális csoportok október végi találkozójával lezárultak a temesvári püspökség által szervezett szentévi zarándoklatok. A tapasztalatokról Pál József Csaba megyéspüspököt kérdezte az egyházmegye sajtóirodájának munkatársa.

November 6-án Veres András győri megyéspüspök megáldotta a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda multifunkcionális sportcsarnokának alapkövét Győr belvárosában. A sportcsarnok 900 gyermek sportolási lehetőségét kívánja megteremteni.

November 8-án, szombaton délelőtt a Szent Péter téren rendezték meg a jubileumi audienciát, amelynek keretében a Szentatya mintegy negyvenötezer zarándokkal és hívővel találkozott. Katekézisének témája: Remélni annyi, mint tanúságot tenni. Isidore Bakanja (vö. 1Kor 1,26–27). A kihallgatás a Miatyánk elimádkozásával és apostoli áldással zárult.

A lateráni bazilika felszentelése – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 2,13–22)

Az Egri Főegyházmegye hitoktatói számára tartottak konferenciát november 6–8. között Egerben. A program szentmisével kezdődött, melynek főcelebránsa Bárdos Krisztián, a Főegyházmegyei Kateketikai Konzultációs Iroda igazgatója volt. A konferencián elsőként Ternyák Csaba egri érsek tartott előadást, aki az Egyház életének legfontosabb feladatáról, a katekézisről, a katekéták szolgálatáról beszélt.

„Ha elölről kezdhetném, újra pap lennék” – mondja a gyémántmisés Boros Károly a gyulefehérvári főegyházmegye nyugalmazott főesperes-plébánosa. Hitről és hivatásról beszélgetett vele Bíró István, a Hargita Népe munkatársa, és arról, hogy miért lenne ma is Isten szolgája. Az interjúból részleteket közlünk.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ebben a cikkben az ötvösi Kisboldogasszony-templom történetét és építészeti jellemzőit ismerhetjük meg.

Hosszan tartó betegség után, november 4-én, 82 éves korában elhunyt Dominik Duka domonkosrendi szerzetes, bíboros, nyugalmazott prágai érsek. XIV. Leó részvéttáviratban fejezte ki együttérzését. A pápa „csodálattal emlékszik vissza” Duka bíboros „bátorságára az üldöztetés időszakában, amikor szabadságától megfosztva sem ingott meg Krisztus és az Egyház iránti elkötelezettségében”.